Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-02-13 / 36. szám
36. szám. Szatmár, péntek S Z A T M A R I II A P i 303. felimár ! mezítláb. Kabátjának jobb oldalán hatalmas hasadás látszott, míg mellényének egyik oldala teljesen hiányzott. Ez az ember Kratochvil József csehországi sertéskereskedő volt, a ki Királyházáról Kőbányára igyekezett. Mára inaros-Szigeten elaludt és csak egy óra múlva ébredt fel. Képzelhető azonban, hogy mily szörnyű volt csodálkozása, a mikor magán a fent leirt hiányosságot tapasztalta és mennyire örült annak, hogy pénzét elutazása előtt, mintegy tízezer koronát a postán továbbított. Nála lévő tárczájában alig volt egv-két korona, amit a fosztogatók alvás közben elvettek tőle. A fosztogató többet remélt és a csalódás miatti bosszúságában Kratochvil Józsefet megfosztotta kalapjától és czi- pőjétől is. * Szilfák árverése. A Nagyerdőn tegnap délelőtt tartották meg a szil- haszonfák árverését, melyen az érdekeltek nagyszámban jelentek meg. Az összes készletben levő szilfák 1192 kor. vételárban eladattak. Az árverelők között legtöbben voltak a helybeli kerékgyártó mesterek. * Éhínség Biharban. Bartn Fe- rencz képviselőházi interpellácziója, melyről vasárnapi számunkban megemlékeztünk. a legsötétebb képet rajzolta az ország szeme elé a szörnyű nyomorról, mely Biharvármegye tejjel- mézzel folyó földjén ütötte föl a fejét. A belényes-vidéki ínség sokkal nagyobb, sokkal megdöbbentőbb mint első pillanatban hitték. Az éhezők jajveszékelve, összetett kézzel könyörögnek segedelemért. Gyors segítségért, mely az éhhaláltól mentse meg e lakosság ezreit. Nagyváradról érkező jelentések szerint az Ínség oka az, hogy tavaly a jég tönkreverte a vetést, a gyümölcsöt és száj- s körömfájás, valamint sertésvész csaknem elpusztította a jószágállományt, a mely a lakosság megélésének fösegitője volt. Horváth Endre főszolgabíró a veszedelemről jelentést tett az alispánnak, aki segítséget kért a földmivelésügyi minisztertől. A pénzügyigazgatóság megszüntette az adó- végrehajtást. A módosabb gazdák segítik a nyomorban levőket. A helyzet jobbrafordultát várják attól, hogy Be- lényesen legközelebb villámos kazán- forrasztó-gvárat létesítenek, a mely több száz munkásnak fog kenyeret adni. * Soós és Bérczy. Dr. Soós Kálmán törvényszéki bíró ügyéből kifolyólag a Magyar Estilap tegnapi számában azt állítja, hogy „egy ügyben, amelyben Bérczy kapitány volt a vádlott, Soós bíró mondta ki a marasztaló ítéletet, s e szerint tapintatlanság volt a Soós elleni ügyet Bérczy kapitánynak kiosztani.“ Mint illetékes helyről értesülünk, Bérczy sohasem szerepelt vádlottként Soós biró előtt, annál kevébbé ítéltetett el. így az ehhez fűzött magyarázatok semmi alappal nem bírnak. Ellenkezőleg Bérczy panaszos volt a Tauszkyval felmerült ügyben, amelyre a Magyar Eslilap czéloz és Tauszky maraszlal- tatoll el. * Elveszett női óra. Egy iczi-piczi kis női aczél órácskát keres a rendőrség. Az órácskát két kis láncz diszi- tette, az egyik lánczon ragyogó csillaggal. Az aczélóráeska nem valami nagy értéket képvisel, de az mégis nagy bánatot okoz most egy asszonynak, a ki azt elvesztette. Most a rendőrség utján keresteti és hálás köszönetét nyilvánítja a becsületes megtalálónak, ha azt visszaszolgáltatja. A „Nemzeti biztositó társaság helybeli föügynöksége, egy megbízható pénzbeszedőt keres jutalék és fix fizetés mellett. Személyes jelentkezés az „Első Magyar általános biztositó társaság“ irodájában a délelőtti órákban kívánatos. MULATSÁGOK. (*) Dalestély. A „Szatmárnéme- ti-i férfi dalegyesület“ tegnap este tartotta a „Társaskör“ helyiségében az idei első dalestélyét, melyen nagy és előkelő közönség jelent meg. A műsor minden egyes száma nagysikert ért el s dalárainknak bőven kijutott a zajos taps —- és ovácziókból. A dalestélyt a honvédzenekar nyitotta meg, Souppé „A költő és paraszt“ czimü nyitányát. A műsor második száma Gaál Ferencz „Szent hamvak“ czimü müdala volt, mely után ugyancsak Gaál Fereneztől „A rózsa temetése“ czim- mel következett egy férfi kar; e számnál a soprán solót Juhász Ilona színtársulatunk koloratur énekesnője adta elő, zajos tapsokat aratva. Az ötödik szám Grieger „Észak népe“ Orosz Alajos kellemes bariton solojá- val csak növelte azt a lázas hangulatot, melyet a társaskör termében az este, a dal fenséges hatása müveit. — Utána Erkel Ferencz „Takarodó“ czimü dalát adták elő daláraink, hasonló sikerrel, melyet előzőleg különösen a „Kurucz nóták“-kai értek el. A hetedik számnál az általános közóhajnak engedve Dr. Vajay Imre, Juhász Honával egy duettet énekelt el „Hoffmann meséi“-hő 1, melyet a közönség frenetikus tapsviharral jutalmazott. A műsort a honvédzenekar pompás játéka zárta be, előadva egy ábrándot Hoffmann meséiből. Műsor után a közönség a fehér asztalokhoz ült vacsoráim, később pedig a fiatalság tánczra perdült, amely a reggeli órákig tartott. (*) Az „Erdödi Társaskör“ estélye. Az „Erdődi Társaskör“ e hó 22-én saját helyiségében -— könyvtára javára — tánezmulatsággal egybekötött zártkörű társasvacsorát rendez. Az estély iránt városunkban is sokan érdeklődnek és Szatmár nagy számban lesz képviselve a sikerültnek Ígérkező estélyen. Belépti dij, melyben a vacsora- díj is benn foglaltatik. 3 korona. f*) Tánczmulatság Porcsalmán. A porcsalmai gör. kath. egyház e hó 22-én a népiskola nagytermében táncz- mulatságot rendez. A rendezőség élén Geszterédi András főgondnok, Róka András algondnok, S. Papp János ellenőr, Petráskó Sándor jegyző és Geszterédi János, Papp Illés, Kulik Miklós rendezöbizottsági tagok állanak. A mulatság iránt élénk érdeklődés mutatkozik és a siker annál bizonyosabb, mivel a tiszta jövedelmet az egyház javára fordítják. TÖRVÉNYKEZÉS. § Megverek valakit, vagy engem valaki! Ezzel a harczias felkiáltással rontott be- Pintye László mér ki le- gényomber a falu korcsmájában. Kezében, miut valami buzogányt, hatalmas karót lengetett és úgy látszik, hogy azt nem ijesztgetésre, hanem ko moly verekedés czéljából vette magához, inert a korcsmában pityókázó Pintye Jánost úgy fejbe kolinlotta, hogy hetekig nyomta utána az ágyat. Az ütlegelésből kijutott Pintye János- nénak, a feleségnek és Pintye Eszternek, a testvérnek is, a kik a verekedés zajára rémülten futottak a színhelyre, hogy a megtámadottnak segélyére lehessenek. A verekedő legény, mint a ki jól végezte dolgát, véres munkája után eltávozott. Még csak egyet akart, felgyújtani a falut. Ebbéli akaratát azonban már nem valósította meg, mert a csendőrsóg kezeibe jutott. A virtuskodó legény fölött tegnap Ítélkezett a szatmári kir. törvényszék és az enyhítő körülmények figyelembe vételével négy havi börtönre Ítélte. § Jeles testvérek. Dohai Ferencz és Dohai Jakab igaz testvérek valá- nak, a kik szivvel-lólekkel egymáshoz voltak forrva. Még fiatalok ők, de már is olyan hősi tettet vittek végbe, mely érettebb és gyakorlottabb kezű betörőknek is dicséretére válna. Ott dolgoztak ők szülőföldjükön, Nagybányán, a közeli bányák mély tárnáiban, hova nem hatol napfény, hol nem gondolkoznak a föld gyomrának szorgos kezű munkásai, hanem robotolnak és fejtik az aranyat tartalmazó kősziklákat. Keserves e munka, melynél csak a munkabér keservesebb. A Dobai fiuk is kicsi pénzt kerestek, pedig ugyancsak ólt bennük a pénz szomja. A szomjúságot pedig oltani kell. És ők oltották is. Előre megállapított terv szerint deezember 20-án éjjel betörtek Radó Dezső nagybányai kereskedő boltjába és onnan 324 korona készpénzt és 2000 koronát kitevő értékpapírt elloptak. — Utóbbiakat azonban, nehogy árulójuk legyen, elégették, a pénzből pedig nagy dinom-dánomot csaptak. De baj! — hamar vége szakadt a vigságos életnek. Feltűnt a rendőrségnek a fiuk pazar költekezése és vallatóra fogta őket. Végre is töredelmes vallomást tettek. A szatmári kir. törvényszék tegnap ítélkezett a jeles testvérünk felett s tekintettel fiatal korukra, 8—8 havi fogházra Ítélte. Az ítélet jogerős. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde — A „Szatmári Hírlap“ távirati tudósítása — Budapest, febr. 12. Zárlat 5 órakor: Búza 1903. áprilisra..............................7.48 - 7.49 Rozs 1903. áprilisra..............................7.53—7.54 Zab 1903. áprilisra..............................6.58—6.59 Tengeri 1903. májusra ........................6.03—6.04 Re pcze augusztusra..............................—.——.— Zárlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény ........................... 694.50 Magya r hitelrészvény ........................... 748.25 Le számitolóbank részvény...................... 456.— Rima-M urányi vasmű részvény . . . 489.50 Osztrák-magyar államvasuti részvény . 695.— Küzuti vasút...................................................626.50 Váro si villamosvasút részvény . . . 321.— REGÉNYCSARNOK A LEJTŐN. 57 Regény. Irta : Claretie Gyula. Azt akarta elhitetni magával, hogy a vádlott még nem elitéit s daczára a súlyos gyanuokoknak, Lucie be fogja bizonyítani ártatlanságát (hogyan? miként?) és uj életet fognak együtt kezdeni . . . 3 . . . Csalóka ábrándképek! . . . A vágy lehetetlen reményekkel megrészegíteni önmagát! De mikor visszautazva Parisba, egyedül volt a vasúti szakaszban é3 világosan szemügyre vette a helyzetet, a szorongás érzete lassanként erőt vett rajta és iszonyú aggodalmai támadtak. Vájjon megmenekül-e Lucie a vád alól? Kétségtelenül. De hogyan ? A bűntény világosan bizonyít, buciét nyomon követték és ezáltal jóformán tetten érték. De Mornas még most sem érzett lelkifurdalást, épen oly kevéssé, mint a Saint Méderic-utczában; de aggodalma nőttön-nőtt, mentői inkább közeledett Páris felé. És mikor a vonat az erőditvénvek felé berobogott, úgy vélte, egy egérfogó nyílását látja maga előtt. Midőn leszállt, a vonatról, úgy tetszett neki, hogy az indóház tele van rendőrügynökökkel, akik az érkezőket vizsgálják és a bűnösöket lesik. Ez persze persze képzelődés volt. Ki gyaníthatta, hogy Lórin Lucienak bűntársa van? És mialatt lakása felé sietett, mathematikai pontossággal érvelt. Miután a fiatal leány öntudatlanul követte el a bűntényt, a vallatásnál is, miként az adott parancs végrehajtásánál, hajthatatlan marad. Senkinek sem fogja elárulni a bűntény előzményeit, mert hiszen anélkül cselekedett, hogy tettéről fogalma lett volna. Élő rejtély lesz az tudomány vizsgálódásai a törvényvallatásaival szemben. A hallgatás eszméje olyan erősen van agyába szuggerálva, hogy ő nem szólhat, nem árulhat el semmi nevet, semmi titkot. Mornas mitől sem tarthat. És Lucie beteges állapotával szemben a bírák habozni fognak és a vádlott fel lesz mentve. Igen, ez kétségtelen ! És buciét épen ez a szug- gestio, akaratának egy más akarat által való megfékezése, fogja megmenteni; mert ő sohasem árulhatja el azt a másikat! És Mornas mégis kellemetlen érzésekkel lépte ái szállójának küszöbét, mintha félt volna, hogy ott várnak reá. Az a nyugtalanító érzés kínozta, mintha üldöznék. Néhány lépésnyire a Racine-uIcától egyszerre csak árnyat látott maga előtt ; hirtelen visszafordult, úgy érezte, mintha valaki nyakon ragadta volna. Senki sem volt mögötte. A saját árnyékát nézte a másénak. Csak a szobájában, miután gondosan bezárta ajtaját, nyugodott meg némileg. Fellélegzett és újólag megol- vasta a bankjegyeket; ezek fogják őt a nyomorúság fojtogató légköréből megszabadítani. De aztán újra kimondhatatlan aggódás szorongatta. Az ablakhoz ment és összevonta a vastag függönyöket. Ha valaki az átelleni házból kileste volna titkát ? Ha meglátták volna pénzét ? Ha meglopnák ? — Meglopni engem? — kiáltá. Azt szeretném én látni! És ijedelme daczára kedve lett volna nevetni, annyira komikusnak tartotta, hogy most ő is azok közé tartozik, akiket meglophatnak . . . Mandarin lett belőle is, aminö a halott volt! . . . Ekkor azon gondolkozott, ne rejtse-e el kincsét, ne bizza-e valakire. De kire ? . . . Eszébe jutottak szülei. A szegény öregek minő boldogok lennének, ha megtudnák, hogy az ö fiuk gazdag lett! És ezt a pénzt boldogan
