Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1902-12-12 / 28. szám

Szatmár, 1902. deczember 12. Fentek. Első évfolyam, 28. szám.----------------------------­'. ' •Előfizetési érák: i Helyben házhoz hordva: Egész évre . «Fél évre . Negyedévre . Egy hóra . Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . 8 kor. Negyedévre . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Egyes szám ára 2 kr (4 fi.) 12 kor. 6 kér. 3 kor. 1 kor. SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKA/ NAPILAP. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon s 106. Szerkesztőség : Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi aiszét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNY! SÁNDOR. Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. Kazinczy-u. 6. hová az előfizetések és a lap szét küldésére vonatkozó felszólalások intézendők. Kétéves szolgálat. Szatmár, decz. 11. Hát csakugyan igaz lenne, Ma­gyarország népe egy lépéssel köze­lebb kerülne a boldoguláshoz. Nagy lépéssel. Az állam egy évet, a leg­egészségesebb évet adná vissza a haza katonaképes ifjainak. Azt az évet, a melyben a nép túlnyomó többsége már abban a korban van, hogy családot alapíthatna. Nagy boldogság lenne az öröm tői nagyot dobbanna az anyák szive, ha csakugyan igaz lenne, hogy a király hozzájárult Fejérváry minisz­ternek a katonai javaslatok módo­sítására vonatkozó előterjesztéséhez. A kialvó remény újra éledne a család nyomorának enyhítésében kiaszott apa szivében, ha csakugyan igaz lenne, hogy a király jóváha­gyólag vette tudomásul Feiérváry honvédelmi miniszternek a kétéves katonai szolgálatra vonatkozólag a képviselőházban tett kijelentését. — Olyan öröme lenne Magyarország­nak, a minő már régen volt. Ha ez a hir igaz lenne, azok a fővárosi lapok, melyek először hozták azt a hirt. külön helyet ér­demelnének a nemzeti múzeumban. Ha igaz lenne az a hir, a király beletörné megszámlálhatatlan érde­meit, s népeinek örök szeretete mel­lett, népeinek örök háláját biztosí­taná magának. Pedig a népek há­lája nagyobb jutalom még a népek szereteténél is. Uj idők virulnának az országra. A nemzet visszanyerné azt a munka­erőt, melyet most a katonaság egy évig meddővé rögzít. Ez a munka­erő uj lendületet adhatna közgaz­daságunk minden ágának. Egy évi óriási munkaerővel ajándékozná meg a király a népeket; millió javak forrását biztosítaná neki. Ha népek vállaira nehezedő terheket közvetlenül nem is könnyí­tené, de közvetve mégis csakköny- nyités volna a kétéves katonai szol­gálat behozatala. Erősbödnónek a cseléd fenntartók körül csoportosuló munkások, s a teher könnyebb lenne. Az uj családok gyorsabban alakul­nának, a mi a munkásoknak szapo­rodását, a munkának gyarapodását jelenti. A munkás szaporodása, a munka gyarapodása pedig a közjó erősbödése. Az elnéptelenedés miatt sokszor felhangzó panaszok gyéreb­bek lennének s a panaszok gyen­gülése a népek boldogulásának elő­hírnöke. A magyar nemzetgazdászok nemsokára rózsásabb színben feste­nék közgazdaságunk láthatárát. Az uj éltető erő hatását tanulmányoz­hatná. A nép nem kiáltana segé­lyért, hogy segítsek neki elviselni a közterheket. A felszabadult katona nem csak egy év fölösleges kiadd sait kimélné meg, de ezek helyett jövedelmet biztositna hozzátartozói­nak, mely jövedelemről neki arány­lag kis részre van szüksége. A fajok elsatnyulásának egyik oka megszűnik. A fentartási erő nem fogyna, de gyarapodnék. Mindez a köz- és az egyén boldo­gulásának forrását buggyantaná ki a már-már meddővé váló talajon És még sok minden jobbra fordulna, ha igaz lenne az a hir, mely egy fővárosi esti lap révén terjedt el tegnapelőtt az egész or­szágban. De vájjon igaz-e? Ez a nagy kérdés, melyre feleletet adhatnának, hogy az elszáinlálhatatlan sok baj között egy kis öröm is érje Magyar- ország népeit. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, decz. 11. A képviselőház mai ülésén Ap- ponyi Albert gróf elnökölt. Az in- demniti tárgyalásánál az első felszó­laló IJray Imre volt, kinek beszéde alatt a Ház viszhangzott a derült­ségtől. Uray egész beszéde tele volt anekdotákkal, melyeket harsogó ka- ezagással fogadott az ellenzék. Az anekdotázó képviselő végül nem fo­gadta el az indemnitit. A következő szónok Vértan Endre volt, kinek be­széde alatt a képviselők nagy része a buffet termekben és a folyosókon osz­lott meg. Alig pár képviselő hall­gatta beszédét. Az elnök félbesza­kítva a beszélőt, konstatálta a Ház határozatképtelenségét és e végből az ülést 10 perezre felfüggesztette. Szü­net után a villamos csengők beszóli- tották a képviselőket, mire Vertán folytathatta beszédét. Hosszasan kritizálta a kormány mű­ködését, majd kijelentette, hogy az indemnitit nem fogadja el. Utánna Thaly Kálmán szólalt fel. Be­szédében a protestánsok érdekében követelte a kormánytól, az 1848. évi harmadik törvónyezikk végrehajtását és egyúttal megsürgette Rákóczy hamvainak a hazaszállítását. Az ülés három órakorért véget. TÁVIRATOK. A király meggyógyult. BéCS, decz. 11. (Saját tudó­sítónktól.) A király teljesen ki­gyógyult betegségéből. Ma reg- •j 1 nyoloz órakor Schönbrunnból a bécsi Hofburgba érkezett. Őfelsége délután Bécsből visszatért Schön- brunnba, február havában pedig hosszabb tartózkodásra Budapestre megy. A bécsi távirat szerint csak most tudódott ki, hogy királyunkon egy hét előtt könnyebb fajta ope- rácziót végeztek. A tápéi választás. Tápé, decz. 11. (Saját tu­dósitónktól.) Tápén kilencz órakor kezdődött a választás. Délben Ro- honczy Gedeon szabadelvüpártinak 217, Kelemen függetlenséginek 93, Lilién néppártinak pedig 5 szava­zata volt. Délután két órakor Rohonczy 238, Kelemen 288. A választás rendben folyik. Mind ez ideig zavargás nem történt. Mint késő éjjel vett táviratunk jelenti, Tápén 320 szótöbbségei Kele­ment választották meg képvi­selővé. Börtönre Ítélt ügyvéd. Budapest, decz. 11. (Saját tudósítónktól,) A budapesti tör­vényszék Grün Ede dr. ügyvédet egy évi börtönre ítélte. Képviselő választás Nagyszalontán. Nagyszalonta, deczemb. n. (Saját tudósítónktól.) Nagyszalon­tán a választás rendben megkezdő­dött. A választást megelőző éjjel egy Halász-párti legényt halálosan összeszurkáltak. Délelőtt 1 1 óra­kor a szavazatok a következőképen oszoltak meg: Balogh 253. Halász 81. Este a szavazatok aránya a következő volt: Balognak 732, Halásznak 313 szavazat. Balogh megválasztása valószínű. A szatmári törvényszék működése a jövő évre. A tanácsok és ülésrendek kimutatása. Róth Ferencz dr. a szatmári kir. törvényszék elnöke a napokban készült el azzal az óriási munkával, a mit alant a jogkereső közönség tájékozásául rész­letesen közlünk. A szatmári kir. tör­vényszék tanácsának és azok ülés­rendjének az 1903-ik évre való ki­mutatása a következő: I. Polgári tanácsok. Első tanács : minden kedden d. e. ,9 órakor. Elnök: dr. Róth Ferencz, bírák: Kölcsey János, dr. Fekésházy Gyula, jegyző: Kótai Károly. Második tanács. Minden szombaton d. e. 9 órakor. Elnök : dr. Róth Ferencz ; he­lyettese: Kölcsey János, bírák: Kos­suth Zsigmond, dr. Bajnay Endre, jegyző: Oláh Miklós. II. Sommás folebbezési tanács. Kedden, csütörtökön és szombatos d. e. 9 órakor. Tanácselnök: Balogh József; helyettese: dr. Fekésházy Gyula, bí­rák : dr. Matolay Gábor, Szarukán Zoltán, Pap Endre, pótbirák: Kossuth Zsigmond, dr. Bajnay Endre, jegyző: Fésős Endre. III. Váltó, csőd és kereskedelmi tanács. 1. Kedden délután 8 órakor. Elnök: dr. Róth Ferencz, bírák: dr. Dezső Kálmán, dr. Paál István. Kereskedelmi ülnökök felváltva. Jegyző: dr. Joanovits Cyörgy Ernő, 2. Pénteken d. u. 3 órakor. Elnök: dr. Róth Ferencz; he­lyettese : Kölcsey János, bírák: dr. Dezső Kálmán, dr. Paál István, jegyző: dr. Joanovits György Ernő. IV. Vádtanáos. Elnök : dr. Papolczy Gyula ; he­lyettese: Balogh József, rendes bí­rák : Szabó József, Morvay Károly, pótbiró : dr. Matolay Gábor, jegyző : Koós György. ___ 1 Ró th Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk at. vevőközönségnek mint leorolesóbb bevásárlási forrást. © © © ® © Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! © © © ® 0 Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom