Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-02-24 / 45. szám

2 SZATMÁRI HÍRLAP. 1903. február 24. 45 szám. Szatmár, kedd pedig szörnyet halt. Csodálatos, hogy a teherrel megrakot szekerei! ülőknek, valamint a szekérnek sem­mi baja sem történt. Elhunyt herczeg. BéCS, február 23. (Saját tu­dósítónktól.) Miklós würtenbergi herczeg ma Karlsruhéban meghalt Gróf Károlyi Tibor gondnokság alatt. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, febr. 23. Néhány nappal ezelőtt, mint an­nak idején megirtuk, egy kérvény ét­kezett az aradi kir. törvényszékhez Gróf Károlyi Gyula és testvérei: Imre, István és gróf Almássy Dó- nesnó Írták alá a szomorú Írást, mely­ben arra kérik a törvényszéket, hogy atyjukat: gróf Károlyi Tibor főren­diházi tagot helyezze a törvényszék gondnokság alá. A család azzal in­dokolja a gondnokság alá helyezés szükségét, hogy gróf Károlyi Tibort több ízben szélhüdés érte s ennek folytán tökéletes testi és szellemi gyöngülésben van s vagyonának ke­zelésére képtelen. Arról, hogy a főrendiház volt elnöke tényleg súlyos betegen, elme­zavart állapotban fekszik az Aradme gyében levő mácsai kastélyában, dr. Kétly Károly egyetemi rektor és dr. Parecz Gyula aradi közkórházi főor­vos állítottak ki bizonyítványt s ezt csatolták a törvényszékhez benyújtott kérvényhez. A szomorú sorsra jutott főur ügye szombat délelőttre foglalkoztatta az aradi törvényszék egyik biráját. A gondnokság alá helyezési kérvény foly­tán dr. Kovács Marczell törvényszéki biró — mint aradi tudósítónk írja — szombatra tárgyalást tűzött ki, melyre idézést kaptak a beteg gróf gyermekei is. Ezek azonban nem jelentek meg a tárgyaláson, hanem Nachtnébel Ödön aradi ügyvéddel, a grófi család jogta­nácsosával képviseltették magukat. Meg­jelent a tárgyaláson dr. PrekUpás Illés, Aradvármegye alügyésze is, ki az árvaszéket képviselte. A tárgyalás nagyon rövid volt. Nachtnébel Ödön a gróf gondnokság alá helyezését újból kérte, Prekupás pedig kijelentette, hogy az ellen a megyei árvaszék kifogást nem emel. A megjelentek aláírták ezután a jegy­zőkönyvet s ezzel a tárgyalás vé­gett ért. E héten, szerdán délelőtt a tör­vényszék polgári tanácsának rendes ülésében fogja dr. Kovács Marczell előadni a kérvényt s jelentést tesz az előzetes tárgyalás eredményéről. Bizo­nyos, hogy az ő javaslatára a tör­vényszék teljesíteni fogja a kérést, és gróf Károlyi Tibor gondnokság alá helyezését kimondja. Az esetben, ha a beteg gróf nyilvános jellegű kórházban, vagy ma­gánintézetben volna elhelyezve,a gond­nokság alá helyezés nem történhetne meg ily hamar, mert akkor a törvény- széki kiküldött jelenlétében kellene megfigyelni a beteg elmebeli állapotát. Miután azonban ez az eset most nem áll fenn s gróf Károlyi Tibor betegsége kétséget kizáróan bizonyított tény, több orvosi bizonyítványra nem is lesz szükség. A most nagybeteg gróf, hosszú ideig elnöke volt a Tisza-Maros-Körös ármentesitő társulatnak, továbbá a Nyir- viz szabály ozásnak és legutóbb az ecsedi láp lecsapoló és Szamos-bal- parti ármentesitő társultnaak. Mint politikus, hat évig volt tagja a képvi­selőháznak, előbb az orosházai, majd a pécskai kerületet képviselte. A fő­rendiháznak hosszú ideig alelnöke, majd az utóbbi időben elnöke volt és attól gyengélkedő egészsége miatt 1900. évben vált meg. Véres harcz a korcsmában. Egy halott, két sebesült. Esküdtszéki tárgyalás. Szatmár, február 23. {Haját tudósítónktól.) A múlt év november 24. és 25-ik napjain a szat­mári kir. törvényszék mint esküd tbiró- ság tárgyalta Geng István és Geng János turterebesi parasztlegények bűn­ügyét. Az eset, melyet annak idején részletesen ismertettünk, röviden a következő: Fischer Ábrahám korcsmájában, a múlt év junius 8-án vasárnap, vigan szólott a hegedű és klárinét, melynek hangjai mellett javában mulatott Sán­dor János, Sándor István és Kovács János. A vidám zene becsalta Geng Istvánt is, kit Sándor János nem va­lami szívesen fogadott, sőt később pár goromba szóval illetett. Á korcsmái verekedésről amúgy is hires Geng Istvánt a gorombáskodás csakhamar kihozta sodrából, ugyany- nyira, hogy pár perez múlva véres ve­rekedéssé fajult el a dolog. A valósá­gos harczczá fejlődött verekedésnek szomorú kimenetele lett, mert Sándor János a szenvedett sérülésekben a tett színhelyén meghalt. Sándor István és Kovács János pedig oly súlyosan meg­sebesültek, hogy hetekig nyomták az ágyat. A korcsma hősei ellen szándékos emberölés és súlyos testi sértés bűntettéért emelt vádat az ügyészség. Az ügy tárgyalását a múlt év novem­ber 25-én azért napolta el a kir. tör­vényszék, mert a kihallgatott orvos- szakértők ellentétes véleményt adtak, minek folytán az igazságügyi orvosi tanács véleményének kikérése vált szükségessé. A mai napon, másodszor meg­tartott főtárgyalásról a következő tu­dósításunk számol be. Kápráztató elevenséggel szavalt a baba- A társaság majd megette elra­gadtatásában. „Tóni néni“, ez volt a háziasszony népszerűbbik neve, köny- nyezve ölelte, csókolta kis húgát őrö­mében. De arról, hogy sziniiskolába bocsássa, hallani sem akart, pedig úgy akkor egész este mint aztán is még hetekig, mindenki kapaczitálta, hogy Irmácskát be kell íratni a Színi Aka­démiába. De végre mégis győzött a közvé­lemény. Baróthi Irma színi növendék lett s másfél év alatt kitűnő sikerrel elvégezte a három éves akadémiai tan folyamot. Mikor az utolsó vizsgálaton ‘Figaró házasságé“-ban az apród szerepét (Cherubint) eljátszotta, egyik kitűnő színi bíráló (Ambrus Zoltán) azt irta róla, hogy Márkus Emilia növen­dékkora óta az apród balladáját senki nem szavalta még oly remekül, mint Baróthi Irma s egyben ajánlotta a Nem­zeti Színház figyelmébe. Ilyen siker fénye kisérte a Ba- róthi-bank Bimbikéjét a kolozsvári színpadra, a hol mindjárt első szere­pével, Trilby-ve 1 megnyerte a közön­séget. A fényes emlékezetű tragikus E. Kovács Gyula úgy nyilatkozott róla, hogy a kis Baróthi a legjobb magyar Trilby s ezt a véleményét Küry Klára vendégszereplése után is fentartotta, a ki szintén eljátszotta ottan Trilbyt. Egyáltalában Kovács Gyula, a ki pedig ritka szinésztársára mondotta rá, hogy művész: valósággal kényeztette kis partnerét, Trilbykéjét, a „csupa ész“ kis Baróthit. Egyszerűség, világos, értelmes be­széd, érzelmes hang azok az adomá­nyok, melyek elősegítették, hogy a kis naivából az évek folyamán drámai művésznő lett. Családi betegségük a színpad. Bátyja színész: Baróthi Rezső a szat­mári színtársulat titkára; öcscse színi növendék. Mind a kettő járavaló papja Tháliának. Sántha bácsi, a sógor, a leghumorosabb színésze volt, mig a színpadtól vissza nem vonult, a Nem­zeti Színháznak. Népszínműi alakításai régebben, inas-szerepei később, való­ságos kabinet-alakítások voltak. Mostan a Baróthi Irma kezébe van letéve a család és az atyafiság renomée-ja. Jó kézben van. Ö meg jó helytt van Pozsonyban Jaj, igaz ? hát a kocsmával és a hozzá fűzött nagy reményekkel mi lett ? a kocsma és a remények bizony megbuktak már régen. Tóni bácsi nem lett tőkepénzes, hanem pénztáros. Ez is elég vigasztalás az ő elpusztithatlan kedélyének. Sok pénzzel bánik igy is, ha nem is a magáéval. A Baróthi-bankból csak a Gabá- nyi-féle arczképesarnok maradt meg, üveg alatt, rámában, mint egy nagy­szabású vállalkozás derült emléke. A pohár-fenékkel kerekített gömbölyű áb- rázatok ki mosolyognak az üveg alól s megkérdezik az öregtől: — No Tóni, mikor béried már ki a Vigadót ? Tóni bácsi meg haragosan vissza szól: — Eh, szamarak, ne viczczel­jetek. Ez a „Baróthi-bank“ története. & A tanács a következőleg alakult meg. Elnök : Papolczy Gyula dr. kir. Ítélő táblai biró. Szavazó bírák : Fekésházy Gyula dr. és Szarukán Zoltán dr. Jegyző: Oláh Miklós. Ügyész: Né- methy József dr. Védők: Komáromi Zoltán dr. ügyvédjelölt és Léderer Zsigmond dr. halmi-i ügyvéd. Az esküdtszék megalakítása után elsőrendű vádlott: Geng Istvánt hall­gatta ki az elnök. Vádlott a hozzá intézett kérdésekre részletesen előadja, hogy a kérdéses nap délutánján bement a korcsmába, hol már a Sándor fiuk javában mulattak. A czigányok össze­kaptak, mire őt a két Sándor fiú fel­pofozta és kidobta a korcsmából. Rövid idő múlva a testvérével Geng Jánossal együtt, kezében baltával, ment vissza a korcsmába. A baltát Sándor János felé dobta. Látta, hogy elesett, mire ő kijött testvérével együtt az ivószobá­ból. A többire nem emlékezik, mivel ittas és dühös volt, Geng János másodrendű vádlott az elnök kérdésére elmondja, hogy ő a másik korcsmában mulatott, mikor hírét vette, hogy bátyját a Sándor fiuk megverték. Segítségére sietett testvéré­nek és bement a korcsmába, ahonnan őt is kidobták, mire hazament és egy kalapácsot kerített, melylyel Sándor Istvánra egyet, Sándor Jánosra pedig kettőt ütött. Az ütésektől azok a földre estek. Egyébre nem emlékezik, mert szintén részeg volt. Elnök konstatálja, hogy a vádlot­tak az első tárgyalás alkalmával tett vallomásukkal sok helyen ellenkezésben vannak. A vádlottak kihallgatása után a tanúvallomásokra kerüit a sor, mely az egész napot igénybe vette. A tanúvallomások lényegében meg­egyeznek az első tárgyaláson tett val­lomásokkal, melyek egybehangzóan sú­lyosak a vádlottakra nézve. A tárgyalást a mai napon foly­tatják. SZÍNHÁZ. — (Tót leány.) A zónák megszo­kott lelt háza nézte végig a „Tót leány“ előadását. Az előadás csak részben fe­lelt meg a várakozásoknak. Lónyay Piroska a czimszerepben hidegen hagyta a közönséget, Subrettprimadounánk a népszínmű légkörében egyáltalában nem tud érvényesülni. Az ö eleme az Ope­rette. A hölgyek közül Vedrődi Gizi, Etsy Emilia és B. Polgár Fanni, a férfiak közül pedig Szentes és Baróti jók voltak. — (A hét műsora,) Ha eltekin­tünk „A doktor ur“ bemutatójától, a múlt hét műsora valóban siralmas sze­génységi bizonyítványt szolgáltat Kré- mer Sándor igazgató igyekezetéről. Az egyes darabokat művészi és üzleti raizon ellen ránczigálja elő és a reper­toár összeállításában minden érzék nélkül jár el. De nem akarunk ezúttal rekriminálni, mert hisszük, hogy a saison hátralevő időszakában nagyobb körültekintéssel fog eljárni. Az e heti műsor közönségünk leszállított igé­nyeit már kielégíti és a magunk ré­széről is szívesen konstatáljuk, hogy ez a műsor komoly figyelmet és jóakaratu támogatást érdemel. A mai vig bohó­ságot „Lumpaczius Vagabundust“ is­meri a közönség és mindig jól mulat a három jó madár históriáján. A Schréter Sz. divatáru üzletében férfi és női fehérnemüek, férfi, női és gyermekharisnyák, kartonok, vásznak alkalmi vétel folytán, úgyszintén téli alsó ruhák ~ az előrehaladott idény miatt a (Bossin-fóle gyógyszertár mellett) jóval a bevásárlási áron alul szerezhetők be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom