Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-02-21 / 43. szám

Szatmár, 1903. február 21. Szombet. Második évfolyam, 43. szám x------------------------------------— Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . 12 kor. 6 kor. 3 kor. 1 kor. Fél évre Negyedévre Egy hóra . Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Ejyes szám ára 2 kr (4 fi.) SZATMÁRI HÍRLAP n.ta POLITIKAI NAPILAP. (hétfő kivételével.)^ ' Hirdetéseket _ méltányol, szabott árbasyéSí- egyezség szerint felvesz %/ kiadóhivatal, Kazinczy-u.6t Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Felelős szerkesztő : Kiadja: Kiadóhivatal. Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. HARSÁNYI SÁNDOR. A SZERKESZTŐSÉG. Kazinczy-u. 6, hová az előfizetések és a lap szét j küldésére vonatkozó felszólalások intézendők. Ezer magyar iskola. Szatmár, febr. 29. A nemzeti élet alsó, széles ré­tegeiben szakadatlan hangyaszorga­lommal folyik az alapozás a jövő számára. Öröm tudni, hogy az ál­lam és az egyház termékeny közös működési területet talált az elemi népiskolák magyarrá tételében és színvonaluk emelésében. Valamint abban a népies kulturéletben, a mely a falusi iskolák körül most keletkezik. A serény munka nagyon jó he­lyen is folyik. A nagy alapozás müvét nem végzik többé mocsaras helyen, vagy futóhomokon. A régebbi tapasztalat már megmutatta, hogy az állami s egyáltalán a magyar iskolaszervezés jóformán meddő ott, a hol valamely nemzetiség nagyon tömören lakik s a magyarság nagyon kevés, vagy semmi. Wlassies miniszter 1898. év­ben, az 1000 uj állami iskola be­jelentésekor, azt az elvet fogadta el és hirdette ki, hogy az uj isko­lákat oly községekben kell szer­vezni, a hol bár kisebbségben, de mégis csak van magyar elem, de magyar iskola még sincs, vagy ha volna is, az gyönge. Ez azt jelen­tette és jelenti a jövőre nézve is, hogy a hol a magyarság ki van téve a fölszivásnak, vagy legalább a tengődésnek, ott az állami ma­gyar iskolában támasztékot kapjon. És jelenti azt is. hogy ott, a hol a magyar kisebbség máskülönben ké­pes az ellenállásra, az iskola és a köréje szervezendő művelődési in­tézmények által megkapja az őt megillető kulturfelsőbbséget is, sőt lehetőleg a hóditó erőt, a legjogo sabb hóditó erőt, a mi csak kép­zelhető. Persze kivételképpen folyik ott is az iskolaszervezés, ahol tiszta magyarság lakik, de a felekezetek nem elég erősek a magyar műve­lődési színvonal emelésére, ahol te­hát a magyar állam segítő kezére szükség van. És folyik az olyan nemzetiségi községekben is, a me­lyek maguk kérik az iskolát. Ez kivált a felső, rutén vidékekre áll, a hol Darányi lgnácz földmivelés- ügyi miniszter a „hegyvidéken“ nagyszerű parallel akciót folytat még az iskolaalapítások terén is. Most, február 15-én volt an­nak öt esztendeje, hogy Wlassies kultuszminiszter az 1500 tanítóval ellátott 100 7 uj állami népiskola berendezésének nagy terv'vei a kép­viselőház elé állott. Azóta a szer­vezés szakadatlanul folyt. A meg­levő eszközökkel eddig 578 község- j ben volt állami iskola szervezhető (ebből 397-et vegyes vagy A tiszta nemzetiségi területen szerveztek)', a kreált tanítói állások száma azon­ban a tervezettnél már is többre, vagyis 1605-remegy. HogyazlUOO iskola száma eddigelé kerekre nem került ki, annak a föladat nagysá­gán s a pénzügyi eszközök szerény­ségén kívül az volt az oka, hogy a kormány igen sok népes nagyköz­ség egész elhanyagolt iskolaügyét kénytelen volt magára vállalni. így tehát az iskola osztályok és a ta­nítók száma emelkedett jobban, a mi nem baj, mert hiszen a magyar oktatáshoz jutó gyermekek számát ez emeli, nem pedig az iskolák ab­szolút száma. Nagyban és egészben tehát az ötéves alapítási ciklus igen szépen sikerült. A sikert pedig fokozza az, hogy ezzel együtt haladt előre a kisdedóvók szervezése is, valamint- hogy az állami népiskolák mellett csaknem mindenütt szervezik az is­kolai könyvtárakat, a gazdasági is­métlőket és a népies ifjúsági egye­sületeket is. A mi azt jelenti, hogy nemcsak sok magyar iskola készül, de sok jó magyar iskola is, befog­lalva minden részén a népies kul- turszervezésbe, hogy hatása is le­gyen, még pedig intenzív hatása a magyar iskolának. Itt nagy érdeme van Halász Ferencz kultuszminisz- teri osztálytanácsosnak, a szervezés legbuzgóbb munkásának. Az csak a kép kiegészítéséhez tartozik, hogy az uj iskolákból szép kontingens jutott a főváros közvetlen környé­kére is, a hol a tót és német la­kosság már régen várja a magyar állami iskolákat. Most pedig örömmel látjuk,' hogy itt is, ott is mint nyomul előre a magyar nemzeti lélek az élet mindennapi vonalain. Isten áldja meg azokat, a kik előnyomulása élén vannak. És mindazokat a sói, kákát, a kik érette mindennap dol­goznak. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, febr. 20. A képviselőhöz ma rövid ülést tartott. A miniszterek és a képviselők délelőtt tizenegy óráig a budai Mátyás templomban tartott ünnepi istentiszte­leten voltak, a melyet a pápa negyed- százados jubileuma alkalmából ren­deztek. TARCZA. A perzsák Bolond Istókja. — Perzsa adomák. — A perzsa néphagyománynak is van afféle Bolond Istókja, a ki tréfáival, szellemes mondásaival, megkaczagtatja az embereket. Naszredin hodzsa a neve, a ki immár ötszáz éve alussza siri álmát Konia közelében, de ma is ál­landó alakja a tréfás népmeséknek, íme néhány: Naszredin és a tolvajok. Egy éjjel a hodzsa és a felesége nagy lármára ébredtek föl, mély ál­mukból. — Menj csak ki —- szólt a hód zsához a felesége — és tudd meg, hogy mi baj van odakint. A hodzsa magára terítette taka­róját és kiment a ház elé. Alig lépett ki azonban az ajtón, mikor az egyik a lármázók közül gyorsan lekapta róla a takarót és elfutott vele. — Nos, mi történt? — kérdezte tőle a felesége, mikor visszatért. — Csak a takarómat akarták a tolvajok — szólt a hodzsa. — Azt megkapták és most megint nyugodtan alhatunk. Furcsa megoldás. Egy Ízben meglátogatta Naszre dint a leánya és panaszkodott a fér­jére. — Megvert ! — szólt a leánya — balról pofonütött. Remélem, hogy nem tűröd el, hogy leányodat valaki megsértse ? — Megsértette leányomat — is­mételte a mollah. — Jól van, akkor én megsértem ezért az ő feleségét! — szólt és jobbról pofonütötte leányát. Hát még az apja. Naszredin hallotta, hogy a szom­széd városban egy hazudozásairól is­mert ember lakik. Elhatározta, hogy meglátogatja. — Itthon van atyád? — kérdezte egy kis leánytól, a kit a hazug háza előtt talált. — Nem! — szólt a kis leány — elment, mert hivatta valaki, hogy föl tozza meg a felhőket, a melyeket teg­nap a szél elszakított. — No, ha már e kis lány is igy tud hazudni, hogy hazudhat az apja, — gondolta a mollah és ezzel haza ment. Naszredin mint tanú. Naszredint kérte egy barátja, hogy a biró előtt az ö javára tanúskodjék. A mollah beleegyezett. — Ez az ember — szólt a mol­lah barátja a biró előtt és ellenfelére mutatott, — tiz véka búzát lopott el tőlem. Itt van a tanúm Naszredin mollah. — Igenis — szóll a mollah — az az ember tiz véka árpát lop'ott. — Nem, búzát! — szólt közbe a panaszos. — Ha már hazudnom kell, akkor mindegy, hogy árpát vagy búzát ha- zudok, — szólt nyugodtan a mollah. Naszredin a túlvilágon. A hodzsa egyszer felmászott a fára és fűrészelni kezdte maga alatt az ágat. — Leesel hodzsa 1 — kiáltott rá egy paraszt, a ki az utón haladt. S a hodzsa a következő pillanat­ban már lent is volt a földön. Uiána szalad a paraszt után és megkérdezte tőle : — Ha tudod, hogy le fogok esni a fáról, tudnod kell azt is, hogy mikor fogok meghalni. A paraszt nevetve mondta: — Akkor fogsz meghalni, ha mind a tiz szamarad egyszerre elorditja magát. A hodzsa erre szamaraival haza­felé vette útját. Mikor a szamarak észrevették egyik társukat, a melyik a mezőn legelt, valamennyien ordítozni kezdtek. — No, most meg kell halnom, szólt a hodzsa és lefeküdt egy sir mellé. De nagyon megéhezett és fölkelt. Ép egy üvegekkel megrakott szamár ment el előtte és ez úgy megijedt tőle, hogy az üvegek mind összetörtek. A katiFdzsi (a szamárhajcsár) erre rettenetes ha­ragra lobbant és jól elverte a hodzsát. Mikor Naszedrín hazatért, az ismerő­sök kíváncsian kérdezték tőle: — Nos hodzsa, milyen az élet a túlvilágon ? ____— Oh — sóhajtott a hodzsa. — Ró th Fülöp kárlsbádi eziporaktárat w Kőin ajánljuk at • • • • t. vevőközönségnek mint leoolesóbb bevá • Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. raktárát W sárlási forrást. • • • • i irgnT-

Next

/
Oldalképek
Tartalom