Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1902-11-11 / 2. szám

2 Szatmár, kedd SZATMÁRI HÍRLAP. 1902. november 11. 2 szám. elöntéséig, az ügyben semmi eljárás nem gyakorolható és még a mai nap folyamán intézkedni fog, hogy a hon­védelmi minisztérium utján órtesites- sék a katonai hatóság a Ház minapi határozatáról. Addig Nessi nem tar­tozik a katonai hatóság idézésére megjelenni. Apponyi gróf beszédjét a Ház általános tetszéssel fogadta és az el­lenzék az elnököt zajosan megélje­nezte. Az indemnitáshoz először Bakonyi Samu szólt hozzá. Hosz- szasan és pártja élénk tetszósnyilvá- nyitása mellett indokolta a független- lenségi párt álláspontját. Különösen kikelt a katonai terhek ellen, végül kijelentette, hogy a kormány iránti bizalmatlanságból az indemnitást nem fogadja el. Sebess Dénes szintén az indem- nitás ellen beszélt, kijelentvén, hogy pártja : a függetlenségi és 48-as Kos- suth-párt mindent elkövet, hogy a mai rendszert megbuktassa. Az utolsó szónok Horváth Gyula volt, aki szintén az indemnitás ellen beszélt. A vitát holnap folytatják. A város közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, nov. 10. A tegnapi közgyűlés tárgysorozata egyetlen egy érdekesnek Ígérkező szám­mal kecseskedett, és pedig Chorin Fe- rencz díszpolgárrá való megválasztá­sára vonatkozó Keresztszeghy Lajos dr. által tett inditványnyal. A közgyű­lést megellőző napon egyik laptársunk külön kiadásban a kitüntetés ellen megfujta a karczi riadót, melynek meg is volt a méltó viszhangja, amennyiben a közgyűlés Chorin Ferenczet egyik bánatos szavú városatyánk kivételével egyhangúlag díszpolgárrá választotta, ügy látszik, hogy a kidobott bomba, alkonvodó tájban beállított Miczi kis­asszonyhoz — a gyomért. Az nap este Miczi kisasszony hirtelen rosszullét miatt nem léphe­tett föl. A negyvenöt éves porteleki Por- teleky Feli cián pedig, hogy hogy nem, a mi soha életében nem történt meg vele, véletlenül hajnalban került haza, de a fia gyűrűje nélkül. Sőt csodák csodája, az ő gyű­rűje is eltűnt. Hogy hogyan történhetett ez, azt csak a jó Isten tudja. A fáma azt rebegseti, hogy Mi­czi kisasszony másnap viruló jó egész­ségnek örvendett s ujjain olyan két brillíans kövü gyűrű ragyogott, hogy annál csak éj bogár szemeinek fénye ragyogott elbűvölőbben a teljesen ex­tázisba hozott publikumra. homokkal volt töltve, mert veszélyte­lenül hallatta sistergését. A kögyülés határozata fényes ho­norálása volt a legönzetlenebb és leg­ideálisabb irányban működő polgáreré­nynek, mely nem a kalligrafikus okle­vélben, hanem annak erkölcsi értéké­ben, a polgárság frappánsan összetö­mörült szeretetében nyert kifejezést. Hozzá járult ehhez Keresztszeghy dr. ragyogó eloquentiája, a ki a leg­méltóbban fejezte ki városunknak vég- hetetlen ragaszkodását volt, képviselője iránt. A közgyűlés többi tárgyai minden nagyobb hullámverés nélkül morzsoltat- tak le s mire a közgyűlés véget ért, csak mutatványszámokat volt alkalmunk látni városatyáink közül. Pedig a köz­gyűlés tárgysorozatába — piece de re­sistance gyanánt — Budapest székes főváros átirata szerepelt, a póttartalé­kosok behívásáról szóló törvényjavaslat elvetése iránt intézett felirat tárgyában. Itt tág tere nyilt a hazafiui felbuzdu­lásnak s jóllehet a javaslat a kormány által időközben visszavonatott s az az ujonczjutalékról szóló törvényjavaslattal helyettesittetett, — melyről mai vezér- czikkünkben mondjuk el véleményün­ket — Kelemen Samu dr., országos hirü, jeles szónokunk, élt e kedvező al­kalommal s lelkes szavakban a köz­gyűlés által egyhangú határozatot ho­zatott, mely szerint Szatmár város tör­vényhatósága feliratot intéz a képvi- selöházhoz a javaslat elvetése iránt és a javaslathoz való hozzájárulás végett a többi törvényhatóságokat is meg­keresi. A közgyűlés részletes lefolyásáról az alábbi tudósítás számol be: a polgármester havi jelentése. Főispán helyett a közgyűlésen Pap Géza polgármester elnökölt. Az iskolákra vonatkozó hitelesítő küldöttség kirendelése és a hitelesítés helyének és idejének meghatározása után, a polgármester múlt havi jelen­tése ovastatott fel amely tudomásul vétetett. Chorin Fersncz diszpolgársága. A közgyűlés ezután áttért a Chorin Ferencz díszpolgárrá való megválasz­tására vonatkozó indítvány tárgyalá­sára Az indítványt városunk legkivá­lóbb vezérférfiai Írták alá, pártkülönb­ség nélkül, az indítvány megokolását pedig Keresztszeghy Lajos dr. ter­jesztette elő, az itt következő zajos tetszés és élénk helyesléstől többször megszakított gyönyörű beszéddel: Keresztszeghy Lajos dr. T. köz­gyűlés ! A midőn az épen felolvasott indítvány indokolására az azt aláirt társaim megtisztelő megbízása folytán szót emelek, mindenekelőtt bátor va­gyok a t. közgyűlést az indítvány elbí­rásánál minden pártpolitikai szempont félretételére kérni, a mint azt a t. köz­gyűlés valóba ritka, helyes politikai ér­zékkel a város közügyeinek tárgyalásnál mindenkor tenni is szokta. Hangsúlyozom, hogy az indítvány benyújtóitól távol áll minden politikai tendencia, a mit legjobban mutat az, hogy ez indítvány beterjesztésére azt az időpontot választottuk, a midőn városunk volt országos képviselője az activ politika teréről már visszavonult. Ha mégis fel­említem, hogy Chorin Ferencz po- liiitkai pályáján volt egy országos ne­vezetességű momentum, a midőn váro­sunk összes politikai pártjai tüntetőleg s egyhangúlag helyeselték eljárását, ezt azért teszem, hogy kiemeljem, hogy őt sem vezették politikai ténykedéseinél a pártszempontok, hanem azokon felül emelkedve, igen hazafias érzéssel egye­dül a haza javát tartotta szem előtt. Kevés jóakarója volt, t. közgyűlés, városunknak, inig más városok elárasz­tanak a kormány kegyeivel, s emelke désüket főképen a kormány támogatá­sának köszönhették, mi jóformán ma­gunkra voltunk hagyatva, s nehéz küz­delmekkel voltunk kénytelenek haladá­sunk előfeltételeit, mondhatnám kierősza­kolni. Annál inkább hálásoknak kell len­nünk azon férfiú iránt, a ki mindenkor a legmelegebben karolta fel városunk közérdekeit s igaz lelkesedéssel igye­kezett azokat érvényesülésre juttatni. A legnagyobb kitüntetés, melylyel a város rendelkezik, kétségtelenül a díszpolgári oklevél s elismerem, hogy azt könnyelműen osztogatni nem szabad; két jogczim lehet reá, országos érde­mek, vagy a város közügyei körül ki­fejtett tevékenység. Az utóbbira utalunk, midőn a t. közgyűlést a benyújtott indítvány elfo­gadására kérjük. Nem akarom részle­tezni azokat az érdekeket, melyeket dr. Chorin Ferencz a város közintézményei­nek létesítése, fejlesztése körül szerzett, mert köztudomású, hogy mindenkor lan­kadni nem tudó buzgalommal szolgálta városunk ügyeit, s tette ezt még akkor is, midőn a meleg szereteten kívül egyéb hozzánk már nem csatalta. Bizonyára méltó helyet fog dr. Chorin Ferencz elfoglalni azon jelesek sorában, a kiket a város díszpolgárai so­rába igtatolt, ki azt tartom, hogy épen azon alkalomból, midőn elemioktatásunk államosítása, a minél dr. Chorin Ferencz- nek hervadhatatlan érdemei vannak, be­fejeztetett és népoktatásunk fejlesztésé­nek oly foka vette minden újabb megter- heltetése nélkül kezdetét, a melyre fele­melni a terhek alatti összeroskadás nélkül mi képtelenek lettünk volna, épen ezen alkalomból mondom indokolt, hogy az érdem iránt elismerésünket és hálánkat fejezzük ki. Kérem az indítvány elfogadását. A beszéd befejejeztével általános helyeslés hangzott föl. De hogy a hatás valamiképen ellensulyoztassék, megje­lent a bomba Teörzseök Károly személyében. Azonban alig állt föl szólásra, minden oldalról viharos kitörés fogadta ■ — Mit akar? Úgyis magában maradt. És magában is maradt árván, egyedül. Természetesen, a közgyűlés az indítványt nagy lelkesedéssel egyhangú­lag elfogadta. Apróbb ügyek. A tárgysorozat többi számai alig keltettek figyelembe vehető vitát. A belügyminiszter átirata, mely szerint a bábaképző tanfolyam váro­sunkban nem létesíthető, sajnálattal tudomásul vétetett. Az augusztus havi adó elő és le­írása tanács jelentését a közgyűlés tu­domásul vette. Az osztrák-magyar bankkal létesí­tendő giróforgalomra nézve a közgyű­lés elhatározta, hogy az át- és kiutalá­sokat a polgármester csakis a főjegyző­vel vagy pedig ennek távollétében a föszámvevővel collective eszközölheti. Ezután a jogügyi bizottság előter­jesztései következtek, melynek során az árvaszéki tartalékalapnak, törzsvagyonra való átalakítása iránti határozathozatalt az e hó 27-én tartandó rendkívüli köz­gyűlésre halasztotta a közgyűlés. Nagyobb vitát keltett TankÓCZi Gyula rendőrfőkapitány előterjesztése a borsókás sertések kisa­játítása tárgyában, mely végre is el­fogadtatott. Lipeczky Elek g. kath. kántor- tanitó nyudij jogosultságát megálla­pították. A gazdasági szakbizottságnak a Kölcsey szobor áthelyezési költsége bői megmaradt összegnek a „Kölcsey-Kör“ részéie történendő kiutalására vonat­kozó indítványt elfogadta. A Kolozsváry és Komka-féle tel­kek megvétele és a Magos Menyhért és Tóthné-féle telkek eladása tárgyában a közgyűlés utasította a tanácsot, hogy az idevonatkozó szerződéseket megkösse. A szerződések a legközelebbi közgyű­lésnek jóváhagyás végett benyújtandók lesznek. Elhanyagolt utczák. A Bocskay- és Csokonay-utczai árok átalakítása tárgyában Nagy Barna tb. főügyész felszólalása keltett zajos derültséget, a ki elég sötét színekben tüntette föl az utczák ázsiai állapotát. A tb. főügyész el panaszolta, hogy ott gyülekeznek a patkányok, hogy egy asszonyt a múltkor is csak nagy ügyel- bajjal húztak ki az árokból, hogy ott a miazmás kigőzölgések a betegségek, nyavalyák egész légióit eredményezik s fájdalommal konstatálta, hogy olyan ember — és itt a polgármesterre né­zett — a kinek nincsenek gyermekei, nem is viselheti szivén annak a város­résznek az érdekét. A szenvedélyes kifakadással sike­rült is aztán egy elnöki rendreutasítást kivívni. A felszólalásnak meg is volt az eredménye, amennyiben közgyűlés uta­sította a tanácsot, hogy újabb javasla­tot készítsen, a melynél a meghallga­tandó szakértők véleményét figyelembe kell vennie és az igy kiegészített javas­latot terjeszsze a közgyütés elé. A dohánybeváltási hivatal. A dohánybeváltó hivatal felállítá­sára vonatkozólag közgyűlés határoza- zatilag kimondta, hogy e czélra a gőz­malom és majorok melletti területet át­engedi, de több áldozattal a város ahhoz nem járulhat. kizárólag honi gyártmányú czipő-üzlete--------- SZATMÁR, Deák-tér. = Az őszi idényre a legfinomabb férfi-, női-és gyermekezipőit nagjf Választókban ajánlja a vásárié köZöilSÓj) figyslRÓbl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom