Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-02-04 / 28. szám

2 Szatmár, szerda 1908 február 4, 28 szám. az ügyet, hogy a dalárda tegnapi vá­lasztmányi ülésén elfogadta a zenede létesítésére vonatkozó előterjesztést s alapos a remény, hogy azt az e hónapban tartandó közgyűlés is el­fogadja. íme tehát a zenede ügye a megvalósulás stádiumába lépett s re­méljük, meg is valósul, nagy örömére mindazoknak, kik városunk erkölcsi és szellemi fejlődését szivükön viselik. Ily nagyfontosságu, közérdekű dologról léven szó, a város sem ta­gadhatja meg anyagi támogatását, sőt városunk tehetősebb polgárai is szívesen nyitják ki tárczájukat ily szép eszme megvalósulása czéljából. A létesítendő zenede már ez év szeptember 1-én megkezdené műkö­dését és a következő zeneszakaszokat oktatná: zongora, hegedű, ének és fuvóhangszerek. Az intézet természe­tesen gondoskodnék megfelelő tan­erőkről is. Mindez nagyon szép volna, ha — megvalósulna. Most az egyszer op­timisták leszünk s reméljük, hogy a nagy jelentőséggel biró eszme testet fog ölteni. Elhunyt matróna. Ä Böszörményi család gyásza. Szatmár, febr. 3. Vármegyénk és városunk egyik legtekintélyesebb családját, a kiterjedt és általános tiszteletnek örvendő Bö­szörményi családot mély gyász érte. Özv. Böszörményi Elekné, született Jármy Jolán, BöszöményiEmil dr. ügy­véd édes anyja, tegnap, kedden délu­tán elköltözött az élők sorából. Az elhunyt matróna a régi, magyar urasz- szonvok mintaképe volt, aki rajongó szeretettel csiiggölt gyermekén s min­den örömét a csöndben való jótékony­ság gyakorlásában találta. Sok szűköl­ködő és szegény család könnyeit tö­rölte le — titokban. A magas kort ért urinő halála, úgyszólván váratlanul kö­vetkezett be, mert alig pár perczczel elhunyta előtt még jókedvűen beszél­getett csaladja tagjaival. Betegsége azonban nem volt újabb keletű, mert mintegy liz hónappal ezelőtt, szívbajt kapott, a mi lassan emésztette szerve­zetét, mig tegnap a halál angyala hir­telen eiszólitolta övéi köréből. A szomorú eset tegnap már az esti órákban városszerte elterjedt, s mindenütt mély részvétet keltett. Kü­lönösen fiát: Böszörményi Emii dr. ügy­védet sújtotta le mélyen a gyászos -eset, mert szinte példátlan az az ön­feláldozó szeretet, a melylyel anya és fia egymáson esüggtek. Az elhunyt matróna élete folyá­sáról röviden a következőket Írhatjuk: Szatmármegyében, Laskodon született 1836-ban. Fiatalon, alig tizenhét éves korában ment férjhez Böszörményi Elek tekintélyes ügyvédhez, kivel hosszú évtizedeken keresztül a legpéldásabb házaséletet zavartalan boldogságban töltött el, inig minlegy nyolez évvel ezelőtt özvegvgyé lett. Végtelen sze­rénysége és magyaros egyszerűségénél fogva a nagy nyilvánosság előtt keveset szerepelt, de annál több jót tett csöndben, zajtalanul. Özvegysége után, öreg nap­jaiban minden örömét gyermekei és unokáiban találta, akiknek szereteti körében töltötte el minden idejét, élete utolsó perezéig, nemes munkában. Az elhunyt urinö temetése c hó 5-én, csütörtökön délután két órakor lesz, az ev. ref. egyház szertartása szerint. A mélyen sújtott család a szó­SZATMÁRI H I R L A P. moru esetről az alábbi gyászjelentést adta ki : Hiiipi és iváeskói Böszörményi Etelka özvegy beuedekfaivi Kiszely Ti- borné, Böszörményi Vilma és férje do- mahidai Domahidy Sándor, Böszörményi Jolán özvegy Boruss Józsefnó, Böször­ményi Margit és férje bizáki Puky Ákos, Böszörményi Bella és férje beuedekfaivi Luby Béla, Böszörményi Emil, mint gyermekei és vejei úgy a magok, mint az unokák Kiszely Andrea és férje Ka­nzler György, Kiszely Tibor, Domahidy Elza és férje alcsernátoni Damokos An­dor, Domahidy Alekxaudrin és férje uj- falusi Ujfalussy Dezső, Domahidy Pál, Boruss Jolán, Boruss Ferencz, Puky Lila, Puky Jolán, Luby László, Luby Anna, Luby Magda, a dédunokák Kaizler Andrea. Kaizler Sarolta, Damo­kos István, Damokos Sándor, Ujfalussy Eszter, Ujfalussy Béla, a testvér szol­noki Jármy Ödön s neje báró Horváth Panna és családja s néhai szolnoki Jármy Béla családja, sógornői özvegy fólegyházi Jakó Pálnó született Böször­ményi Katalin és özvegy Böszörményi Józsefné született Lichtenstein Karolina valamint az összes rokonság nevében is vigasztalhatatlan bánattól lesújtottam megfosztva a legnagyobb szeretettől, a megtört szívnek legmélyebb fájdalmával tudatják özvegv Hiripi és iváeskói BÖSZÖRMÉNYI ELEKNÉ szül. Szol­noki Jármy Jolán, a gyöngéden szeretett anyának, nagyanyának, dédanyának, testvérnek, sógornőnek és rokonnak, életének 67-ik évében 1903. február 3-án délután 4 órakor hosszas szenvedés után bekövetkezett gyászos elhunytat. A boldogultnak hült teteme folyó hó 5-én délután 2 órakor fog az ev. ref. egyház szertartása szerint a gyászházból őrök nyugalomra helyeztetni. Szatmár, 1903. február 3. Legyen áldott emlékezete ! NAGYKÁROLYI HÍREK. * Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete, vasárnap, feb­ruár hó 1-én közgyűlést is tartott. Az első gyűlés délelőtt 10 órakor vette kezdetét Nagy László alispán elnöklete alatt, amelyben a hagyatéki jegyzői ál­lásnak választás utján történt betölté­séről volt szó. A választás eredménye az lelt, hogy Buttyán János adólisztet választották meg hagyatéki jegyzővé. A második gyűlés fél 11-kor vette kez­detét Debreczeni István polgármester elnöktete alatt. A polgármester a gvü lést megnyitván, meghatott szavakkal adott kifejezést azon mély fájdalomnak, mely a nemzetet gróf Károlyi Györgyné elhunytávai érte. Indítványozta, hogy az elhunyt úrnő emléke jegyzőkönyvileg megörökittessék s amennyiben a buda­pesti temetésen a város részt nem vehet, gróf Károlyi Istvánhoz részvét távirat intézlessék. A Kaplonyban tör­ténő temetésen a város küldöttségileg képviseltesse magát, a ravatalra koszo­rút helyezzen s a tartandó requiemen a képviselőtestület s a városi tisztikar testülelüleg megjelenjék. Továbbá fel­kéretnek az összes lelkészek, hogy a temetés ideje alatt az összes harangok meghuzassanak. A polgármester indít­ványa egyhangúlag elfogadtatott. Az­után bejelentette a polgármester, hogy a legtöbb adót fizetők közül Weber Pál elhalálozott, Debreczeni István, Lucz György és Borody György képvi­selőkké választatván, helyükbe Janitzky György, Schuszter János és Lengyel Ferencz virilis tagok hivattak be. — Strohtnayer Ferencz pedig választását ÍH-ik kerületben tartván meg, a máso­dik kerületről lemondott s ezért he­lyébe Kozma Lajos póttag hivatott be. Majd a tárgysorozat pontjait tárgyalták le. Megalakították az egyes bizottságo­kat. A takarékpénztárnak azon érte»i- tését, hogy a gőzfürdő eladatott, tudó másul vették. Grozel István dijnoknak 6° korona fizetési előleget, Zborai István másológépkezelő hajdúnak pe­dig 60 korona jutalmat utaltak ki. A deczember havi pénztárvizsgálati jegy­zőkönyvet tudomásul vették. Indítvá­nyok be nem adattak s így a tárgyso­rozat letárgyalva lévén, polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére négy képvi­selőt felkért s a gyűlést berekesztette. * Legényegyesületi bál. A nagy­károlyi kath. legényegyesület ez idei bálját február hó 1-én vasárnap tartotta meg a polg’ári olvasókör helyiségében. Igen szép számú közönség jelent meg a bálon, mely egyike a farsang legkedé­lyesebb mulatságának. A tánczolni sze­rető ifjúság ugyancsak kitett magáért s a megjelent női közönség bizonyára kel­lemesen fog visszaemlékezni a bálra. Vacsora alatt Papp István egyesületi elnök emelt poharat a megjelent közön­ségre. SZÍNHÁZ. — (Gsók.) Dóczy klaszikus vig­játékát adták a színházban kedden, a társulat drámai szendéjének: Etsy Emíliának jutalomjátékául. A színházat egészen megtöltötte a közönség, mely a jutalmazoltat kilépésekor zajos ová­ciókban részesítette. Virágeső, szebb- nél-szebb virágcsokrok (csillogó ara­nyakkal díszítve) fogadták a bájos Ma­rinát, aki ugyancsak hálás lehet a szatmári közönség iránt. Az előadás különben meglehetősen vontatott volt és fokozta ezt a felvonások közötti hosszú szünet, valamint a mértéktelen fűtéssel okozott hőség is. A szereplők közül Étsyn kívül dicsérettel kell meg­emlékeznünk Ferenazyné-röl, a ki a királynő szerepében mint vendég