Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-02-17 / 39. szám

2 S Z A T M A R I H I R L A P 1903. február 17. 39 szám Szatmár, kedd ről-évre csak emelkedhetik, ami termé­szetszerűleg az évi osztalék és a rész­vények értékének emelését vonja maga után. A közgyűlés a „Szatmári Taka­rékpénztár Egyesület“ helyiségében folyt le, tegnap, vasárnap délelőtt tiz órakor. A közgyűlésen Berenczei Ko­vács Jenő elnökölt. A részvényesek feltűnően nagy számban jelentek meg és egyhangúlag elfogadták az igazga­tóság és felügyelő-bizottság jelentését és ennek kapcsán az évi zárszám­adást. A zárszámadás adataiból közöl­jük a következőket: 15% százalék tartalékalap növelésére 8675 K. 98 f. 17% az igazgatóság'java­dalmazására 9832 K. 77 f. 8% felügyelő bizottság ju­talékára 1735 K. 94 f. 65% osztalékre a részvé­nyeseknek ____37500 K. — f. Össz esen: 57743 K. 94 f. Az ezen felosztás után fenma­radó 95 K 94 fillért a múlt évről át­hozott 293 K. 02 fillérhez csatolták, s az igy kitüntetett 388 K. 96 fillér a jövő évi nyereség és veszteség szám­lára vitetett át. Ezen felosztás szerint a 7-ik szelvényre egy egész részvény után 15 korona osztalék fizettetik. Az igazgatóság és felügyelő bi­zottságban változás nem állott be s igy a közgyűlés semminemű választás iz­galmainak kitéve nem volt. A közgyűlés délelőtt tizenegy órakor ért véget. A Kossuth-kerti rabiás. Esk ii d tsz éld tárgya lás. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, febr. 16. Múlt év november 17-én este szürkületkor nyugodtan ballagott a pá­lyaudvar felé Konyárdi Károly, nagy­bányai iparos. Amint a Kossuth-kert- hez érkezett elébe toppant Danó Ág­nes-. fiatal czigányleány, s hízelgő sza­vakkal szeretkezésre hivta a jámbor polgárt. Konyárdi méltatlankodva uta­sította vissza a romlott leány ajánlatát s tovább akart menni. Ekkor hirtelen előtte termett Varga Pál, czigányle- gény s izmos karjaival megragadva Konyárdit, őt a földre teperte, s a leány segítségével a közeli bozótba hurczolta. Ott aztán lefogta a megré­mült embert, a leány pedig kiforgatva zsebeit, mindenétől megfosztotta. Az ut néptelen volt: a rabló czi gányok zavartalanul végeztek Konyár- dival, s mikor mindenéből kifosztották, ott hagyták az utón. A megrabolt ember másnap je­lentést tett a rendőrségnél, mely Varga Pál és Danó Ágnes személyében csak­hamar kinyomozta a tetteseket, akik igy aztán a vizsgálat befejezése után, makacs tagadásuk daczára, az ügyész­ség fogházába kerültek. Ennek a bűnügynek a tárgyalá­sával kezdte meg tegnap a szatmári kir. törvényszék, mint eskiidtbiróság a február havi esküdtszéki cziklust. Az ügy tárgyalása felette simán Schréter Sz folyt le. Tanuk nem voltak. A sértett vallomása megvilágította magát az esetet. A vádlottak természetesen czi- gány módszer szerint nagy agyafúrtság­gal védekeztek s mindenképpen egy­másra akarták kenni a rablást. Az esküdtbiróság, mint tettestár­sakat a rablás bűntettében mondotta ki őket bűnösöknek s ezért Varga Pált 8 havi, Danó Ágnest pedig 10 havi börtönre ítélte. A tárgyalásról részles tudósításunk a következő : (Az esküdtszék megalakítása.) A tárgyalás 9 órakor vette kez­detét. A biróság tagjai voltak : Elnök : Papolczy Gyula dr. táblabiró, szavazó birák: Morvay Károly és Matulai Gábor dr. A vád képviselője: Dénes Lajos kir. ügyész. Védők: Sava­nyú János és Rácz Endre dr. ügy­védek. Az esküdtszék tagjai lettek: Heinrich Viktor, Jungreisz Miksa, D. Oláh Miklós, Fisch Lajos, Sürger Mihály, Láng Adolf, Reismann Adolf, Lucz Ignácz dr. Hunteszhagen Ödön, Ember Ignácz, Borgida Sámuel, Bát- hori Gusztáv. (Zárt tárgyalás.) Az esküdtek megesketése után Dénes Lajos zárt tárgyalási kér, mert a tárgyalás menete a közerkölcsiségre káros mozzanatokat tartalmazhat. Savanyít védő hozzájárul az ügyész indítványához, mig Rácz Endre dr. ellenzi azt. Legfölebb a női hall­gatók eltávolítását kéri. A biróság röviden tanácskozva, nyilvános tárgyalást rendelt el. Varga Pál, elsőrendű vádlott ta­gadja bűnösségét. Ö nem lett semmik A rablást Danó Ágnes követte el. Danó Agnes, a rablással Vargát vádolja. Tagadja, hogy Konyárdi zse­beiben kotorászott volna. A sértett kihallgatásával, ki mind­két vádlottra terhelő vallomást tett, a bizonyítási eljárás befejeződött, s a kérdések szövegezésére került a sor. Ennek megtörténtével a perbeszé­dek következtek. (A perbeszédek.) Dénes Lajos kir. ügyész bebizo­nyítva látja a vádat. ’Varga Pál lefogta az árokban Konyárdit, rátérdelt, kezeit leszorította s ezalatt Danó Ágnes őt minden ingóságából s pénzéből kifosz­totta. Kéri a büntetőtörvényben megha­tározott rablás bűntettében mint tettes­társakat kimondani. Savanyu János Varga Pál védője a sértett magában álló vallomását nem fogadhatja el feltétlen bizonyítóknak. Az esküdtszék nincs ugyan kötve a bizo­nyítékok mennyiségéhez, de az „unus testis, non est testis“ elve, melyet Cons­tantinus mondott volt ki, nagyfoiitosságu szabály volt mindig a büntető igazság­szolgáltatásban. Nem is hihető el, hogy olyan nyilt helyen, mely minden oldal­ról házakkal van körítve, rablás követ- tetett volna el. Nagyhatású volt beszé­dének az a része, melyben hivatkozott arra, hogy az angol trónörökös a királyi esküjében arra is esküt tesz, hogy bí­rósági által-az irgalom nevében fogja az igazságszolgáltatást gyakorolni. Az elkövetett bűncselekmény" oly csekély jogsérelmet okozott, hogy nem állhat arányban a rablás kimondása esetén kiszabandó büntetéssel. Nagy jogászi tu­dással ismertette a biinper "adatait, me­lyek Varga Pálnak bűnösségét legfölebb az orgazdaság vétségében állapíthatnák meg. Kéri végül, hogy az ügyészi kér­dés mellőzésével, az általa feltett kise­gítő kérdés fogadtassák el. Rácz Eudre dr., Danó Ágnes vé­dője, beszédének hangulatos bevezetésé­ben nem látja a jogrend akkora sérel­mét, semhogy az esküdtszék ünnepélyes nagy apparátusát lett volna szükséges a vádnak ezért mozgósítania. A ezigúny- sátrak közé is el fog talán jutni— úgy­mond — hogy most nem a városi rend­őr, vagy falusi kisbiró végezte rövid utu igazságszolgáltatását, a czigány nemzedék pedig továbbra sem fog ér­zékkel bírni a mások tulajdonának tisz­telete iránt. Egyszerű lopásról lehetne szó, de ezt se látja Dani Ágnással szem­ben bebiztosítva. Nagy részletességgel és meggyőző jogi érvekkel ismerteti azután védő a perben szereplő 3 egyén ellentétes val­lomásait, melyekből csak Varga Pált látja kizárólagos tettesnek. Nem állítja, hogy Konyárdi önként adta oda a pén­zét. A Dani Ágnes szerelmi tarifája ki­sebb összeggel is bőkezűen bonorálta- tott volna. Lopást se követett el Danó Ágnes, mert midőn Varga a félig ittas Konyárdit a földre leszorította, aligha láthatta ez állapotában s a sötétségben, hogy ő, nem Varga Pál fosztotta ki. Végül a társ tettesi minőségét fejtegeti, melyet a vádlottak előzetes összebeszé­lése hiányában, fenforogni nem lát, s igy védencze legTosszabb esetben is csak a lopásban, s nem a rablásban bűnös. (Az Ítélet.) A perbeszédek elhangzásával az esküdtek rövid tanácskozás után meg­hozták a verdiktet, mely szerint a vádlottakat a rablásban, mint tettes­társakat mondta ki bűnösöknek. Ennek alapján a biróság Varga Pált 8 havi, Danó Ágnest ellenben, aki lopásért már többször volt bün­tetve, 10 havi börtönre ítélte. Zenede Szatmáron. ä vférfi daiegyesüiet" közgyűlése­Saját tudósítónktól. Szatmár, február 16. A „Szatmárnémeti férfi dalegye­sület“ e hó 15-én vasárnap délelőtt tartotta az ev. ref. főgymnasium tá- nácstermében évi rendes közgyűlését, melyen a müködö tagok csaknem teljes számban jelentek meg. A pártoló tagok közül is számosán vettek részt a köz­gyűlésen, melynek legfontosabb tárgya a zenedének létesítése volt. A közgyűlés lefolyásáról részletes tudósításunk a kővetkező: Vajay Imre elnök, megnyitván az ülést, röviden üdvözölte a megjelent tagokat, felolvasta nagy gonddal össze­állított jelentését, a mely a dalegyesü­let múlt évi működésének hü tükre. (Az elnöki jelentés.) Az elnöki jelentésből