Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-02-21 / 43. szám
Szatmár, 1903. február 21. Szombet. Második évfolyam, 43. szám x------------------------------------— Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . 12 kor. 6 kor. 3 kor. 1 kor. Fél évre Negyedévre Egy hóra . Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Ejyes szám ára 2 kr (4 fi.) SZATMÁRI HÍRLAP n.ta POLITIKAI NAPILAP. (hétfő kivételével.)^ ' Hirdetéseket _ méltányol, szabott árbasyéSí- egyezség szerint felvesz %/ kiadóhivatal, Kazinczy-u.6t Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Felelős szerkesztő : Kiadja: Kiadóhivatal. Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. HARSÁNYI SÁNDOR. A SZERKESZTŐSÉG. Kazinczy-u. 6, hová az előfizetések és a lap szét j küldésére vonatkozó felszólalások intézendők. Ezer magyar iskola. Szatmár, febr. 29. A nemzeti élet alsó, széles rétegeiben szakadatlan hangyaszorgalommal folyik az alapozás a jövő számára. Öröm tudni, hogy az állam és az egyház termékeny közös működési területet talált az elemi népiskolák magyarrá tételében és színvonaluk emelésében. Valamint abban a népies kulturéletben, a mely a falusi iskolák körül most keletkezik. A serény munka nagyon jó helyen is folyik. A nagy alapozás müvét nem végzik többé mocsaras helyen, vagy futóhomokon. A régebbi tapasztalat már megmutatta, hogy az állami s egyáltalán a magyar iskolaszervezés jóformán meddő ott, a hol valamely nemzetiség nagyon tömören lakik s a magyarság nagyon kevés, vagy semmi. Wlassies miniszter 1898. évben, az 1000 uj állami iskola bejelentésekor, azt az elvet fogadta el és hirdette ki, hogy az uj iskolákat oly községekben kell szervezni, a hol bár kisebbségben, de mégis csak van magyar elem, de magyar iskola még sincs, vagy ha volna is, az gyönge. Ez azt jelentette és jelenti a jövőre nézve is, hogy a hol a magyarság ki van téve a fölszivásnak, vagy legalább a tengődésnek, ott az állami magyar iskolában támasztékot kapjon. És jelenti azt is. hogy ott, a hol a magyar kisebbség máskülönben képes az ellenállásra, az iskola és a köréje szervezendő művelődési intézmények által megkapja az őt megillető kulturfelsőbbséget is, sőt lehetőleg a hóditó erőt, a legjogo sabb hóditó erőt, a mi csak képzelhető. Persze kivételképpen folyik ott is az iskolaszervezés, ahol tiszta magyarság lakik, de a felekezetek nem elég erősek a magyar művelődési színvonal emelésére, ahol tehát a magyar állam segítő kezére szükség van. És folyik az olyan nemzetiségi községekben is, a melyek maguk kérik az iskolát. Ez kivált a felső, rutén vidékekre áll, a hol Darányi lgnácz földmivelés- ügyi miniszter a „hegyvidéken“ nagyszerű parallel akciót folytat még az iskolaalapítások terén is. Most, február 15-én volt annak öt esztendeje, hogy Wlassies kultuszminiszter az 1500 tanítóval ellátott 100 7 uj állami népiskola berendezésének nagy terv'vei a képviselőház elé állott. Azóta a szervezés szakadatlanul folyt. A meglevő eszközökkel eddig 578 község- j ben volt állami iskola szervezhető (ebből 397-et vegyes vagy A tiszta nemzetiségi területen szerveztek)', a kreált tanítói állások száma azonban a tervezettnél már is többre, vagyis 1605-remegy. HogyazlUOO iskola száma eddigelé kerekre nem került ki, annak a föladat nagyságán s a pénzügyi eszközök szerénységén kívül az volt az oka, hogy a kormány igen sok népes nagyközség egész elhanyagolt iskolaügyét kénytelen volt magára vállalni. így tehát az iskola osztályok és a tanítók száma emelkedett jobban, a mi nem baj, mert hiszen a magyar oktatáshoz jutó gyermekek számát ez emeli, nem pedig az iskolák abszolút száma. Nagyban és egészben tehát az ötéves alapítási ciklus igen szépen sikerült. A sikert pedig fokozza az, hogy ezzel együtt haladt előre a kisdedóvók szervezése is, valamint- hogy az állami népiskolák mellett csaknem mindenütt szervezik az iskolai könyvtárakat, a gazdasági ismétlőket és a népies ifjúsági egyesületeket is. A mi azt jelenti, hogy nemcsak sok magyar iskola készül, de sok jó magyar iskola is, befoglalva minden részén a népies kul- turszervezésbe, hogy hatása is legyen, még pedig intenzív hatása a magyar iskolának. Itt nagy érdeme van Halász Ferencz kultuszminisz- teri osztálytanácsosnak, a szervezés legbuzgóbb munkásának. Az csak a kép kiegészítéséhez tartozik, hogy az uj iskolákból szép kontingens jutott a főváros közvetlen környékére is, a hol a tót és német lakosság már régen várja a magyar állami iskolákat. Most pedig örömmel látjuk,' hogy itt is, ott is mint nyomul előre a magyar nemzeti lélek az élet mindennapi vonalain. Isten áldja meg azokat, a kik előnyomulása élén vannak. És mindazokat a sói, kákát, a kik érette mindennap dolgoznak. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, febr. 20. A képviselőhöz ma rövid ülést tartott. A miniszterek és a képviselők délelőtt tizenegy óráig a budai Mátyás templomban tartott ünnepi istentiszteleten voltak, a melyet a pápa negyed- százados jubileuma alkalmából rendeztek. TARCZA. A perzsák Bolond Istókja. — Perzsa adomák. — A perzsa néphagyománynak is van afféle Bolond Istókja, a ki tréfáival, szellemes mondásaival, megkaczagtatja az embereket. Naszredin hodzsa a neve, a ki immár ötszáz éve alussza siri álmát Konia közelében, de ma is állandó alakja a tréfás népmeséknek, íme néhány: Naszredin és a tolvajok. Egy éjjel a hodzsa és a felesége nagy lármára ébredtek föl, mély álmukból. — Menj csak ki —- szólt a hód zsához a felesége — és tudd meg, hogy mi baj van odakint. A hodzsa magára terítette takaróját és kiment a ház elé. Alig lépett ki azonban az ajtón, mikor az egyik a lármázók közül gyorsan lekapta róla a takarót és elfutott vele. — Nos, mi történt? — kérdezte tőle a felesége, mikor visszatért. — Csak a takarómat akarták a tolvajok — szólt a hodzsa. — Azt megkapták és most megint nyugodtan alhatunk. Furcsa megoldás. Egy Ízben meglátogatta Naszre dint a leánya és panaszkodott a férjére. — Megvert ! — szólt a leánya — balról pofonütött. Remélem, hogy nem tűröd el, hogy leányodat valaki megsértse ? — Megsértette leányomat — ismételte a mollah. — Jól van, akkor én megsértem ezért az ő feleségét! — szólt és jobbról pofonütötte leányát. Hát még az apja. Naszredin hallotta, hogy a szomszéd városban egy hazudozásairól ismert ember lakik. Elhatározta, hogy meglátogatja. — Itthon van atyád? — kérdezte egy kis leánytól, a kit a hazug háza előtt talált. — Nem! — szólt a kis leány — elment, mert hivatta valaki, hogy föl tozza meg a felhőket, a melyeket tegnap a szél elszakított. — No, ha már e kis lány is igy tud hazudni, hogy hazudhat az apja, — gondolta a mollah és ezzel haza ment. Naszredin mint tanú. Naszredint kérte egy barátja, hogy a biró előtt az ö javára tanúskodjék. A mollah beleegyezett. — Ez az ember — szólt a mollah barátja a biró előtt és ellenfelére mutatott, — tiz véka búzát lopott el tőlem. Itt van a tanúm Naszredin mollah. — Igenis — szóll a mollah — az az ember tiz véka árpát lop'ott. — Nem, búzát! — szólt közbe a panaszos. — Ha már hazudnom kell, akkor mindegy, hogy árpát vagy búzát ha- zudok, — szólt nyugodtan a mollah. Naszredin a túlvilágon. A hodzsa egyszer felmászott a fára és fűrészelni kezdte maga alatt az ágat. — Leesel hodzsa 1 — kiáltott rá egy paraszt, a ki az utón haladt. S a hodzsa a következő pillanatban már lent is volt a földön. Uiána szalad a paraszt után és megkérdezte tőle : — Ha tudod, hogy le fogok esni a fáról, tudnod kell azt is, hogy mikor fogok meghalni. A paraszt nevetve mondta: — Akkor fogsz meghalni, ha mind a tiz szamarad egyszerre elorditja magát. A hodzsa erre szamaraival hazafelé vette útját. Mikor a szamarak észrevették egyik társukat, a melyik a mezőn legelt, valamennyien ordítozni kezdtek. — No, most meg kell halnom, szólt a hodzsa és lefeküdt egy sir mellé. De nagyon megéhezett és fölkelt. Ép egy üvegekkel megrakott szamár ment el előtte és ez úgy megijedt tőle, hogy az üvegek mind összetörtek. A katiFdzsi (a szamárhajcsár) erre rettenetes haragra lobbant és jól elverte a hodzsát. Mikor Naszedrín hazatért, az ismerősök kíváncsian kérdezték tőle: — Nos hodzsa, milyen az élet a túlvilágon ? ____— Oh — sóhajtott a hodzsa. — Ró th Fülöp kárlsbádi eziporaktárat w Kőin ajánljuk at • • • • t. vevőközönségnek mint leoolesóbb bevá • Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. raktárát W sárlási forrást. • • • • i irgnT-