lé­pett fel és aki érzésteljes előadásáért nyílt színen is s&k tapsot kapott. An­gela szerepében Jávor Aranka értel­mesen szavalta el a csengő verseket és bár ez a szerep nem az ö egyéni­ségéhez illik, az alakítással szép tanu- jelét adta komoly törekvésének. Igen jó volt Szentes Sotrinuosa és tűrhető Bátosi királya. Fodor Oszkár ellenben :— bármennyire is igyekezett jól beta­nulni Adolár nehéz szerepét — a foly­tonos „kérlek szépen“-ekkel ma is, mint máskor élvezhetetlenné tette, minden jelenetét. A darab szépségei különösen a harmadik felvonásban hozták a kö­zönséget a jutalomjátékhoz illő lelkes hangulatba. dr. H. — (Ferenczy József,) Színházunk csengő szavú baritonistája, Ferenczy József e hó folyamán veszi ki julalom- játékát. Közönségünk már ismeri Fe­renczy Józsefet, a kit komoly tudás, kitűnő énektechnika, rutin, teljes szín­padi otthonosság és a mi igen fontos, mindenkor találó, helyes alakitói ké­pesség jellemeznek. Ezekhez járul or­gánumának csodás zengése, mely be- lopózik a szivekbe, Az énekszámai színházi életünk eseményeit képezik, magyar nótái pedig feledhetetlenek lesznek mindenkor a közönség előtt. Ferenczy József valósággal kedvencze a közönségnek, a kinek játékában és különösen énekében a közönség min­dig gyönyörködik. Mint értesülünk, ju­talomjátékául „A boszorkány várt“ választotta, melyben excellens szerepe lesz. A közönség bizonyára impozáns módon fogja elismerését kedvencz mű­vészével szemben kifejezni. ÚJDONSÁGOK. Az -Ezres“ finom estélye. A mulatság műsora. A farsangi élet vidámsága, mo­solygó derűje és kaczagó jó kedve bi­zonyára abban a fényes mulatságban éri el zenitjét, melyet a mi öreg bo­hém társaságunk, az „Ezres“ asztal- társaság fog szombat este rendezni. Maga az „Ezres“ már elcg bizal­mat kellő ajánló levél arra nézve, hogy az ő finom asztalánál olyan fesz­telenül és kedélyesen fognak asszonyaink és leányaink mulatni, a mint azt csak akarják, mert az „Ezresíf pajkos bo­hémjei csipkedő és sziporkázó szelle­mükkel ugyancsak megcsiklandozzák nevető idegeiket és ember legyen a talpán, a ki ellenáll a kaczagásra kész­tető szakadatlan ingerlésnek. De ugv látszik, hogy az „Ezres“ egy feledhetlen estét akar a közönség­nek szerezni és nem elégszik meg azzal, ha szellemi rakétáinak gazdag tárházát nyitja meg a közönség előtt, hanem e mellett olyan műsort állított össze, mely a különlegességeket ked­velő közönség legkényesebb követelé­seit is kielégíti. Valósággal kaviár lesz a szombat esti mulatság, mely szenzácziója lesz a rohanó farsang saisonjának. Igazolja ezt az a gazdag és meglepetés számba menő műsor, me I yet a rendezőség már összeállított és amit az alábbiakban közlünk: 1. Nesze semmi, fogd meg jól. Dramatizált képeskönyv felnőttek számára 5 felvonás nélkül. Irta Fo d or Gyula dr. főgym- nasiumi tanár. SZEMÉLYEK: Szatmári (a város és annak közönsége) Csomay Imre Szatmáriné (a ha­ladás) Hérmán Margit Nöegylet Zsákmán Margit Zsuzsa (Lorántffy) Szatmári leánya Kölcsey Margit Fánni (Filléregylet) Szatmári leánya Sternberg Annuska Dani (Dalárda) Szatmári fia Gtlück Ferencz Ferencz (Kölcsey- kör) Szatmári fia ifj. Csomay Imre Ezres (Szatmári veje, Kata férje) Lénárd István dr. id. Vidéki (vidék) Ferencz Ágoston ifj. Vidéki Endre (a fiatalság) Szentiványi Sándor Köry(akaszinóiélet) Kriizselyi Barna dr. Kai már (a kereskedő ifjúság) Csomay Győző Kacsa(ahirlapirás) Komáromy Zoltándr. Szabólegény (a le­gényegylet) Körösmezey Béla Jutka szobaleány Szatmáriéknál Komka Erzsiké 2. Énekszám. Énekli Ferencz Annuska, zongorán kiséri ifj. B o s s i n József. 3. Tréfás dialog. Előadják Wo- di aner Mariska és Szentiványi Sándor. 4. Kupiék. Előadja Márkus Zoltán. 5. Cox és Box zenebohóczok. Havas Miklós dr. és B e n k ő Miksa zenetanár. Ezt a fényes műsort táncz kö­veti, A rendezőség, tekintettel az idő közelségére, nap-nap után tartja a próbákat, hogy összevágóan, karika csapásra menjen minden. És ha még tolmácsoljuk a ren­dezőség kére mét, hogy hölgyeink toilette kérdések által ne engedjék magukat

Next

/
Oldalképek
Tartalom