Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-02-05 / 29. szám

Szatmár, 1903. február 5. Csütörtök. Második évfolyam, 29. szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . .12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Egyes szám ára 2 kr (4 fi.) SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Teiefcti: (06. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNY! SÁNDOR. Kiadóhivatal. Kazinczy-u. 6, hová az előfizetések és alap szét küldésére vonatkozó felszólalások intézendők. Szüietett urak. Szatmár, febr. 4. Gróf Majláth József a Nem­zeti Kaszinóban Széchenyi István emlékezetéül fejtegette a nemzeti kereskedelem fontosságát és a kü­lönböző gazdasági tényezők össz- hangzatos együttműködésének szük­ségességét. A kaszinó méltóságos és kegyelmes tagjai lelkesen tapsoltak ; a szónokot számosán üdvözölték, De azért meggyőződésünk, hogy marad minden a régiben és a ka­szinó, mely a mostani rendszer mel­lett nagyobb befolyást gyakorol a politikára, mint a képviselőház, to­vább fog dolgozni az agrár irány erősbitésére a többi termelési ágak rovására és magának az agrár irány­nak határozott kárára. Nem is jól mondtuk; a ka­szinó nem fog az agrár irány erős­bitésére törekedni, hanem pusztán a nagybirtokosok érdekeit portálja, a mi az általános agrár érdekkel is ellenkezik. A kaszinó ismer gazdasági te­vékenységet az ipar- és kereskede- delem terén is; de ebből a tevé­kenységből csak az illető urakra hárul ugyan az összesség rovására és ebben a tevékenységben az egye­düli kereskedelmi czikk az ősi név, melyet vonzerőnek használnak egyik vagy másik vállalatnál, vagy fede­zetül használnak a kormány előtt, mely szívesebben áll szóba a nagy urakkal, mint a kereskedő néppel. Mágnás uraink kegyesen el­vállalnak egy-egy nagy banknál, biztosító intézetnél, gyárvállalatnál amolyan névleges igazgatói vagy el­nöki állást; ezért évi több vagy ke* vesebb ezer vagy tízezer forintot zsebre vágnak, sőt nagykegyesen egyszer-egyszer eerclet is tartanak az illető intézetnél számukra fen- tartott legdíszesebb helyiségében, de egyébként lenézik az ipart is, a ke­reskedelmet is, akik őket semmiért fejedelmileg fizetik. Ezt a kiváltságos helyzetet még tet.'zi az uj összeférhetetlen­ségi törvény, mely csak a jövőre szól és ellentétben a képviselőházi gyakorlattal, a mágnás uraknak az eddig szerzett állásokat éltük fogy­táig meghagyja. Ahelyett, hogy a modern tör­vényhozás lerontaná a régi *' az­ságtalan előjogokat, még újabb elő jogokat, teremt a régiek mellé és növeli a született urak hitét, hogy nekik csakugyan minden szabad és hogy az általok követett irány tény­leg helyes. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Sudap33t, febr. 4. A függetlenségi és 48-as párt ma Bartha Ödönt küldte a harczba. Neki jutott a feladat, hogy a mai ülést ki­beszélje, s feladatának hűségesen meg is felelt. Obstrukcziós beszédet vágott ki, és olyat, mint a többi elvtársai: se külörnbet, se silányabbat. A katonai javaslatok ellen beszélni, könnyű is, népszerű feladat is ; mellette érvelni, nemcsak nehéz, nemcsak háládatlan, de nagy készültséget és alapos tudást igényel. Az obstrukcziós szónokoknak tehát nem nagy megerőltetésükbe ke­rül kivágni a rezet; sőt bizonyos, hogy akár a végtelenségig húzhatják a vitát. Más kéidés persze, hogy ki mit mond. nogy érdemes-e ezért az időt pazarolni s nem lenne-e okosabb hasznosabb munkával a parlamentet foglalkoztatni. A mai szónok: Bartha Ödön, agilis, tevékeny tagja a parlamentnek, ügyes szónok is, akit lent a Házban és a karzatokon egyaránt szívesen hallgat­nak meg, de bizony az elposványoso- dás stádiumához közeledő obstrukcziós vitában ő sem igen mondhatotott mást, mint a mit előtte szólott elvtársai már ismételten kifejtettek. Ezt pedig hete­ken át hallgatni, igazán nem passzió, nagyon-nagyon költséges is s nincs benne semmi haszon. Elvégre a kor­mány nem zárkózhatik el a kor köve­telményei elől, s ha kell, kell. Nagy ur a muszáj, s úgy látszik, hogy az ujoncz jutalék emelése elkerülhetetlen szükség, a mit végre is meg kell sza­vazni a nemzetnek. Az obstrukcziós beszéden kívül, még két interpellácziót hallgatott meg a Ház. Az egyiket Nessi Pál intézte Lukács pénzügyminiszterhez az állami tisztviselők fizetése ügyében ; a má­sikat Marjay Péter terjesztette be a közigazgatás egyszerűsítése tárgyában. Mindkét interpelláczióra a válaszokat tudomásul vették. Az ülés lefolyásáról az alábbi távirati tudósításunk számol be: Apponyi Albert gróf elnököl. Napirend előtt jelentik, hogy Nessi Pál és Marjay Péter az ülés végén interpellálni fognak. Előbbi az állami tisztviselők fizetése, az utóbbi pedig a közigazgatás egyszerűsítése tárgyában. A napirendhez először Bartha Ödön szólott, aki elődei nyomdokán haladva, egyre hevesebben tiltakozik a katonai terhek emelése ellen. Hosszasan vitatja, hogy Ausztria gyarmata vagyunk. Nincs önállóságunk, nincs dimplomácziánk. Végül határo­zati javaslatot nyújt be, a melyben annak kimutatását kéri, hogy mennyibe kerülnek az uj tüzérágyuk ? A javasla­tot, mivel az országra nézve sérelmes­nek látja, nem fogadja e). (Élénk he­lyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) A vitát holnap folytatják. TÁVIRATOK. A New-York palota leégett. — Saját tudósítónk távirata. — Szatmár, február 4. Az éjjeli órákban szenzácziós hírről értesít bennünket budapesti tudósítónk. Budapesten az Erzsé- bet-körut és Dohány-utcza sar­kán levő hatalmas New-York palota, mely fővárosunk díszes mo­numentumai között első helyen áll, ma este ismeretlen okból ki- gyuladt. Mikor tudósítónktól az első táviratot vettük, a palota egész te­tőzete lángokban állott. Az égő pa­lotát tengernyi ember tömeg vette körül, mely megdöbbenve szemlélte a borzalmas elem dühöngését. A vészhirre a főváros összes tűzoltói kivonultak s emberfeletti munkát végeztek, hogy a tüzet lokalizálják. A körúti villamos vasút for­galma csak átszállással bonyolítható le. Eddig emberéletben nincs kár. Egy később érkezett távirat szerint a New-York palota tetőzete teljesen leégett. A tüzet hosszú fáradságos munka után sikerült lokalizálni. A tűzoltásnál az a veszedelem fenyegetett, hogy a palota tornya is ledől, de ez szerencsére nem tör­tént meg. A negyed és harmademeleti lakókat, kik rémülten menekültek lakásukból, kilakoltatták. A kilakol tátották k özött voltak Alexán der Bar­nát és Beöthy Ákos egyetemi tanárok. Javában dühöngött az elem, midőn az égő palota negyedik eme­lete fölött szétterjesztett szárnyú angyal egyik szárnya körülbelül 50 kgr. súlyú, lezuhant. A zuhanás óriási robajjal történt és megresz- kettette a földet. A tűznek emberélet nem esett áldozatul. A kár jelentékeny. Steinbepgep Mórt 3 L f 3 | l C Budapest, február 4. (Saját tudósítónktól.) A new-yorki osztrák-magyar konzulátus ma táv­iratban értesítette a budapesti főka­pitányságot, hogy Steinberger Mór Budapestről megszökött bornagyke- reskedőt New-Yorkban, mielőtt partra szállott volna, elfogták. A. főkapi­tányság értesítette az elfogat ásról a kir. ügyészséget, a mely a konzo- látus távirata alapján, nyomban meg­indította a kiadatási eljárást. ítélet a soproni bankbu­kás ügyében. Sopron, február 4. (Saját tudósítónktól.) A soproni szenzá­cziós bankbukás ügyében a Sopronba delegált zalaegerszegi biróság ma hirdette ki a vádlottak előtt az íté­letet. A biróság Prohászka Arthur könyvelőt 4 évi íegyházra, Vo- hovszky Gyula pénztárost pedig 5 évi íegyházra ítélte. A többi vádlottak 1 — 2 havi fogházra let­tek elitélve. Aszinügyi bizottság ülése. A zenedij elengedése. Saját tudósítónktól. Szatmár, febr. 4. A mi szinügyi bizottságunkat bátran el lehetne keresztelni : „dobzse szinügyi bizottságnak“, mert Arénáén Sándor színigazgatónak még nem volt olyan kérelme, melyet ne teljesített volna. Tegnap délutáni ülésén a szín­igazgató két kérelmével foglalkozott s mindakettőt elfogadván, pártolólag ter­jeszti a közgyűlés elé. Krémer Sándor szinigazgató első kérelme az volt, hogy a vasárnap dél­utáni előadások után járó 4 korona A farsangi idényre ajánlja újonnan érkezett csinos kivitelű férfi és női i Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. ^;VK^.T»a^c;ttxr>^^zaíB3Xísir.vs^7«»ii*e^jsatsi^iriry»'acs»oac»?w»»-i«-!OTr:-araa»«»í3!»^£íSi

Next

/
Oldalképek
Tartalom