Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-03-05 / 53. szám
Szatmár, 1903. márczius 5 Előfizetési árak: í _ -• v\í . v Helyben házhoz hordva: Egész évre . Fél évre . Negyedévre . Egy bóra . , Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. E$yes szám ára 2 kr (4 fi.) Gsütörtök. POLITIKAI NAPILAP. Második évfolyam, 53. szám Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Felelős szerkesztő : Kiadja: Kiadóhivatal, Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. HARSÁNYI SÁNDOR. A SZERKESZTŐSÉG. Kazlnczy-U. 6, hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólalások intézendök. Tekintetestől exellenciásig. Szatmár, márczius 4. Csak elnézem a tanügyi kormány lombhullatását, A merre lépek a tanügy területén, avarral van borítva a föld. Megszületik minden évben ötven aggodalmas rendelet a középiskolai tantermek túlzsúfoltságáról, a szorgos intés a szülőkhöz, hogy adják a fiaikat (most már a- leányaikat is) iparosnak, kereskedőnek s ha ez nem használ, terem uj rendelet a középiskolai tanárokhoz, hogy zord ábrázattal ijeszszék el a latin iskolást: mindig csak iparosnak és mindig csak kereskedőnek. A sok rendelet aztán, hogy Szentiványi Árpád emlékezetes szavát használjuk, „összecsomaszolódik.“ Miért nincs semmi jelentősége: se miniszteri rendeletnek, se ujság- czikkeknek, se tanférfiak szavalatának ? Miért törtet az ifjúság a középiskolákba s az érettségein át a jogtudományokhoz. Csak azért, mert az emelkedés minden föltétele a jogi tudáshoz van kötve. Én az apa, a kinek középiskolás fia van, igy okoskodom. Minő diplomával boldogulhat a fiam, a legkönnyebben és a valószínűség biztosságával ? És nem az iskolákon nézek szét, hanem az eredményen akad meg a tekintetem. Látom azt, hogy a miniszter- elnök ügyvéd volt, látom, hogy a tanügy kormányzója ügyvéd volt, látom, hogy a földmivelée vezérsége ügyvéd kézben van, látom, hogy jogi diplomája van a pénzügyminiszternek. Ami jelentősebb kormányzati állás, oda jogászt visznek. Arról nem is szólok, hogy az 01- tava folyó kormánybiztosságához jogi kvalifikáció szükséges. Szóval minden ragyogás, minden fény, a mely a gyermek jövőre esik, az egyetemi oktatás korongjáról sugárzik és kápráztat. Tessék csak meghozni a divatját annak, hogy miniszteri székbe emelnek egy iparost, vagy egy kereskedőt; hogy főispánsághoz, kormány biztossághoz elvisznek embert a kereskedők pultja mellől. A meddig a társadalom át nem alakul s a meddig a közszereplés csak osztály privilégium: addig a statárium se szorítja vissza az ifjúságot a középiskolától. Miért fogadjam meg a miniszteri tanácsot, mikor láttam, hogy Wlassics miniszter is jogdiplomával jutott a tekintetestől exoel- lenciásig a közoktatásügyi miniszterségre. Amivel nem azt mondtam, hogy a közoktatásügy kárára. X. f ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, márcz. 4. A képviselökáz mai ülésén Ap- pouyi Albert gróf elnököl. A napirend előtt Kovács Pál, ^ankovics Béla és Darányi Ferencz néppárti képviselők, a csikszentmár- toni választás ügyében szólalnak fel és panaszkodnak, hogy a járási tisztviselők a törvény ellenére, a választás ideje alatt korteskedtek. A választást ezért törvénytelennek jelentik ki. Széli Kálmán miniszterelnök erélyes szavakban tiltakozik minden olyan legkisebb gyanusitás ellen, mintha ő a törvénytelenséget előmozdítaná. A Csíkszeredái választás ügyében a vizsgálatot haladéktalanul megindítja Az ujonczjavaslalok ellen ma két képviselő beszélt. Justh Gyula állott fel először és hevesen támadta a javaslatot. A hadsereg létszámának csökkentését és az önálló nemzeti hadsereget kívánta. Utána Pózsgay Miklós beszélt és határozati javaslatot nyújtott be az iránt, hogy a katonák szolgálaton kívül oldalfegyvert ne husználhassanak. Az ülés végén Visontai Soma interpellácziót nyújtott be a munkás felolvasások meggátlásának tárgyában. Széli Kálmán miniszterelnök megnyugtatta Visontait, ki az adott választ tudomásul vette. Ezzel az ülés véget ért. TÁVIRATOK. Thurn-Taxis herczeg meghalt. Prága, márczius 4. (Saját tudósítónktól.) 1 hu rn -Tax i s herczeg, a bécsi urak házának örökös tagja, ma reggel Prágában hosszas betegség után meghalt. Hatvan város tiltakozása. Budapest, márcz. 4 (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt Hatvanból száz tagú küldöttség érkezett TARCZA. Hiszel az asszonynak ? Irta : Harmath Lujza. A tele hold már megtette körútját a ragyogó csillagos mennybolton, az első kakaskukorikolás kihallatszott a faluból és az erős dértől megdermedt levelek zizegve hulltak alá a száraz udvarra, mikor az öreg csősz foghegyre nyomta a pipáját, mely nem füstölt, egyet köpött s aztán zsörtölődve szólt rá a mellette jóizüen alvó legényre. — Hát mi lesz békás ? Megakarsz ölni a hideggel, vagy mi ? Mér nem gyújtasz alá ? — Jobb ha alszik kend s nem bagjoskodik — felelte a legény álmosan, még hideg sincs. — Ugyan ügyé? . . . Nincs Mgy-e ? . . . Majd meg vesz az isten hidege s neki nincs hideg. Fékom teremtette, de hepeziások ezek a legények ! Má‘ ki látott ilyet! Nincs hideg. Nem látod, hogy mindent belepett a dér? — Nem látok én semmit 1 — felelt a legény durczásan s a másik falére fordult, — Nem látsz ? Persze, hogy nein látsz. Hm! . . . Egész este a falut lesed, hát mi tisztább dolog, hogy ilyenkor se nem látsz, se nem hallasz. Jól van dolgod. Ha apád tudná, hogy miben sántikálsz,egyben megütné a lapos guta, szegény anyád is megfordulna a sírjában. Az apád nyáját őrződ, nem szorulsz idegen kenyérre s a Menyő Andriné portája körül bandukolsz szüntelen. Van is ennek a mai fiatalságnak esze! Csak a vére után fut, az eszét otthon hagyja, a jó tanácsot megveti. A legény félig ledobta magáról a varottas szűrét, könyökére támaszkodott és mindjobban fokozódó indulattal hallgatta az öreg beszédjét. — Szegény apád azt hiszi, hogy a nyáj jó kezekben van és a fia azalatt járja a bolondját. — Aztán mi baja vele: — tört ki az indulat a legényből. — Mi ? . . . Hát csak az öcskös, hogy a tegnap is a tilosban járt a nyájad. — A kis Gyurkát hagytam mellette. — A kis Gyurka aludt, mint a tej, a nyáj meg rá ment a Petrösék vetésére. Nekem köszönheted, hogy nagyobb baj nem esett. Határpásztor vagyok, meggyüjthettem volna a bajodat, de nem tettem, nem vagyok rósz embered. Fizethettél vóna, meg oszt apád is megtudhatta volna, hogy az egyetlen fia miben sántikál esténkint. A legény kissé meghunyászkodott a pirongató beszédre s bár rossz kedvvel, de az összehordott száraz rőzse felé tartott. — No gyújtom má, — szólt mogorván — hát fogja kend bé a száját. —• No no, nem szólok én apádnak semmit, ne félj ’iszen egyszer- másszor egy-egy pakli dohánynyal is megemlékezel rólam. A nyájat ügyelem, ha észreveszem, hogy gyerek kézben van, ’iszen jó szívvel vagyok hozzád. Ejnye, de jól esik ez a tűz meggém- beredett tagjaimnak — szólt leheve- redve a fellobogó tűz mellé. — Meg oszt’ nem volt, hol rágyújtsak. Elfogyott a gyufám, fene egye meg. Szegény embernél a dohány meg a gyufa örökké fogyatékán van. Az öreg rágyújtott a kikapott szénnel, majd lenyomkodva a sistergő dohányt s megelégedetten heveredett a vígan lobogó tűz mellé. Sokáig mély csend volt, melyet csak olykor zavart meg a vezér-kos csengője, amint meg-megrázta hatalmas szarvakkal ékeskedő bozontos fejét. Végre az öreg csősz törte meg újra a csöndet. — Hát aztán mi a szándékod ? — Má’ miben? — A leány erányában. — Csak nem veszed el Menyő Juliskát feleségül, vagy mi? — Há’ mi baja van kendnek véle, ha épen el is veszem ? — Egyébként helyre egy fehérnép, csak a família koldus, meg kikapós, valamennyi atyafi van. Az anyja se járt imádkozni a paphoz . . . Meg a nénje . . . No Szekeres Pali is jobb lett volna, ha meggondolja a dógot. Az asszonnép veszedelmes, mint a tűzvész, az ember soh’se tudja, hogy mit éget meg, ha kigyul. Mondám vala Palinak is annak idején, mikor Menyő Lidire vetette a szemét. — Hej öcsém, gondold meg a dógot, mert nagy nyűgöt veszel a nyakadba. Ez a família veszedelmes, meghódítja a férfi eszét. De hát persze, hogy nem hallgatott rám. Akinek az Úristen elveszi az eszét, vakon rohan a veszedelembe. Valami praktikájuk van, vagy mi, mert jJL Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint leaolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! $ Szataáp és vidéke legnaggobb ezipőra^ára. MnnArtkn'Tfinlr ff a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek lY16y6 FKBZüClV • • • # # $ • valódi franezia sebewrő bőrük lábbelik. # Q ®
