Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1902-12-04 / 22. szám
Szatmár, 1902. deczember 4. Csütörtök. Első évfolyam, 2\ szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Ejyes szám ára 2 kr (4 fi.) SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. Megjel&n/k naponta (hétf«^Kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott atban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon: 106. Szerkesztőség: Felelős szerkesztő: Kiadja: Kiadóhivatal Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi lészét illető minden közlemény intézendő. HARSÁNYI SÁNDOR. A SZERKESZTŐSÉG. ! Kazinczy-u. 6. hová az előfizetések és a lap szét küldésére vonatkozó felszólalások intézendők. Hatalmas vidéki góczpontok. Szatmár, decz. 3. A magyar állameszme, a nemzeti s összes szellemi élet végvárakra szorul, a hol a nemzeti nagy feladat valósulhat meg. A magyar művelődés életérdekei csak akkor érvényesülhetnek egé6Z valóságukban, ha a vidéki városok nemcsak kulturailag, de egyúttal anyagilag is föllendülnek. Hiába törekszünk a mindinkább lábra kapó nemzetietlen irányt megsemmisíteni, ha nem tudunk erős nemzeti közszellemet teremteni s ha a magyarság nem törekszik mindenütt a nemzeti vonások föltüntetésére s a nemzeti jelleg élénk kidombori- tására. Sokat beszélünk és írunk a magyarosodás nagy nemzeti munkájáról, dicsekszünk a történeti jogczim- mel, a tradicziókkal s egyik-másik város jelentős hivatásával, de a tények nem igazolják azt, hogy számot vetettünk a nemzeti politikának sarkalatos elveivel. — Küzdelmünk ugyanis nagy részt mindaddig meddő, a mig nincsenek a vidéki városok ellátva a kulturális hivatás minden eszközével. Intézeteink, a biróság és közigazgatás a magyar állameszme hordozói s magyarositó hatásukat nemcsak hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni, de méltányló elismeréssel is kell adóznunk működésűknek, de hát ez is csak hamupipőke marad mindaddig, a mig nem teremt az állam fontos vidéki városokat, a melyek jelentős expositurái lesznek a nemzeti műveltségnek s igazi mentsvárai a magyarosodásnak. A szerencsés közlekedési politika is emelője a nemzeti czélnak, mert bebizonyított igazság, hogy a meiy vidéken szaporodtak a vasutak, ott biztosabban halad az állami nyelv terjedése, a mint ezt a nemzetiségi vidékek igazolják, a melyeket vasút szeldel, mert ezek mindegyike úttörője a magyarosodásnak. Kevesebb politizálással sokkal többet érhettünk volna el, már eddig is, mert az nem szorul bizonyitga- tásra, hogy a politika nem tőkéje a nemzetnek, henem igenis tőkéje a közművelődés és irodalom. Évtizedek óta majd minden magyar áltamíérfiu hangoztatja főleg a fehér asztalnál a vidéki városok emelésének szükségét, s nagyon is hangsúlyozzák azt, a mi nemzetünknek nagy szüksége vanjentős vidéki városokra s példaadólag hivatkoznak á müveit külföldnek vidéki városaira, a melyek közül nem egyik hatalmas j tényezője a nemzeti államszervezetnek. Nekünk csakugyan nagy szük- 1 ségünk van a vidéki gócpontokra, a hol egyesítve legyenek a politikai, I művelődési és gazdasági fontos érdekek. Vannak hazánkban olyan vi- j dékek, a hol csak a közigazgatás í és igazságszolgáltatás emlékeztetik j az embert arra, hogy magyar földön vagyunk. .. Majd ha a vidéki városok is föllendülnek és kiemelkednek a fojtó légkörből s tüzoszlopokként fognak világítani, akkor a nemzeti haladás nem fog elmaradni. A müveit világban mindenütt megvannak a nemzeteknek a fővárosai, a hol a tudomány és művészet virágoznak s a honnan a vidék szerzi szellemi táplálékát, de a nemzeti és egyúttal gazdasági érdek azt is megkívánja, hogy a fővároson kívül legyenek más hatalmas vidéki góczpontok is, mint mindmegannyi erőforrások. Szóval a magyar nemzeti politikának vidéki szervekre is van szüksége, a melyek a nemzeti nagy munka szolgálatában állva, büszkén hirdessék a magyar tudományosságot s diadallal fejlesz6zék a nemzeti szellemet. kijelentette, hogy azért nem egyezett bele Fejérvárynak a tegnapi pénzügyi bizottsági ülésen tett bizalmas közlé- í sébe, mert a népképviselő kötelességével nem egyeztethető össze a titoktartás. Ugyancsak Rátkay Kéri a házat, ! hogy a pénzügyi bizottságban jelenlevő í gyorsírók jegyezhessenek. Fejérváry válaszolva Rátkay felszólalására sajnálattal jelenti ki, hogy megakadályozták a bizalmas közlésben, mert védelmi- és külügyekben minden parlamentben szokásos bizalmas közléseket tenni. Ha nem akarják, meghajol a Ház akarata előtt. Széli Kálmán szerint gyorsírókat nem léhet a bizottság üléseibe vinni, mert ezáltal a tárgyalás elveszti a közvetlenséget. Az indemniti tárgyalásnál Rubinek helyteleníti az obstruk cziót, melylyel a nemzet nem rokonszenvezik. Az indemnitit elfogadja. Gál függetlenségi párti képviselő az indemniti ellen beszélt, melyet nem fogadott el. A tárgyalást holnap folytatják. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, decz. 3. A képviselőház mai ülésén Dániel Gábor elnökölt. Napi rend előtt KristófFy Antal beterjesztette a kivándorlási javaslatot. Utánna Kossuth .Ferencz kérdőre vonta Fehérváryt múltkori kijelentésének értelmezése iránt. Ha az alkotmányos kormány nem hajol meg a Ház előtt, akkor vagy le kell mondania, vagy pedig fel kell oszlatnia a képviselöházat. Fejérváry Kossuth szavaira kijelentette, hogy már előzőleg is mondta hogy a Ház mentelmi jogát respektálja. Széli Kálmán miniszterelnök kijelentését magáévá tette és teszi. _____Rátkay László napi rend előtt Értekezle t a gazdasági ismétlöiskola ügyében. Az állami iskolák gondnokságának gyűlése. Szatmár. deczember 3. A szatmári állami iskolák gondnoksága tegnap délután 4 órakor a városháza közgyűlési termében gyűlést tartott, mely alkalommal több fontos ügy került elintézésre. A tárgyalásra kerüli ügyek közül különösen kiemelendönek tartjuk a gazdasági ismétlő iskolák szervezése tárgyában hozott határozatot, mely szerint megkeresik a várost az iskola czéljainak megfelelő telek kijelölése és átengedése, nem különben az iskola felépítésével kapcsolatosan létesítendő tanítói állás szervezése iránt. Egy nagyjelentőségű lépés ez közgazdaságunk fejlődése terén, mert a tapasztalat igazolja, hogy a gyakorlati gazdálkodás produktiv eredménye rendkívüli mérvben emelkedik ott, hol a gyakorlatot a tudományos alapra fektetett gazdasági ismeret egészíti ki. Megvagyunk győződve, hogy a város az állami iskolák gondnokságának megkeresését érdemben fogja elintézni és nem fog e kiváló fontossági] kulturális intézmény megvalósítása elé akadályokat gördíteni. A tárgysorozat egy másik nagy- fontosságú tárgya volt az elemi iskolákban divó mai órarend megváltoztatása iránt Nagy Barna dr. és társai által benyújtott kérvény, melyben az elemi iskolákban a tanitás kezdetét reggel 8 órától 9 órára kérik áttenni. E tárgyban lapunk tegnapi számában álláspontunkat már kifejtettük és igy a gyűlés határozatát, mely a mai órarend fenntartása mellett döntőit, helyesnek nem ismerhetjük el. Ha már a gyűlés a szülök jogos kívánságának nem akart eleget tenni, leghelyesebben cselekedett volna, ha Kereszt- szeghy Lajos dr. elnök álláspontjára helyezkedik, a ki a gyűlést e tárgyban nem tartotta illetékesnek határozatot hozni, mivel ez a tanitótestiilet jogköréhez tartozik. A gyűlés lefolyásáról az alábbi részletes tudósításunk számol be: A gyűlés délután négy órakor kezdődött. Jelenvoltak : Keresztszeghy Lajos dr. elnök, Ta- nodi Márton, Fejes István dr., Szentivá- nyi Károly, Polyánszky Miklós, Farkas Antal dr., Veréczy Antal, Korányi János, Lehőczky János dr., Borsos Benő, Tarr Károly, Székely József, Kótai Lajos, Jéger Kálmán dr., Osváth Elemér, Cso- may Imre, Mihály Ferencz és Palády Lajos. (A gazdasági ismétlő iskola.) Keresztszeghy Lajos dr. elnök négy órakor megnyitotta a gyűlést és felhívja a megjelent tagokat, hogy a közigazgatási bizottság átirata alapján a gazdasági ismétlő iskola szervezése tárgyában határozzanak. Többen szóltak a tárgyhoz és végül elfogadták Mihály Ferencz indítványát, mely szerint megkeresik a várost, hogy az iskola czéljára szükséges telket jelölje ki és egyidejűleg intézkedjék a megfelelő tanítói állás szervezése iránt. A hozott határozatról értesítik a közigazgatási bizottságot. (Az órareud az iskolában.) Nagy vitát keltett Nagy Barna dr. és társai kéryénye, melyben az elemi iskolákban divó mai órarend megváltoztatását kérik. A tárgyhoz hozzászóltak Keresztszeghy Lajos dr., elnök, Csomay Imre, Palády Lajos, Kótai Lajos, Mihály Fernncz. Az utóbbi három tanító lévén, tapasztalatukra hivatkoznak, hogy az órarend mai állapota nincs káros hatással a gyermekekre ; az órarend megváltoztatása szerintük lehetetlen, mert a gyermekek úgyis felmennének 8 órára s az eredmény az lenne, hogy nem mehetnének be a termekbe, mivel a tantermeket a tanitás előtt alig néhány perczczel nyitják ki, a gyermekek tehát künn ácsorognának s felhülnének. Cseniay Imre és Keresztszeghy Lajos dr. a kérvényezők álláspontjára helyezkedtek és ajánlották, hogy az első és második osztályban tegyék át a tanitás kezdetét 9 órára. ~ Szatmár és vidéke elsőrangú czipőraktár ZZZZ^ZZZIIZZII i I ( _ I r ^ r Deák-tér. Keresztes ház. — Ajánlja a n. é.közü. «ég b. figyelmébe a fftli ÍdÓR]fr6 dúsan IVI ertZ J0ZS6T fel8zerelt •