Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1902-11-20 / 10. szám

SZATMÁRI HÍRLAP. ! 902. november 20. 10 szám 2 Szatmár, csütörtök Majd közölte a közgyűléssel, hogy az egyetlen tárgy az elnöki szék betöl­tése és mert tudja, hogy az elnöki szék betöltésénél az ő személye is konbiná- czióba van véve, a közgyűlés további vezetésével alelnök társát, Szeöke Bar-! nát bízta meg; ö maga pedig a terem­ből távozott. Szeöke Barna elfoglalván az el­nöki széket a megjelent tagokat kérte, véleményüket és választói jogukat pár­tatlanul és elfogulatlanul gyakorol­ják és felhivta a közgyűlés figyelmét arra, hogy az elnökválasztás az alap­szabályok értelmében három tag írás­beli kérelmére titkos szavazással tör­ténik, avagy, ha ilyen Írásbeli kérelem nem létezik, az elnök közfelkiáltással választandó. Minthogy a választás titkos meg j ejtése iránt kérelem nem történt, a közgyűlés közfelkiáltással Domahídy Sándor alelnököt elnökké választotta. A közgyűlés határozatát közölték a megválasztott elnökkel, a ki a köz­gyűlési teremben megjelent és elfog­lalta elnöki székét. Domahidy Sándor elnök hálás köszönetét fejezte ki a közgyűlés meg­tisztelő bizalmáért. Egy hires politikus mondta — kezdte beszédjét — hogy az ember nyelve aria való, hogy gondolatait és érzelmeit vele eltitkolja. Én ennek ellen­kezőjét tartom, mert nem vagyokpolitikus. Ezután hivatalbeli elődje, néhai' Vécsey József báró érdemeit méltatja j és kijelenti, hogy őt választja követendő í mintaképül és beszédét igy folytatja: Boldog emlékű elődömnek mind­nyájunk emlékezetében maradt bokros érdemei egyszersmind nehézzé teszik az én helyzetemet, mert azon űrt, melyet maga után hagyott, betölteni, azon szellemet, melyet közöttünk terjesztett, tovább ápolni, azon tekintélyt, melyet nemcsak hangja, de képességénél fogva fenntartott azon népszerűséget, melyet előzékeny modorával megszerzett, azon tapintatos, igazságos és méltóságos ve­zetést, melyet közügyeink elintézésében gyakorolt, nálam méltóbb örökös is ne­hezebben tudna közmegelégedésre pó­tolni. Ennek daczára, midőn boldogult elődöm örökségét elfogadom, Ígérem, hogy szellemi hagyatékából ezen drága kincseket csekély tehetségemhez képest igyekezni fogok az egyesület javára értékesíteni. Az elnök ezen kijelentése nagy tetszéssel találkozott, és általános meg­nyugvást keltett. Minden érdeklődés nélkül hang­zottak azonban el az elnök további ki­jelentései. Működésének irányát fejtegette és mindjárt bevezetésül tájékozta a köz­gyűlést, hogy 6 agrárius, mert az ő meggyőződése az, hogy az ipar és ke­reskedelem fejlődése „a mezőgazdaság alapvető feltételeinek fejlesztésétől függ. A közgyűlés tagjai meglepetten hallgatták elnökük eme kijelentését, mert agrárius elveket valló a megjelen­tek nagy számában alig volt egy-ketlő. De e politikai irányzat fejtegetése az elnök megnyitója után, melyben vi­lágosan kijelentette, hogy nem politikus, meglepetés számba ment s csak az elnök személye iránti igaz tiszteletnek tulajdonítjuk a közgyűlés azon udvarias határozatát, melylyel Kovács Jenő indítványára a beszédnek teljes szövegé­ben való jkönyvbe foglalását elrendelte. Egyéb tárgy hiányában elnök a közgyűlést 12 órakor bezárta. Gyilkosság a pásztortüz mellett. Esküdtszéki tárgyalás. — Saját tudósitónktól. — Szatmár, november 19. Jogi szempontból rendkívül érde­kes bünpörrel foglalkozik a szatmári kir. törvényszék, mint esküdtbiróság. A vádlottak padján két komorsani oláh ül, kiket az ügyészség azzal vádol, hogy vadállatias kegyetlenséggel, előre meg­fontolt szándékkal meggyilkolták társu­kat. Baltával felfegyverkezve rohantak j a szerencsétlen emberre, fejét össze j roncsolták, végtagjait pedig csaknem i elmetszették a törzsétől. A szerencsetlen áldozat még élt j mikor ráakadtak, de már nem voltj annyi ereje, hogy megnevezhette volna | gyilkosait. A tárgyalást Papolczy Gyula j táblabiró elnök ügyesen s nagy körül- j tekintéssel vezeti. Figyelme a legkisebb ! részletekre kiterjed s mindenképpen igyekszik a rejtélyes bűneset egyes szálait kigobozni. A vád Fazekas Tógyer vallomá­sán alapszik, ki szemtanúja volt a j rémtettnek. A gyilkosság éjszakáján juhokat őrzött az áldozattal együtt a mezőn. Ketten aludtak a pásztortüz mellett s rajtuk kívül csak 14 eszten­dős fia volt velük. Egyszerre álmából kínos jajgatás verte fel s ekkor rémül- letes látvány tárult elé. Társa mellett két alak állott, egyik a fejénél a má­sik a lábánál s mindketten rettenetes kegyetlenséggel ütötték a szerencsét­lent. A gyilkosokban határozottan felismerte Dobje Alexa és Bura Mi­hály vádlottakat. Ez a vallomás juttatta a vádlot­tak padjára a két oláh napszámost, kik konokul tagadnak s mindenképpen „ alibi“-t akarnak bizonyítani. A bünper mai tárgyalására csak­nem valamennyi komorsani oláht bei­déztek, de vallomásuk semmi fényt nem vet a sötét bünperre. Magáról a gyilkosságról semmit sem tudnak s inkább arra nézve tettek vallomást, hogy milyen viszonyban volt az elhunyt a vádlottakkal. A tanuk vallomásából megálla­pítható, hogy a meggyilkolt izgága, kötekedő természetű volt, és azért so­kan haragudtak reá a faluban. A vád­lottakkal is rossz viszonyban volt, de még nem volt köztük oly nagy ellen­ségeskedés, hogy abból e szörnyű tett elkövétésére lehetne következtetni. A tárgyalást az elnök a közön­ség érthető érdeklődése mellett nyitotta meg. A nagyszámú hallgatóság feszült figyelemmel kisérte a bünper menetét és élénk kíváncsisággal várja az esküd­tek igazmondását. A bíróság következőképpen ala­kult meg: Papolczy Gyula elnök. Sza- vazóbirák: Morvay Károly és Szaru­kán Zoltán. Ügyész: Németi József | dr. Védők: Biró Elemér dr. és Oóz- ner Elek dr. ügyvédjelölt. Tolmács: ! Hozás János. Az esküdtszék megalakítása. A tárgyalást az esküdtszék rneg- j alakításával kezdték meg. Rendes es- I küdtek lettek : Fleghammer Ede, idősb. Boron- kay József, Csiki Gusztáv, Kardos La­jos, ifj. Szegedi Antal, Gulya Sámuel, Scher Iliig Antal, Uray Lajo& Balog Endre, Nagy János, Vécsa Ignácz, Buty- kai Sámuel. Pótoskiidtek: Braun Sá­muel és Félegyházi Ferencz. A vádlottak kihallgatása. Az esküdtszék megalakítása után Dobje Alexa elsőrendű vádlottat hal- gatták ki. Elnök: Elismeri-e bűnösségét? Vádlott: Nem. — Mondja el az esetet. — A gyilkosság éjszakáján otthon voltam. Estefelé találkoztam az erdő­ben Bura Györgygyel, ki a mező­felé tartott. Én hazamentem, lefeküd­tem és nem tudok semmiről semmit. Azt tudtam, hogy Bura Mihály és Bura György haragudtak egymásra. — Miért ment maga el aztán Tógyerhez ? — Mert arra vezetett az utam. — Kérdezte maga hol van Bura Mihály ? — Nem kérdeztem. — Hogy van az, hogy a vizsgá­lóbírónál beismerte, hogy kérdezőskö­dött Bura után. — Én ilyet nem mondtam. — Hova ment onnét. — Haza. Bementem a házba, va­csoráztam, lefeküdtem s reggelig alud­tam. — Kivel tudja ezt bizonyítani. — A feleségemmel. Elnök: (A bűnjelekre mutatva) Magáé ezek a balták. Vádlott: igen az nap élesítettem — Miért élesítette éppen az nap. — Mert fát akartam vágni. — Hogy kerültek a fejszére vér­nyomok ? — A feleségem vérezte be. Mi­kor elfogtak a fejszék nem voltak vé­resek csak azután vérezte be a fele­ségem. — Hát hogyan vérezte be a fe­lesége ? — Nem tudom, mert nem vol­tam otthon. — Honnan tudja hogy a felesége vérezte be ? — Ha én nem, akkor csak a fe­leségem tehette mert más senkisen la­kott nálunk. — Milyen viszonyban volt maga Bura Mihálylyal? — Barátságos, jó viszonyban. En nyirtam és borotváltam mindig. Miért voltak az eset előtt oly gyakran együtt ? — Mert nála dolgoztam. Kedden és szerdán kaszáltam nála. — A megölttel jó viszonyban volt? — Igen. Soha semmi bajunk nem volt egymással. — Hát a biró választások alatt nem vesztek össze? — Ártatlan összekoczczanás volt. Bura Mihály vádlott kihallgatása következett ezután. Elnök: Elismeri-e a bűnösségét? Vádlott: Nem. — Adja elő a védekezését? — Akkor éjszaka otthon voltam. Es küszöm, hogy ki sem mozdultam hazulról­— Kivel tudja ezt igazolni ? — Fiammal,, feleségemmel és a menyemmel, kik mind igazolják, hogy ki sem mozdultam hazulról. — Milyen viszonyban volt a meg­ölttel ? — Soha semmi bajunk nem volt egymással. — Hát, hogy van az, hogy még a temetésére sem ment el? — A fiamat látogattam meg. — Miért érintkezett oly gyakran az eset előtt Alexával ? — Háromszor megborolvált, ennyi volt az egész. — Hát ezeket a fejszéket ismeri ? — Nem. — Volt-e már büntetve ? — Ezelőtt 20 esztendővel. Azóta sohasem voltam megbüntetve. (Tannvallomások.) A vádlottak kihallgatása után Fa­zekas Tógyer Jákót, az egyetlen szemtanút hallgatta ki a bíróság. — Mit tud a dologról? — Akkor éjszaka a tűz mellett feküdtünk hárman, Bura György, én és a fiam. Egyszerre hörgésre ébredtem fel. Hirtelen két embert pillantottam meg. Egyik a fejénél, másik a lábánál állott. Erre én elfutottam, s midőn kis távolságból visszanéztem, egy hang el­kiáltotta magát: „Csitt“. A két alakban határozottan felismertem a két vád lottat, amint ütötték a megöltet. — Mikor történt az eset, hány órakor ? — Ügy 10—11 óra tájban történt — Sötét volt? — Nem. A hold ugyan nem sütött, de csil­lagos volt az ég. — Égett a tűz még?-- Keveset. — Határozottan felismerte a vád­lottakat ? — Felismertem őket. Megeskü­szöm reá. — A hangjáról is felismerte? — Igen. — A fiú nem látta az esetet? — Nem. Csak a sírásomra ébredt fel s akkor már megtörtént a gyil­kosság. — A „csitt“ után vágtak még az elhunytra? — Igen. Mindaketten ütötték még a szerencsétlent, ki ijesztően hörgött. — Elszaladtak a vádlottak? — Igen. — Mondja el, mi történt az eset után ? — Segítségért futottam, de senki- sem jött s igy reggelig maradtam együtt a megölttel. Vizet adtam neki, ápoltam, megkérdeztem, ki bántotta. De a sze­rencsétlen nem tudott beszélni, csak szivet tépöen hörgött. Mikor reggel a megölt fia odajött, elmondtam neki, hogy mi történt. Egész éjszakán át re­megtem, hogy a gyilkosok visszatérnek és engem is megölnek, Izsák Mózes vallomásában az a lényeges, hogy Fazekas Tógyer azt mondta neki, hogy látta ugyan a vád­lottakat, de még sem egészen bizonyos benne, hogy tényleg ők voltak-e a gyilkosok. Több tanú lényegtelen vallomása után az elnök a tárgyalást délutánig fel­függesztette. A délutáni tárgyaláson több tanút hallgattak ki, kik a vádlottakra nézve egyértelmüleg kedvezően vallottak. Este 6 órakor az elnök a tárgya­kizárólag honi gyártmányú czipő-üzlete ============ SZATMÁR, Deák-tér. ■— Az őszi idényre a legfinomabb férfi-, női-és gyermekezipőit na§y Választókban ajánlja a VÓSáflÓ köZÖflSÓ{j figy#klléb0-

Next

/
Oldalképek
Tartalom