Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1902-11-13 / 4. szám

2 Szatmár, csütörtök SZATMÁRI II r R L A P 1902. november 13. 4 szám. Városunk egy jelentékeny része és megyénk par exellence földműveléssel foglalkozik és igy rendkívül fontos köz­érdek az, hogy a földmivelési és ezzel szoros összefüggésben levő számtalan más gazdasági ágazattal foglalkozó rétegekre, a gazdasági egyesület minő irányi ó befolyást gyakorol. Ismerjük a „ Sz at már me gyei gazdasági egyesület“ tevékenységé­nek ügykörét, ismerjük a területét melyre hatásköre kiterjed s ha csak részben is megvalósíthatja az egyesület azokat az eszméket, melyeknek megva­lósítását zászlójára tűzte, már akkor is elismerést érdemlő cselekedetet müveit. Hogy a gazdasági egyesületek he­lyes irányban mozogjanak, ahhoz a szakreferensen, az ügyvezető titkáron kívül olyan vezérférfiakra van szüksé­gük, a kik felfelé egyaránt e'őnyös egyéni tulajdonságokkal és általánosan ismert tekintélyüknél fogva befolyással sál bírnak. A „Szatmármegyei gazdasági egye­sület“ elnöki széke betöltésre vár. A fent közlött sorokban röviden jeleztük, hogy milyen férfiút óhajt a közvéle­mény e díszes tisztségben látni. A gazdasági egyesület elnöki te­endője nem üres parádés szerep, ha­nem nagy körültekintést, tiszta éleslá­tást és világos jogi érzéket igénylő mun­kakör mely szilárd akaraterőt és tán- torithatlan, kitartó, vaserélyt követel, Szóval: olyan ember kell oda, a ki tu­dással, lelkesedéssel, akadályt nem is­merő kitartással küzd az egyesületért és az egyesület nagyfontosságu határo­zatainak érvényesítéséért. Szükségesnek tartottuk a közlöt- teket előre bocsátani, mert igen sok függő közgazdasági kérdés hasznos megoldása függ attól, hogy a legköze­lebbi közgyűlésen a tagok bizalma kit ültet, be az elnöki székbe. Fel kell említenünk, hogy a gaz­dasági egyesület által tervbe vett köz­ponti tej szövetkezett eszméje még ma is csak határozatban van meg. Ez tehát megvalósitásra * vár. Úgyszintén megoldásra vár továbbá a központi fogyasztási szövetkezetek kérdése, imelv kérdésnek sikeres megoldásától gén messze menő gazdasági érdekek nyernének kielégítést. Ott van a gazdasági egyesületnek egy régi, valóban humánus és ideális terve, mely a kényszerárverésre ke­rülő kisbirtokok megmentését szö­vetkezeti utón akarja elérni. Az egye­sületnek erre vonatkozó mozgalma ed­dig sikertelen maradt. Ezek mind olyan kérdések, me­lyek egy erélyes ambicziozus elnök erős akarata mellett megvalósithatók. A közérdek ezer szála fűződik tehát az elnök személyéhez s igy hisz- szük, hogy a gazdasági egyesület elnök­választó tagjai magasabb szempontok által fogják magukat vezéreltetni sza­vazatuk leadásánál és nem subjectiv, hanem komoly tárgyiindokok mérlege­lésével fogják az elnökválasztást meg­ejteni. A nőegylet estélye. Műkedvelő előadás a színházban. — Saját tudósitónktól. — Szatmár, november 12. Nincs kellemesebb érzés, felemc- löbb tudat a világon, mint jótékonysá­got gyakorolni szegény szenvedő ember­társainkon. Segíteni ott a hol arra szük­ség van. Ápolni a beteget, gondozni az árván maradiakat és kenyeret adni az éhezőnek. x Ennek a nemes czélnek, ideális eszmének az érdekében alakultak a különböző jótékonysági egyesületek, me­lyek karöltve, a nemesen gondolkodó és áldozni kész emberbarátokkal, a szegények és árvák istápolását tűzték ki zászlójukra. Ezek között az egyesületek között méltán foglalja el az első helyet a szatmári jótékony Nőegyesület, mely évek óta a legélénkebb tevékenységet fejti ki a jótékonyság gyakorlásában s minden évben számos árvát és gyámol­talant részesít kellő nevelésben és gon­dozásban. Estélyeket rendez, könyöradomá- nyokat gyűjt, s a legélénkebb tevékeny­séget fejti ki, hogy minél több jusson a szegények részére. Az árvák nevében mi is köszöné­sét mondunk az agilis Egyesületnek s fárasztó, nehéz emberbaráti működésé­hez kitartást kívánunk s akkor bizonyos, hogy azt az ideális, nemes eszmét, melyet czélul tűzött ki maga elé, minél fényesebb siker koronázza ezután is, valahányszor a jótékonyság nevében lobogóját kibontja. Ősz derakán vagyunk s tél apó csak messze kisért, de a Nöegyesület már eleve gondoskodni iparkodik árvá­iról s e végből tegnap este tartotta meg első estélyét, mely alkalommal a „Kismama“ czimü pompás vígjátékot adták elő a színházban. Az összes sze­replők műkedvelőkből teltek ki s a jeles gárda, mely hetek óta lázas izga­lommal készült az előadásra, fé­nyes művészi sikert ért el. A fényesen sikerült, nagyszabású estélyről tudósítónk az alábbiakban szá­mol be: A színházban. ségünk növekvő pártfogásával fogja a „Szatmári Hirlap“-ot megörvendez­tetni. A közönség bennünket minden igaz ügyben bátor harczosként talál oldalán; reméljük, hogy mi is mellet­tünk üdvözölhetjük a közönséget. Üdv az olvasónak 1 A ..Szatmári Hírlap4 újdonság pályázata. A legjobb újság az, a melynek szerkesztésében a közönség is részt vesz. A nagyközönség maga egy óriási hírforrás, mert ezer dolgot, eseményt lát, hall, tapasztal. A „Szatmári Hírlap“ ezennel fölkéri a közönséget, vegyen részt abban a törekvésünkben, hogy ez a lap a Szatmár és Szatmárvármegye életének, eseményeinek nap-nap után hü tükre legyen, Hogy a t. közönség ebbeli fára­dozását némileg megháláljuk: ezennel jutalmul tűzünk ki eyy darab húsz ko­ronás aranyat, melyet minden hónap­ban megnyer az, a ki a legérdekesebb hirt beküldi. A „Szatmári Hírlap“ újdonság pályázatában részt vehet mindenki, aki a szerkesztőségbe (Kazinczy-utcza 6. sz.) egy eredeti hirt beküld. Á beküldendő újdonságnak föltétele, hogy érdekes, igaz legyen s hogy előzőleg más lapban meg nem jelent. A beküldött hirek fölött a szer­kesztőség tagjaiból alakúit biráió-bizott- ság dönt s a legérdekesebb hír be­küldője minden hónapban megkapja a kitűzött 20 koronás aranyat. Kérjük tehát a közönséget: ve­gyen részt a „Szatmári Hírlap“ új­donság pályázatában. * A virilisek névjegyzéke. Szat­Hét óra tájban, az előadás meg­kezdése előtt csak úgy tódult a kö­zönség a színházba. Pár perez alatt megtelt a szinház a legelőkelőbb kö­zönséggel, mely érthető kíváncsisággal várta az előadás kezdetét. Pont hét órakor megszólalt a rendező csengetyüje s kezdetét vette az előadás, mely kez­detben nehézkesen indult, a mi termé­szetes is volt, mert csaknem valamen­nyi szereplőn meglátszott a lámpaláz okozta izgatott pirosság. Kis idő múlva azonban megszokták a színpadot, le­küzdötték a trémát s mindjobban bele­melegedtek a szerepükbe s már az első felvonás befejező jelenetei gyor­san, összevágó egyöntetűségben perdül­tek le. Az előadás gyors menetét csak a közönség szakadatlan tetszésnyilvánítása szakította meg, mely a folyton kitörő tapsokban nyert megnyilatkozást. A szereplők közül mindenekelőtt a czimszerep személyesitőjéről Maróthy \ Margit (Brigitta) kisasszonyról emléke­zünk meg, ki bensöségteljes, kifejező játékával a legszigorúbb kritikus tet­szését is megnyerte volna. Veréczy Mariska kisasszony (Henriette) bájosan, kedvesen mozgott a színpadon, úgyszin­tén Gödé Erzsiké kisasszony is, ki mint Daoulas báróné kitünően alakította sze­repét. Bernerette szerepe jó kézben volt Lengyel Angela kisasszonynál, ki elragadó kedvességgel játszott és ügye­sen mozgott a színpadon. Kisebb sze- i repeket játszottak még Kótay Mariska, Berta Piroska, Mátray Ibolyka kis­asszonyok s valamennyien dicséretre méltóan oldották meg feladatukat. Az urak között a legnagyobb si­kert Szentíványi Sándor ur (Valentin) érte el. Ügyesen mozog a színpadon, van benne kedély és alakitó képesség. Ha a szini pályán marad idővel sokra viheti. Csomay és ifj. Csomay Imre urak kis szerepükben jelesan buzgól- kodtak az előadás sikerében. Vacsora és táncz. Tizenegy óra felé járt az idő, mi­dőn a függöny, a közönség zajos tet­szésnyilvánításától kisérve, harmadszor i« legördült. A díszes közönség, mely a színházat csaknem zsúfolásig meg­töltötte, még egyszer a lámpák elé hívta a szereplőket s ezzel az előadás véget ért. A közönség egy része hazatért, a másik része azonban a szereplőkkel együtt vidám lakomára gyűlt egybe a Társaskör nagy termében. A vacsora alatt zajos ovácziókban részesítették a műkedvelő szereplőket, kik méltán rá­szolgáltak az ünnepeltetésre. A vacsora után kezdetét vette a táncz, s az ifjúság Oláh Ferencz ki­tűnő zenéje mellett vígan járta a tán- czot virradatig. A tánczmulatságon jelen voltak : Asszonyok: Uray Gézáné, Ve- réczy Antalné, özv. Keresztes Sándorné, Papp Zsigmondné, Gödé Györgvné, Lengyel Imréné, Csomay Imréné, Tom- bory Virgilné, Kótai Lajosné, Jékei Károlyné Pethö Györgyié, Császy Bá- lintné, Éider Teréz. K Leányok: Nagy Leona, Lengyel Angela és Olga, Leilner Margit, Ve- réczy Margit, Németh Olga, Maróthy Mariska és Juliska, Gödé Erzsiké, Len­gyel Annuska, Tombory Emma, Bertha Piroska, Kótai Mariska, Volkenberg Mariska. ÚJDONSÁGOK. „SZATMÁRI HÍRLAP" Szatmár, november 10. Azt a ritka érdeklődést, azt a me­leg pártolást, azt a jóleső szeretetet, a I mivel a nagyközönség a „Szatmári Hírlap“-ot már megjelenése előtt fo­kozott mértékben tüntette ki, a „Szat-| méri Hírlap“ szerkesztősége egyre nö­vekvő buzgalommal fogja meghálálni. A „Szatmári Hírlap“ szerkesz­tősége nap nap után állandóan arra fog törekedni, hogy ez a lap a vidék egyik legjobb újságja legyen. Újságot csinálunk a közönségnek, mely pártok­tól függetlenül szolgálja a haladást; | a felvilágosodás, a humanizmus, a j deinokraczia elveit. Újságot, mely min-j dig tiszta, nemes fegyverekkel har- \ czol a közérdekért. Újságot, mely tőle telhetőén igyekszik megfelelni ama köve­telményeknek, amiket a müveit haladásra törekvő közönség manap egy modern sajtó orgánummal szemben támaszt. A „Szatmári Hírlap“ első sor- j ban és mindenek fölött Szatmár város közönségének lapja lesz. Szatmár város, Szatmárvármegye, a közeli vármegyék és ezekkel egyben a magyarság érde­keinek, anyagi és szelem! előhaladásá- nak szolgálatába szegődik. Vidéki újság lesz a „Szatmári Hírlap“, de olyan jó vidéki újság, mely friss, eleven, köz­vetlen, megbízható forrásból merit s hozzászól mindenhez, nyíltan, függet­lenül megírja nézeteit minden városi, megyei, társadalmi, politikai és közmű­velődési kérdésről A napi sajtó minden eszköze ren- j delkezésére áll a „Szatmári Hírlap''- nak, hogy ezt a feladatát híven s jól betöltse; igy tehát bátran hihetjük, hogy a „Szatmári Hírlap“ meghódítja s teljesen kielégíti Szatmár város és Szat­márvármegye közönségét. Hisszük, hogy odadó munkánk bő­ségesen megtermi gyümölcsét és közön­már város igazoló választmánya ma kezdi meg a virilisek névjegyzékének az összeállítását. A választmány ezzel egyidejűleg előterjesztést tesz az I.-ső kerületben megüresedett bizottsági tag­ság betöltésére vonatkozólag. Az iga­zoló választmány Korányi János bi­zottsági tag elnöklete alatt tartja ülését. * A népoktatási-bizottság meg­alakulása. Az állami népiskolák fel­ügyeletével megbízott bizottság egyes tagjai tegnap, szerdán délután 4 óra­kor a városháza kis tanácstermében le­tették az esküt. A bizottság egyúttal meg is alakult. * Villamos karambol. Tegnap a déli órákban izgalmas jelenet tanúi voltak a Deák-téren járó-kelők. Csérnél Gyula szamos-korodi lakos haladt arra a kocsijával, midőn lovai, megijedve a közeledő villamos kocsi csengetésétől, hirtelen félre ugrottak miáltal a kocsi hátsó része a sínekre került. Kádas István villamos vezető ijedten fékezett, dejhasztalan.mert a következő pillanatban megtörtént az összeütközés. A karam­bol következtében a szekér ketté tört, a kocsisnak azonban az ijedségen ki- vől egyéb baja nem történt. * Megvadult ló. Nagy riadalmat okozott tegnap délután a Deák-téren Steinberger József helybeli fuvaros kegyetlenkedése. A nevezett fuvaros, miért, miért nem megharagudott lassan poroszkáló lovára s vastag ostorával kegyetlenül ütlegelni kezdte. A szelíd pária eleinte csak tűrte a méltatlan verést, végre is kifogyott a türelemből s egyszerűen megvadult. Elragadta a kocsit s őrülten vágtatni kezdett, az el- gázolás veszélyének téve ki a járó-ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom