Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1902-12-09 / 26. szám
25. szára. Szatmár, vasárnap SZATMÁRI HÍRLAP. 1902 deczember 7 3 gosan szíikek, egészségtelenek, sőt egyik-másik szobácskának mennyezete is anynyira meg van repedezve, hogy a benne dolgozó tisztviselő élete és testi épsége veszélyeztetve van. Birák, bírósági hivatalnokok, ügyvédek és közönség lépten-nyomon ismétlik e panaszt és sürgetik e tarthatatlan állapotok orvoslását; de a panaszok elhangzanak, az illetékes hatóságok csak Ígéretet tesznek arra nézve, hogy e bajok szanálását szorgalmazni fogják, de a helyzet évek óta máig sem javult, az orvoslás máig sein javult, az orvoslás máig is az igézet stádiumában maradt. Tisztelettel alólirottak, mai napon egy ingatlan árverésen jelentünk meg a halmi-i kir. járásdiróság telekkönyvi osztályának hivatalos helyiségében. E hivatalos helyiség három szobából áll: egy nagyobbocska szobából és két szobácskából. A nagpobb szobá- bában az iktató, kiadó és az irattár egy része van van elhelyezve és ugyanezen szobában dolgoznak a leírók. A telekkönyvtár a kisebbik szobában van elhelyezve. E szobácskábán a telekkönyvet látogató közönségnek mindössze 3—4 négyzetméternyi terület áll rendelkezésére, melyen alig 5—6 ember fér meg. Tekintve most már, hogy a halmi-i tkvi hatóságnak óriási forgalma van, amennyiben 42 község telekkönyvót vezeti, a telekkönyvek megtekintésére nyitva álló hivatalos órák alatt ember ember hátán tolong, egymást lökdösve a szűk szobácskábán, melynek fülledt levegőjét teljesen tűrhetetlenné teszi az oda bevitt oláh és orosz gubák átható szaga. A másik kis szobában az irattár és a tkvi átaükitó van elhelyezve; ugyanezen szobában tartatnak meg az árverések is. Ily esetben a szobácskát árve- relő helyiséggé alakítják át oly módon, hogy az asztalokat kiteszik, az írattárnokot és átalakítót kitelepítik és eként lehetővé válik, hogy 10—15 ember állva, vagy az irattárszekrény- hez támaszkodva elhelyezkedhetik az „Arverelő helyiség'1-ben, a többi közönség pedig a nagyobbik szobába esetleg a folyosóra szorul. Ilyen körülmények között természetesen szünetel az irattár, nyugalomba vonul a telekkönyvi átalakító, mert hivatalos működési terüket kisajátították az árverés ’czéljaira. Az iktató-kiadó teremben szintén szünetel a munka, mert a jelenlevő közönség beszélgetése, esetleg vitatkozása közepette nemcsak fogalmi, de egyszerű technikai munkát végezni is fizikai lehetetlenség. Minthogy pedig a halmi-i telekkönyvi hatóság területén nagyobb ingatlan árverések sajnos elég gyakran fordulnak elő, a fentebb vázolt állapotok sem tartoznak a ritkaságok közé, minek következménye természetesen a munkahátralék felszaporodása. Mindezeknél fogva tisztelettel alólirottak, kik a mai árverés alkalmával mindezen hiányokat észleltük és hátrányait éreztük, miután oly tömegesen jelentünk meg, hogy télviz idején az udvarra is kiszorultunk az árverelő helyiséggé alakított irattár fülledt levegőjéből, a közérdek szolgálatában és az igazságszolgáltatás érdekében esedezünk ezen sérelmes állapotok sürgős és gyökeres orvoslásáért. Halmiban, 1902. deczember 4-én. N.méltóságodnak alázatos szolgái. Ezután következik ötven aláirás. A magunk részéről csak ismételten hangsúlyozhatjuk, hogy ideje volna, ha az igazsáügyi kormány végre-valahára megszívlelné a kérvényben foglaltakat és azoknak minél sürgősebb orvoslását rendelné el. Mit tárgyal a város ? A közgyűlés tárgysorozata. Szatmár, deez. 6. Szatmár város törvényhatósági-bizottsága e hó 9-én, kedden délután 3 órakor tartja deczember havi rendes közgyűlését, a városháza nagy tanácstermében. A deczemberi közgyűlés tárgysorozatában kevés olyan kiváló fontossággal biró ügyet látunk felvéve, a melyek nagy vitákra szolgáltatnak alkalmat s igy ezúttal szürke, unalmas tanácskozásra van kilátás. A közgyűlés legérdekesebb teendője s aránylag legfontosabb tárgya a különböző bizottságok megalakítása lesz. A közgyűlés tárgysorozata egyébként a következő: Hitelesítő küldöttség kirendelése, a hitelesítés helyének és idejének meghatározása. Polgármester havi jelentése intézkedéseiről és a törvényhatóság állapo- potáról. Horváth Ágoston nyugdíjazása folytán üresedésbe jött városgazdái állás betöltése. Bizottságok megalakítása. I. Közigazgatási bizottság most kilépő tagjainak. 2. Igazoló választmány tagjainak titkos szavazással való megválasztása. 3. Központi választmányba egy tag megválasztása. 4. Lóavató. 5. Szinügyi. 6. építkezési. 7. Bordélyügyi. 8. Szegényügyi. 9. Nyugdíj. 10. Vizárvédelmi. II. Számonkérőszék. 12. Sorozó-bizott- ság. 13. Közművelődési. 14. Rendészeti. 15. Yillamvilágitasi. 16. Állandó bíráló választmány. 17. Politikai és jogügyi. 18. Háztartási és gazdasági szakbizottsági tagok megválasztása. Az üresedésben lévé tanácsjegyzői állás betöltése. Az üresedésben levő Il-od aljegyzői állás betöltése. A Kölcsey-kör előterjesztése folytán néh. id. Farkas Antal emlékének megörökítése iránt. A Kölcsey-kör népünnepélyén befolyt s letétileg kezelt 512 K 04 fillér kiutalása tárgyában. A folyó évi október havi adó elő- és leírás tárgyában. Az elemi iskolák államosítása következtében tanítói illetmény czimén az államnak fizetendő összegre vonatkozólag. Az erdőri szolgálati és fegyelmi szabályzatnak a belügyminisztérium által elrendelt módon történt módosítása tárgyában. Árokháty Vilmos közs. biró jutalom iránti kérelme. A rendőr-legénység létszámának szaporítása tárgyában. Özv. Vári Antalné özvegyi ellátás és nevelési járulékára vonatkozólag. Lüerwaldt János volt városi számtiszt által befizetett nyugdíj járulék kiutalása tárgyában. Deák Kálmán volt bizottsági tag helyének betöltése tárgyában. Hatósági átiratok: Győr szab. kir. városnak az adó bélyegilletékmentes és óvadékképes községi részkötvények kibocsátása tárgyában az országgyűlési képviselőházhoz intézett feliratá- I nak pártolása tárgyában. A Szerbiával kötött kereskedelmi szerződés felmondása tárgyában. Tolna vármegyének az országgyűlési képviselő- házhoz intézett feliratának pártolása tárgyában. SZÍNHEZ. K«ti műsor. Kétfő: Szép juhász. K«ad: Szivem. Szerda; Postásfiu és a húga. Csütörtök: Bányamester. Péntek: Ördög mátkája. Szombat; Parasztbecsület. Vasárnap: Régi szerető. A Svihákok. Bemutató előadás. A vig múzsa dalos tündére diadalmasan vonult be tegnap a színházba. Végre megjött a várva-várt siker. A Ziehrer dallamos, melodikus muzsikája nem tévesztette el hatását. A sok | melódia, ott zsongott a levegőben s szinte megittasult tőle a közönség. A ’gyönyörű énekszámok egymást váltják, j s örömmel, élvezettel hallgattuk az ütemes, csattanós keringőket s a hangulatos, ábrándos dallamokat. A felvonásokat befejező, hatalmas finálék csak emelték a hatást, fokozták a közönség I elragadtatását. A zene szépségei feled- } tetik velünk a librettó gyengeségeit. •— Szívesen veszünk minden valószínűtlenséget, sőt a ezudar szójátékokat is megbocsátjuk az elragadó muzsikákért. „A svihákok“ annak idején — bizony már jó régen — óriási sikert aratott a fővárosban, diadalmasan járta be a vidéket s most nálunk aratott fényes, hatalmas sikert. A darab diadalában lényeges része van a társulat operett személyzetének, mely a tegnapi értékes sikerrel megmutatta, hogy művészi tekintetben sokkal magasabb nívón áll, mint a drámai személyzet. Pompás összjáték elevenség, tarkaság és egybevágó ének jellemezte a tegnapi előadást. Az egyes szereplők közül mindenek előtt Lányai Piroskáról (Berta) emlékezünk meg, ki dévaj jókedvvel, ennivaló kedvességgel és üde elevenséggel játszotta szerepét. Osztozott vele a sikerben Máthé Irén (Mimi) ki ha hanggal nem is győzte, annál többet nyújtott játékban. Formás mozdulatai — kecses táncaa — és temperamentumos játékáért az igaz elismerés pálmáját vivta ki magának. Kitűnő volt Ferenczy Bitz Fritze és Szentes herczege. Különösen ez utóbbi megmutatta, hogy a társulat leghasznave- hetőbb és legtalentumosabb tagjainak egyike Baróti és Juhai a két tiszt szerepében iparkodtak a legjobbat nyújtani. Hogy ez csak kevéssé sike rült nekik, arról ők nem tehetnek. — Ligeti pompás humorral játszotta a hülye rendőrt. Torday Adél (Anna) és Boda (Bolond) többnyire a magos regiszterekben jártak s dicséretükre legyen mondva, a veszélyeket elkerülték. A kisebb szerepekben Fodor, Tordai és Bera Rózsi járultak az est sikeréhez. Külön dicséretet érdemel Ku- besch Richárd karmester, ki tűzzel és lendülettel dirigált. A mellett a betanítás fárasztó munkáját végezte. Az ének és zenekar kifogástalanul felelt meg feladatának. A darab ügyesen volt rendezve, Erre vonatkozólag csak azt jegyezzük meg, hogy az utolsó felvonásban felvonuló katonák közül csaknem mindegyiken más uniformis volt. Olyan vegyes fegyvernemüek voltak. Az ilyen csekélységekre vigyázni kellene, mert rontja a hatást. A darabot ma megismétlik. f. m. SZATMÁRI ÉLET. Színházi levél, Kedves Szerkesztő ur! Szabad ? Különben akár szabad, akár nem szabad én mégis csak betolakodom. — Mert, tetszik tudni, én vagyok a színházi öltöztetőnő, ki nagyon szereti a pletykát. Én istenem, hát tehetek én róla, hogy nekem olyan természetem van, mihelyt megtudok valamit, úgy fúrja az oldalamat, mig tovább nem adom. Most, hogy az öltözőben egyedül maradtam eszembe jutott, hogy milyen jó volna, ha megírnék magának, kedves Szerkesztő uram, mindent, a mi a színházban, a színház körül és a színházon kívül történik. Mert hej de sok történik nálunk egy hét alatt. És lássa, kedves Szerkesztő ur, előre is megígérem, hogy minden héten megírom, mi minden történik nálunk, a színpad rejtelmes világában s majd meggyőződhetik, hogy nem nagyítottam. No de sietek megírni levelemet, mert a Kónyái nagysága mindjárt visszajön és akkor vége az írásnak. Kérem ne tessék haragudni ezért a törlésért itt, de hát a Lónyai nagysága oly gyönyörűségesen énekelte az én kedvencz nótámat, hogy bizony-bizony^elsirtam magam. Hol is kezdjem hát! Igen. Péntek este érkeztünk meg. Eleget sopánkodtam, hogy ne utazzunk pénteken, mert az szerencsétlen nap, de a direktor ur dühösen rám mordult, hogy fogjam be a számat, babonás vagyok, mint minden vén asszony. Hej pedig úgy látszik, hogy mégis csak van valami a babonában. Szombaton este az előadás előtt jobban dobogott a szivem, mint a Lónyai nagyságáé. Úgy félt a szentem ! Én meg csak mindig bátorítottam. Aztán úgy örült a szivem, mikor hallottam a sok tapsot, a sok éljent. Kipróbált vén öltöztetőnő vagyok, sok színháznál voltam és még több primadonnát öltöztettem, de egyiket sem szerettem úgy, mint a mi aranyos kedélyű, bájos kis szub- rettünket. Beczézgetjük, dédelgetjük valamennyien s úgy bánunk vele, mint a himes tojással. Tovább megyek már, mert még megtetszik haragudni, hogy olyan sokat foglalkozom a Lónyai nagyságával. Kedden nagy zenebonát hallottam a férfi öltözőben. Odafigyelek s hallom, hogy a tekintetes színész urak az érkező tekintetes Egri Kálmán urat: „Szervusz te vidéki színész “ szóval köszöntik. Aztán meg hangosan nevetni kezdenek. A tekintetes Egri urat ez nagyon bánthatta, mert hirtelen népszínműi alakot öltött s magyaros káromkodással elhallgattatta az urakat. Igazán nem tudom megérteni, miért haragudott a tekintetes Egri ur ? Hisz én is olvastam egy helybeli kritikában, hogy Galambodi Sándort, Egri Kálmán, vidéki színész ját.
