Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1902-12-20 / 35. szám
Szatmár, 1902. deczember 20. Szombat. Első évfolyam, 35. szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . P kor. Negyedévre . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . , 16 kor. Fél évre . 8 kor. Negyedévre . 4 kor. Egy hóra . 2 kor. E^yes szám ára 2 kr (4 fi.) POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Kazlnczy-utcza 6. szám. hova a lap szellemi jászét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. Kazinczy-U. 6. hová az előfizetések és a lap szét küldésére vonatkozó felszólalások intézendők. A jó gazda is holtig tanul. 5zatmár, decz. 19. Azt a régi közmondást, hogy a jó pap holtig tanul, meg kell toldanunk azzal, hogy a jó gazda is holtig tanul Még pedig a kis gazda is. Mert elmúlt az az idő, a mikor a szántó-vető ember meglehetett még a betűvetés nélkül is. Manapság már a szántás-vetés is tudománynyá lett. Annyi baj szakadt a mezőgazdaságra, hogy csakis az bírhat meg velük, a kinek az erejét a tanulás gyarapította. Igaz, hogy régen nem iskolában, nem könyvből, nem újságból tanulta a gazdaember a jobb gazdálkodást. Régente gyakran két- három nemzedék is kihalt, mig valami kitalált hasznos dolgot a gazda- ember elfogadott, vájjon ma is a dédunokáinkra akarjuk-e bízni, hogy annak a jó dolognak hasznát vegye, a melynek az áldásából már nekünk is juthat rész? Tudvalevő dolog, hogy az a gazda boldogul legjobban, a ki a maga kis gazdaságának sokféle hasznát keresi, A ki nemcsak gabonát termel, hanem kihasználja az anyaföldnek egyéb áldástadó erejét is. Az állatlenyésztés, a baromfitenyész tés, a gyümőlcstermélés, a tejtermelés, a méhészet csakis a termőföld segedelmével lehetséges. Mert a föld termi a takarmányt, marhának, sertésnek, baromfinak, döngi- csélö méhnek takarmányát. Úgy hívjuk ezeket a foglalkozásokat, hogy a mezőgazdaság mellékágai. A módját, a tehetőségét gyarapítja az olyan ember, a ki ezekkel a mellékágakkal i* foglalkozik. De csak úgy foglalkozhat velük, ha megtanulja, hogy hogyan kell velük foglalkoznia; még pedig úgy foglalkoznia, bogy minél kevesebb költség árán minél több hasznukat lássa. Igen helyes, okos és körültekintő dolog, hogy már a népiskolákban is tanítsák a gazdasági is mereteket. Az iskolának az a föladata, hogy az élet számára kita nítsa az embert, hadd tanítsa a jobb, az okosabb, hasznosabb gazdálkodásra is. Mivel pedig az iskolázás tart, arra kellett igyekezni, hogy a jó gazdálkodás ne szűnjön meg egyhamar. Ezért szervezték az iskolából kikerülő ifjúság számára a gazdasági lamétlőiskolát. Hadd ismételje meg a tanuló érettebb észszel, a mit gyerekészszel tanult. De meg hadd tanulhasson hozzá a máris megtanultakhoz újabb hasznos dolgokat. A felnőtt, az embersorba került gazdák se maradjanak el a gyerekek meg a legények mögött. Hadd ismerhessék meg ők is, hogy hogyan javítható a kisgazdaság, hogyan szaporítható a kis gazdaság jövedelme s hogy hogyan gyürhetők le a gazdaságot fenyegető károk, veszedelmek. A jó gazdának is holtig kell tanulnia! Sok ezer kisgazda van már is, a ki ezt belátta és minden alkalmat felhasznál, hogy ismereteit gyarapítsa, kivált ilyen tájban télen. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, decz. 19. A képviselőház mai ülésén Pap Zoltán azt indítványozza, hogy a mentelmi ügyeket a Ház ne tárgyalja részletesen. Széli Kálmán miniszterelnök általános helyeslés közt eddigi gyakorlat fentartását kívánja, mire Pap visszavonja indítványát. A kérvények tárgyalásánál Mólnál* János, Kossuth Ferencz, Major Gyula és Papp Elek a magyar ipar támogatását kérik. Láng Lajos miniszter a felszólalásokra válaszolva kijelentette, hogy a kormány utasította a törvényhatóságokat a magyar ipar támogatására s egyúttal kötelező ígéretet tett, hogy az ipartörvény revízióját mielőbb napirendre hozza. A választási törvények módosításáról szóló kérvények tárgyalásánál Széli Kálmán kijelentette, hogy a választási eljárást reformálandúnak, a kúriai bíráskodást revideálandónak tartja s egyúttal kifejtette, hogy a kormány oda fog hatni, hogy a község szerinti szavazás lépjen életbe. Beszéde végén kijelentette, hogy a munkások választói jogát is respektálja, de természetesen általános választójog nélkül. A végrehajtási törvények módosításáról intézkedő kérvények tárgyalásánál P1Ó8Z Sándor, igazságügyi minisz tér beszélt és megígérte a végrehajtási törvények módosítását. TÁVIRATOK. Krieghammer utóda. Bécs, decz. 19. (Saját tudósítónktól) A király ma megküldte Krieghammevnek a fölmentő ké ziratot s elismeréséül arczképét ajándékozta a volt hadügyminiszternek, kinek helyére Pittreich altábornagyot nevezte ki. Elutasított peticzió. Budapest, decz. 19. (Saját 'iuúósiíánktól,) Harkányi János báró íacscti mandátuma elleni pe- ticziót a kúria ma elutasította. Jókai Károly meghalt. Budapest, decz. 19. (Saját tudósitónktól.) Jókai Károly, Jókai Mór bátyja, Hegedűs Sándor, volt kereskedelmi miniszter apósa, ma Pápán 90 éves korában meghalt. A szivszélhüdés halottja. Budapest, decz. 19. (Saját tudósitónktól.) Halmy Zsigmond ismert fővárosi bankár ma a „Hun- garia“ szálló ebédlőjében ebédközben szivszélhüdéstől hirtelen meghalt. Megszökött ügyvéd. Budapest, decz. 19. (Saját tudósitónktól.) Antal Jenő, budapesti ügyvéd, Antal Gyula, egyetemi tanár fia, 150 ezer korona adósság hátrahagyásával egy hölgygyei megszökött, hátrahagyva fiatal nejét és két gyermekét. A szökés városszerte nagy megdöbbenést keltett. Tavasz a fővárosban. Budapest, decz. 19. (Saját tudósitónktól.) Budapesten ma napfényes tavaszi idő volt öt fok meleggel. Szabad líceum. Az első felolvasás. A „Kölcsey-Köril csütörtökön délután a városháza tanácstermében felolvasást tartott, melynek az kölcsönöz különös érdekességet, hogy ez a felolvasás tudományos jelleggel birt és úttörő munkálatot teljesített. Nagy dolog manapság a porondra lépni s hirdetni a tudomány köntösébe burkolt eszméket. A kor irányzata a huszadik század emberét megfosztotta a komoly gondolkozás és hasznosra való törekvés lényegétől. A tudomány kulti válói egy felületes, léha tömegnek hirdetik ma az örök igazságokat. A közöny jégpánczélja békóban tartja a nemesebb érzésre könnyen hajlítható sziveket és fejvesztetten futunk mindnyájan arról a helyről, a hol a tudás szelleme tárja fel elöltünk kincsládáját. Avagy talán oda sem inegyünk. Pedig nem elegendő ám a pajkos történetek, kaviár izü finom pikantériák izgalmát átélveznünk, hanem feltétlenül szükséges, hogy e csillogó semmiségek félredobásával a komoly, hasznos és társadalmi életünkre átalakító hatással biró értékes szellemi szórakozásuk feló fordítsuk figyelmünket. Az emberek ezerféle foglalkozásukban ezerfelé gravitálnak. Egyiket a hivatala, másikat az üzlete, harmadikat magán ügyköre tartja lekötve. De küzd, dolgozik mind, hogy existentiát teremtsen önmagának és hozzátartozóinak. A nappal a munka időszaka. A munkabíró és munkaszerető férfiak ki is aknázzák ezt az időt a leghasznosabban. Asszonyaink munkaköre pedig ott van a tűzhely körül, a szoba négy falán belül a házban. Az asszony a ház lelke. A háztartás ezer apró baja a gyermekekről való gondoskodás az asszony elvitázhatatlan hatásköré. Az asszony tehát mindenünk. És éppen ezért körülvesszük őket gyöngéd szeretettel és elhalmozzuk ezer figyelmességgel. Ezzel szemben azonban sokat is várunk tőlük. Sőt követelünk. Egy jó asszonynak tudnia kell mindent, a mit a szilárd és tartós egészség megtartására az orvos elő ir. Hogyan ruházSzatmár és vidéke elsőrangú czipőraktára. — Szatmár Deák-tér. Nagy választék magyar kézi munka gyártmányú úri-, női- és gyermek czipőkben, valamint korcsolyázó és hóczipőkben. Solid árak. Különlegességek egyedüli raktára. Előzékeny kiszolgálás*
