Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1902-12-25 / 39. szám
Szatmár, oaütörtök SZATMÁRI H 1 R L AP. 1902 deczeinber 25. 39. szám. szedett gonosztevőkkel fogok szemben állani. A kíváncsiság és a helyzet érdekessége csak fokozta izgalmamat. A 15-ös .számú ezellában öreg. ráuczoslcépii rab iilt. Felül van a 62 éven s vén korában bűnös útra tért. Lopott. Csodálkozó pillantásokat vetett reám s szinte látszott rajta, hogy kérdezni akar tőlem valamit, de nem mert megszólalni, értelmetlenül morgott valamit és szégyenkezve bujt az ágya mögé. A 17 számú társas zárkában 8 fiatal, csupasz képű fogoly van együtt, éppen surulták a szobát. Nem akartam zavarni őket munkájukban ; tovább mentem. Az első emeleten levő 40-es társas zárka lakói lopásért elitéit fiatal suhanczok, kedélyesen, vidám hangulatban beszélgettek és jókedvűen ka- czagtak. Látásunkra hirtelen elhallgattak és félve néztek a fogházfelügyelőre. Nem akartam elrontani a mulatságukat s gyorsan eltávoztam. A 41-es zárkában ismerős arcz tűnt elém. Homályosan emlékeztem az arczkifejezésére. Kíváncsian néztem meg a táblát. Nem csalódtam tényleg ismerem, tíeng Istvánnak hívják, a legutóbbi esküdtszéki czikluson tárgyalták bünpörót, de a tárgyalást elhalasztották. Szándékos emberölés bűntettével van vádolva. A tárgyalás óta szörnyűségesen meg változott. Arcza megnyúlt, szemgödrei beestek, arczszine fakóra változott, megviselte a börtön. Mikor meglátott rámbámult. Szenvedés és bánat volt tekintetében szánalommal hagytam el czelláját. Megható jelenet tárult elém a 45-ös zárkában. Miska Juon, halált okozott súlyos testi sértés bűntettéért vizsgálati fogságban levő rab fel-alá járt u ezellában s összetett kezekkel imádkozott. Vájjon nem az általa megölt. ember lelki üdvösségéért imádkozott eV Itt roszlcor jöttem, siettem is tovább. (A női rabok.) A fogház női osztálya a jobb oldalon van. Annak a megtekintésére került a sor. Az első rabasszony, akit megláttam, volt Kolompár Juli. Mint vizsgálati fogoly egyedül ült az 54 es zárkában. A ágyon feküdt, kezében olvasót tartott. A fogházfelügyelő kérdésére, hogy miért fekszik ágyban, lábfájásról panaszkodott. A 70-es számú zárkában 17 éves fiatal csinos leány ült. Fénylő nagy szemeivel merően nézett reám, hogy szinte zavarba jöttem. — Egyike a legveszedelmesebb tolvajoknak — magyarázta a felügyelő. Érthetetlen keserűség vett rajtam erőt, szinte bántott ennek a fiatal, csinos leánynak a romlottsága. A következő rabnő merő ellentéte volt az előbbinek. Boszorkány kinézésű, öreg czigány-asszony volt; a neve : kolompár Pinka. Végignyulva feküdt a földön. A felügyelő szigorúan rászólt, mert tiltva van a földön feküdni, mire alázatosan sopánkodva visszasoinpolygott az ágyra. Ennek a nőnek a tekintetében volt valami czini- kus kifejezés, ami undorral töltött el. {Gólya a fogházban.) A következő terem a női rabok gyengélkedője volt. Egy Farkas Bódó nevű, lopásért letartóztatott czigány- asszony feküdt ott betegen. Három nappal ezelőtt a fogházban lebetegedett ; fia született. A gólya elöl tehát a börtön ajtait sem lehet elcsukni, még oda is betolakodik. A kis purdé különben, aki oly gyászos helyen látta meg először a napvilágot, jó egészségnek örvend. szegényalapját. Maga a segélyek kiosztása körüli eljárás is, a lehető legkomplikáltabb volt és rengeteg munkát adott úgy a városi tanácsnak, mint az illető szaktisztviselőknek. Az eddigi szokás ugyanis az j volt, hogy a segélyezésre szorult sze- i | gények részére a segélyösszeget évről- 1\ évre állapították meg, ami a tanács- ' í nak rengeteg munkát, a szegónyek- í nek pedig felesleges költségeket okozott. Azok a szegény emberek kénytelenek voltak eddig folyamodványaikat évről-óvre megiratni, azokat felbólyegeztetni és aztán remegve kellett várniok, mig kérvényük elin- zést nyert. Nem akarunk rekriinínálni, a múlt tévedéseire fátyolt vetünk. De mégis érintenünk kellett a múltban tapasztalt rendetlenségeket, hogy azzal szemben kellően méltathassuk a rendőrkapitányi hivatal amaz üdvös reformját, melylyel a szegényügy rendezését tervbe vette. A rendőrfőkapítányi hivatal erélyesen kinyomozta, kik is hát azok, a kik a szegényalapkól évi rendes segélyezésben részesülnek? Ez a vizsgálat meglepő eredményre vezetett. Kitűnt ugyanis, hogy hatvanöt olyan egyén kapott a várostól évi rendes segélyt, akiknek erre semmiféle jogezimük nem volt. Segélyben — az idevonatkozó | városi szabályrendelet értelmében — tudvalevőleg csak az elaggottak, munkaképtelenek, testi és szellemi fogyatkozásban levők és ezeknek ti- j zenkét éven aluli kiskorú gyermekeik részesülnek. A rendőrfőkapítányi vizsgálat ! kiderítette, hogy a segélyezettek kö- j zött hatvanöt olyan egyén van, a j kik részben anyagi állapotuk javulása, részben munkaképességük által önmagukat és családjukat fentart- hatják és több oly gyermek részesült segélyben, a kik tizenkét éves korukat már régen betöltötték. Azonban hasonló rendetlenség a jövőben aligha fog előfordulni. A rendőrfőkapitány a szegény- ügy rendezésénél szigorúan, de mégis méltányosan járt el. Ezután segélyben csakis azok fognak részesülni, a kiknek arra valóban szükségük is van. A főkapitány már össze is állította azok jegyzékét, a kik a jövő évben a város szegényalapjából segélyt kapnak. A szegény alapból a jövő évre 28000 koronát irányoztak elő, melyből a kiutalandó segélyek levonása után 7420 korona megmarad. Ugyancsak a szegény alapból fedezték a hasonszervi kórház költségeit, a hol ez évben állandóan tí- ] zenegy beteget ápoltak, a kiknek élelmezése 3168 koronába került. A rendőrfőkapitány a költségeket itt is redukálta, úgy hogy a j kórházi költségeknél a szegény alap javára 1608 korona megmarad. Ha a fent kimutatott 7420 koro- ! i nához hozzácsatoljuk ezen 1608 ko- j rónát, az összes megtakarítás 9028 koronát tesz ki. Hát ez igen szép dolog, ame- | lyórt Tankóczi Gyula h. főkapitányt valóban elismerés illeti. Bennünket azonban ez az eredmény csak részben elégít ki, mert ezt a megtakarítást csak átmeneti jellegűnek tartjuk, amennyiben a fenti összeg a segélyzósre szorult szegények folyton változó számaránya szerint változni fog és annak állandóságában biznunk nem lehet. Aztán figyelembe kell venni, hogy a szogényügy nem olyan kérdés, a mit a betű ridegsége szerint rendezhetünk, hanem magasabb so- cialis és emberbaráti szempontokra is tekintettel kell lennünk. A szegónyügy kérdésének végleges rendezésére tehát oly módot kell találnunk, mely a bajt gyökerében orvosolja. Szerintünk ez legkönnyebben és legbiztosabban a szegény menház felépítésével lenne megoldható, mert itt a a menhelyre szorult munkaképteleneket igen hasznosan lehetne foglalkoztatni, úgy hogy a munkaképteleneknek tartottak által végzett köny- nyü munkálatok teljesen fedezné a reájuk fordított költségeket. Ajánljuk ezen tervet az illetékes kés körök figyelmébe. Az eszmét egy kis jóakarattal meg lehet valósítani. Tudtunkkal Tankóczi Gyula h. főkapitány a szegény menház fölépítésének kérdésével már foglalkozik is. Ne hagyjuk ez eszmét évekig elvajudni; adjunk testet mielőbb a tervnek: sok kelemetlenkedést kerülünk ezáltal és sok hiábavaló költsége! munkát takarít meg ezzel a város. n (A halálra ítéltek.) A rabok közül szándékosan legutolsónak hagytam azokat, akik legin- • kább érdekeltek, tudniillik a két ha- ® lálraitéltet: Dobje Alexát és Bura ■ Mihályt. 1 Dobje Alexa a 66 számú czellában ül. Hosszúkás arcza, bánatos ki 1 fejezésü volt s tekintetéből mély, igazi j szenvedés tükröződött vissza. Izgatottan 1 járkált börtönében. A fogházfelügyelö j megszólította oláhul.— Mit csinálsz ? Hogy érzed > magad ? — Jól kérem, nincsen semmi J bajom. A párbeszéd után még egyszer ’ végig nézett rajtam, aztán lefeküdt az 1 ágyra. Bura Mihály, a másik halálraítélt éppen jóizüen falatozott, midőn a 12-es számú ezellában felkerestem. Csak úgy gyömöszölte magába az eledelt. Bura sokkal izgatottabb a társánál. Folyton ártatlanságát hangoz- : tatja s panaszkodott a felügyelőnek, : hogy a tárgyalás alkalmával nem en- 1 gedték felszólalni, hogy említést tegyen ' egy emberről, aki azt mondta, hogy 1 embert fog ölni. A halálraítélt rab pásztor, akit szintén erősen megviselt a börtön levegője, pillanatig rámme resztette szemét, azután az ágyszélére ült és alvásra hajtotta fejét. * A rabok látogatása után még a , munkatermet és az imaházat néztem . meg. A felügyelő szobájában egy rab L megtisztította a ruháimat, pénzt adtam r neki. A rab szeme felcsillant, de a ■ pénzt nem fogadta el: — Ha a felügyelő ur megengedi, [ elfogadom szólott s könyörögve nézett reá. Természetesen a felügyelő ur . megengedte, hadd vegyen magának érte egy kis karácsonyi kalácsot. Márton Lázár, fogházfolügyelőnok megköszöntem a szives kalauzolást S , eltávoztam a szomorú helyről. Mikor az utczára értem teli tü-1 dővel szívtam a friss, deczemberi le- j vegőt s jóleső érzés fogott el, midőn j a siető ünnepi hangulatban lévő járókelők közé keveredtem s a pezsgő élet zsibongása közepette elmaradt a törvényszéki palota fogházának szomorú épülete . . . A szegényügy rendezése. 9028 korona megtakarítás. Szatmár, deczember 24. Minden város adminisztrációjának, tudvalevőleg rendkívül sok dolgot adnak az illető városok szegényei. Olyan munkaképtelenek és szegényekben, akiket a városnak segélyezni kell, sajnos, mi sem szűkölködünk ; sőt mondhatnék, hogy városunk lakosságának számához mérten, igen sok a város pénztárából segélyezésre szorult szegény. A legutóbbi időkig, különösen Korhad Károly dr., volt főkapitány alatt, a város szegónyügy-ügyosztá- lyában a legnagyobb rendszertelenség uralkodott, s a szegények nyilvántartása, valamint a segélyek kiosztása körül a legnagyobb következetlenséggel jártak el, a mi csak természetes, hogy tetemes fölösleges ki- ! adással terhelte meg a városi pénztár A Humbert-család fogságban. Újabb részietek. A párisi közönség nagy örömmel foglalkozik a szélhámos Humbert-család, a világraszóló százmilliós csalás tetteseinek elfogatására vonatkozó hírekkel. Párisben ugyanis némi elégtételfélét éreznek, elégtételt a sokat kigunyolt rendőrségnek, a megrágalmazott politikusoknak. Mivel a kiadatási eljárás már folyamatban van, a megkárosítottak is, nemsokára szemtől-szembe állhatnak a világhírre vergődött fosztogatókkal a törvényszék tárgyaló termébeu. A hires csaló família addig, a mig a kiadatási eljárás teljes befejezést nyer — a mi pár óra alatt lefolyhat — a madridi rendőrségi pre- fektura épületének foglya. A kiadatási eljárás iratai — mint a „Szatmári Hírlap“ tegnapi számában megírtuk — tegnap érkeztek meg Párisból a madridi rendőrséghez s igen valószínű, hogy midőn e sorokat. írjuk, a csaló házaspár már ot. Az egész kontinensen elismert nagynevű MARTIN SONS & C Ltd angol gyapjúszövet gyárosnak Szalmáról» egyedüli raktára : \\ 71/ í C r/ Á^VTTT A posztó és gyapjúszövet kereskedőnél Deák-tér Freund-ház. Felhívja a \\ 1 MA vx A fent» ezóg a n. é. közönség figyelmét 3^ idény újdonságaira,
