Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-02-26 / 47. szám
2 Szatmár, csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP. 1903. február 26. 47 szára. Ion. Rendre ! Rendre ! hangzott mind- siirübben a tiltakozás zugó moraja. Appouyi Albert gróf elnök figyelmezteti Barabást, hogy a király személyét a vitába belevonni nem szabad Barabás Béla ezután határozati javaslatot nyújt be, hogy a királynak a hadsereghez intézett leiratait a honvédelmi miniszter is ellenjegyezze. Kovács Pál helyiérdekű inter- pellácziót terjesztett Darányi miniszterhez. Darányi miniszter megnyugtató válasza után az ülés véget ért, TÁVIRATOK. Garázda katonatisztek. Összekaszaboit polgár. — Saját tudósítónk távirata. — Komárom, február 25. A tisztikard ismét „működött", a mi természetesen annyit jelent, hogy embervért ontott. Mindössze annyi történt, hogy egy kö- zöshadseregbeli főhadnagy egész kedélyesen összekaszabolt egy czivil bagázst. Mi ez a közöshadsereg egy telivérü tisztjének? Smarn. Egy békés magyar polgárral több, vagy kevesebb, olyan mindegy az osztrák szellemben nevelt katonatisztnek, akár egy osztrák csibének az életéről volna szó. Az ösz- szekaszabolt magyar állampolgár hónapokig nyomja az ágyat, vagy esetleg bele is hal az élesre fent kard okozta sebekbe, a garázdálkodó tiszt urat pedig egy kis kaszárnya-aristumra Ítélik, aztán elhelyezik valamelyik osztrák ezredhez s az európai egyensúly helyre van állítva, mig a legújabb kaszabolós ismét meg nem történik, hogy ez'az eljárás újból megismétlődjék. — Hát te igy állsz ? Megfogha- . tatlan ! Csodálatos ! — Tudod, a börzén csináltam egy kis jó spekulácziót ! — De minek ezekről végrendelkezni ? — Hiába fizetnék örököseid a százalékot. így is szétoszthatod a részvényeket. Petényi Barabás a homlokára ütött: — No lásd, erre nem is gondoltam. Milyen csacsi is lesz az ember, ha egy kis szerencse éri . . . A „Helyi Kürt“ legujabbi számában az újdonságok között az első helyen közölte, hogy Petényi Barnabás urat, a város kiváló polgárát világraszóló szerencse érte ! Szerencsés pénzügyi manőverek utján, a világpiacz eseményeinek bravúros kihasználásával majdnem millióra rugó vagyonra tett szert . . . A közjegyző pedig még aznap reggel ijedt arczczal állított be Petényihez : — Esküszöm, hogy csak a feleségemnek mondtam el! Petényi szelíden lehordta, aztán megmutatta neki a nyilatkozatát, melyet a laphoz már be is küldött s melyA legújabb eset a következő : Tegnap délután — farsang- utolsó napján — Gál Henrik komáromi 12-ik gyalogezred főhadnagyát meglátogatta Beigt és Kelemen nevű főhadnagy és Linhardt nevű hadnagy. Farsang utolsó napja lévén, a tisztek vidáman akartak búcsúzni Karnevál herczegtől. Egy- ideig jókedvűen borozgattak Gál Henrik főhadnagy szobájában. Este kimentek az udvarra és ott éktelen lármát csaptak. Boldogi Gyula, háztulajdonos, a komáromi ipartestület elnöke egy ideig békésen tűrte a tisztek duhaj lármáját, de tiz óra után, midőn a zajongók, úgy őt, mint családját az éjszakai nyugalomban zavarták, kiment az udvarra és udvarias szavakban csendre kérte az éktelenül ordítozó kompániát. Feigt főhadnagy erre dühösen neki rontott a házigazdának és e szavakkal: — Te göthös magyar, du Schweinskerl, ezért meghalsz ! — kirántotta kardját és Boldogít fejbevágta. Majd az éles kard pengéjét kétszer egymásután testébe döfte. A szerencsétlen Boldogít nyomban elborította a vér és eszméletét vesztve elterült a földön. Az ösz- szeka8zabolt házigazda családja nyomban orvosért futott és csakhamar három orvos is ápolás alá vette a súlyosan sebesültet. Az orvosok Boldogít eszméletlen állapotban vitték be lakásába és sebeit megvizsgálva, azokat igen veszélyesnek találták. Az orvosok egy- értelmüleg úgy nyilatkoztak, ha a koponyacsonton ejtett sérülés komp- likácziót nem okoz, a gyógyulás három hónapot vesz igénybe. A legcsekélyebb komplikáczió azonban, föl tétlen halálát okozza a szerencsétlen embernek. A garázda katonatisztekat följelentették az ezredparancsnokság- nál. Mint értesülünk a tisztikard e legújabb működése a Házban is szóba kerül. ben kijelenti, hogy a róla közölt hir alaptalan koholmány. — Csak nem teszem ki magam annak, hogy meggyilkoljanak azért az egy pár rongyos forintért! Egy hónap múlva jelentkezett az első kérő. Azután szép sorjában a második és harmadik . . . Petényi ur valamennyinek elmondta : — De én nem adhatok a leányomnak semmit. Ha meghalok, nem mondom, hogy nem marad egv-két garas, de addig nincs kincs. A fiatal urak mind hősileg és ga- vallérosan jelentgették ki, hogy nekik a kisasszonyok személyei kellenek és hogy hozományra nem reflektálnak. — Majd csak megüti az öreget a jótékony guta, — gondolták magukban — s akkor majd lesz pénz . . . A jótékony guta azonban egyre késik, bár a vejei elszántan iddogálnak az öreg úrral, hogy hátha mégis történik valami. Csakhogy Barnabás ur győzi az italt s a minap is asztal alá itta mind a három vejét . . . Bikavásár a városmajorban. A vásár eredménye. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, február 25. Tegnap tartották meg a városmajorban a bikavásárt. Az érdeklődés oly mértékben nyilvánult a vásár iránt, mely a hozzáfűzött várakozásokat teljesen kielégítette. A felhajtás eredménye igen szépnek mondható, különösen ha figyelembe vesszük, hogy ez az első bikavásár, melyet városunkban rendeztek és a vásárt rendezőknek az uttörés nehéz munkájával is meg kellett küzdeni. A vételkedv, bár kielégítő volt, fényesnek nem mondható, a minek oka, hogy a vármegye községei ezen első bikavásárról az idő rövidsége miatt tudomást nem szerezhettek. Az eredmény dicséretére válik Domahidy Sándornak, a „Gazdasági Egyesület“ elnökének, Pethö György gazdasági tanácsosnak és Posz- vék Nándornak, a „Gazdasági Egyesület“ agilis, ügybuzgó titkárának, a kik fáradhatatlan tevékenységet fejtettek ki a most első Ízben rendezett bikavásár sikere érdekében. A mint az alábbi részletezett eredmény is mutatja, már ezen alkalommal nagyon szép siker koronázta fáradozásukat. A vásárban, mint kiállítók, a következők vettek részt: Báró Vécsey uradalma Csegöldről két 3 éves és nyolez 2 éves bikával, összesen 10 darabbal. Domahidy Sándor három 3 éves és három 2 évessel, összesen 6 darabbal. Lénárd István Szamos-dob két darab 2 évessel. Klein Mór Tu- nyogról három darab 3 éves és kilencz 2 évessel, összesen 12 darabbal. Kölcsey István Tunyogról 5 darab 2 évessel. Pap János Batizról egy darab 1 évessel, gróf Vay Gábor vámfaluból egy öreggel, öt 3 évessel és hat 2 évessel, Összesen 12 darabbal. Aszta los György Domahidárúl egy darab 2 évessel. Takács Péter Domahidából egy darab 2 évessel és a szatmári Jézus társasági rendház egy darab 4 éves bikával. Összesen felhajtás tehát 54 darab bika. A kiállított bikákból Sárköz község a Vécsey báró 2 éves „Csákiját“ 540 koronáért, a 2 éves „Atilláját“ 500 koronáért, Lophágy község a Lénárd István 2 éves „Czigányát“ 260 koronáért, Szamos-kóród község a Domahidy Sándor 3 éves „Kardosát“ 400 koi-onáért. Avas-újváros község a Klein Mór 2 éves „Gyuriját“ és „La- cziját“ egyenként 450 koronáért, Apa község a Domahidy Sándor 3 éves „Hollóját“ 400 koronáért és Rózsa- pallag község ugyancsak a Domahidy Sándor tulajdonát képező 3 éves „Csákót“ 360 koronáért megvásárolták. Az eladásra és kiállításra felhajtott bikák minőségét egy e czólra alakult bizottság bírálta felül. A biráló-bizottság tagjai a következők voltak : Kovács Jenő állattenyésztési szakosztályi elnök, Bartha István kerületi állattenyésztési felügyelő, Pethő György gazdasági tanácsos, állattenyésztési szakosztályi előadó, Netter Kálmán kir. állatorvos és gróf Teleky János, Gyene Károly és Madarassy Dezső. A megejtett állatbecslés eredménye a következő : Első dijat (100 koronát) nyert a Vécsey báró két éves „Kökénye“, második dijat (50 koronát) a Vécsey báró három éves „Csigoldja“ és Klein Mór három éves „Pávája“, harmadik dijat (40 koronát) a Klein Mór két éves „Laczija“ és a Kölcsey Zoltán két éves „Doktora“, negyedik dijat (20 koronát) az Asztalos György két éves „Vitéze“. Ezen dijakon kívül Vécsey báró díszoklevelet és a csoportos kiállításban való részvételért Klein Mór, Domahidy Sándor, gróf Vay Gábor és báró Vécsey elismerő oklevet is kaptak. Ezzel beszámoltunk a Szatmáron rendezett első bikavásár eredményéről. Hisszük, hogy tekintettel a nagy érdeklődésre, ezen hasznosnak bizonyult és állattenyésztési szempontból elsőrangú fontossággal biró bikavásárt esetről-esetre megismétlik és lehetővé teszik, hogy kellő időben közzétett felhívások és hirdetmények utján úgy a mi, mint a szomszédos vármegyék községei a bikavásár idejéről tudomást nyerjenek, a midőn is az eredmény bizonyára még kielégítőbb lesz. SZÍNHEZ. — (San-Toy.) A múlt színi saison e nagy sikerű darabja csodálatos módon most egyáltalán nem vonzott közönséget. Pedig az előadás megérdemelte volna a látogatottságot. A czim- szerepben Lónyai Piroska talán a legszebb sikert érte el a saisonban. Eleven, fürge, könnyed játéka és lendülettel előadott énekszámai zajos tapsokat váltottak ki a közönségből. Szentes János, mint Csuii, egyike volt a legjobbaknak. Kitűnő alakitói képességét ezúttal is bebizonyította.Ferenczy József minden tekintetben méltó partnere volt Lónyai Piroskának. Tordai Adél Dudley szerepében igen gyönge volt. Kellemesen tűnt ki Vedrődi Gizi eszményi tánczának bemutatásával, melyet meg kellett ismételnie. A többi szereplők nem érdemelnek említést. — (Baróthi Irma vendégjátéka.) A színtársulat agilis titkárának, Baróthi Rezsőnek mai jutalomjátéka alkalmából Baróthi Irma, a pozsonyi színház naivája három estére terjedő vendég- szereplésre tegnap este városunkba érkezett. A közönség már megérkezésekor kitüntette rokonszenvével. A vonatnál százakra menő fiatalság jelent meg. A fiatalság lelkes beszéddel üdvözölte és egy szép csokorral lepte meg. Valóban óriási az érdeklődés, melylyel a közönség a „Dada“ mai előadása és a többi előadások elé néz. A mai estére a jegyek nagyrészt már elkeltek, de a kinek még nincs jegye, Schréter Sz. divatáru üzletében a (Bo88Ín-féle gyógyszertár mellett) férfi és női fehérnemüek, férfi, női és gyermekharisnyák, kartonok, vásznak alkalmi vétel folytán, úgyszintén téli alsó ruhák — az előrehaladott idény miatt jóval a bevásárlási áron alul szerezhetők be.