röviden kö­zölhetjük, hogy a dalegyesület jelenleg 5 tiszteletbeli, 12 alapitó, 50 mü­ködö és 158 pártoló tagból áll. A dalegyesület az elmúlt évben kötelező dalestélyeil mindenkor meg­tartotta, rcsztvett ezenkívül a márczíus 15-én megtartott hazafias ünnepélyen, a Szatmárvármegyei Lorántffy Zsu­zsanna egylet hangversenyén, a Köl- csey-Kör által rendezett Petőfi-ünne- pélyen és Kossuth Lajos századik szü­letése napjának emlékünnepélyén. A jelenlós kegyeletes szavakban emlékezik meg az elmúlt év nagy vesz­teségéről is. Elvesztette volt elnökét: Hármán Mihály polgármestert, ki ne­mes lelkének egész melegével istápolta az egylet anyagi érdekét, és a kinek az egylet felvirágzása körül bokros ér­demei voltak. A dalegyesület ezenkívül még két buzgó tagját veszítette el: Deák Kálmánt és Csepcsányi Sándort. Megemlékezik az elnöki jelentés még a nagybányai kirándulásról, mely igazán örök emlékű lesz azon páratlan és lelkes fogadtatásért, melyben a test­vérváros polgársága fogadta a kirán­dulókat. Az elnöki jelentést a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette és az ügybuzgó vezetésért köszönetét sza­vazott. (Pénztári jelentés.) Bakcsy Gergely ezután a szám- vizsgáló bizottság jelentését olvasta fel, mely szerint 1902. február 8-tól 1903. február 14-ig terjedő idő alatt Litteczky Endre egyesületi pénztárnok kezelésén álló vagyon teljesen rendben találta­tott. A jelzett idő alatt a bevétel 2354 K 17 fill, volt, melyből a kiadás 2148 K 08 fillért tesz ki, igy a pénz­tári maradvány 206 K O9 fillér. A ke­zelés alatt álló vagyon összege 30765 K 23 fill. A közgyűlés a számvizsgáló bi­zottság jelentését tudomásul vette és a pénztárnoknak a szokásos felment­vényt megadta. (A tisztikar.) Erre Vajay Imre dr. úgy a maga, mint tisztársai nevében lemondott. A közgyűlés további vezetésére Fejes István dr. kéretett fel, kinek elnöklete alatt a tisztikar és a választmány a következőleg lett közfelkiáltással meg­alakítva. Elnök Vajay Imre dr., ulel- nök Fechtel János dr., titkár Sándor Yenczel, karmester Meder Mihály, másodkamiester, Veress Lajos, pénz­táros Litteczky Endre, ellenőr Mar­kos Imre, ügyész Antal Sándor dr., gondnok Hajdu Károly. Választmányi tagok leltek Balogh József, Békéssv Géza, Fejes István dr., Fercncy János, Körösmezey Antal, Kovács Leó, Li- peczky Elek, Márton Lázár, Pap Géza, Tanódi Márton dr., Uray Géza, Vajay Károly dr. Számvizsgálók: Bakcsy Gergely, Novak Lajos, Papp Lajos. Zászlótartó : Toldv István. (A zenede ügye.) A választások megejtése után Vajay Imre dr. újból elfoglalta az el­nöki székel, a maga és tisztársai ne­vében köszönetét fejezi ki a bizalomért, majd pedig előadja, hogy a jelen köz­gyűlésnek utolsó tárgya a zeneiskola felállítása s egyben szóvá tette,f hogy az 1903. február 3-án tartott választ­mányi ülés határozatát, hogy az egye­sület által rég óhajtott zenede felállit- tassék, közgyűlés fogadja e). Bélcéssy Gézának némi aggodal­mai vannak a zenede felállítása iránt. A maga részéről a költségvetést óhaj­taná ismerni, mivel azt ezideig még nem látta. Vajay Imre dr. elnök erre fel­olvastatja a felállítandó zenede költség- vetését, mely szerint 1. a tanárok évi fizetése 4000 K, 2. helységbél' 600 K, 3. fűtés, világítás 500 K, 4. szolga fi­zetése 240 K, 5. apró kiadások 200 K, 6. a dalegyesület saját szükségle­tére 260 K. Összesen 5800 korona. Erre fedezetül szolgálna: 1. dalegyesü­leti töke kamatja 1000 K, 2. 250 pár­toló tag évi dija ä 8 koronájával 2000 korona, 3. harrníncz növendék tandijja 1800 K, 4. városi segély 1000 K. A daiegyesüiet tagjai erre egy­hangúlag hozzájárultak a választmány határozatához, de kikötötték, hogy a férfi és női fehérnemüek, férfi, női és gyermekharisnyák, kartonok, vásznak alkalmi vétel folytán, úgyszintén téli alsó puhák divatáruüzletében az előrehaladott idény miatt a (Bossin- féle gyógyszertár mellett) jóval a bevásárlási áron alul szerezhetők be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom