Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1902-12-07 / 25. szám

SZATMÁRI HÍRLAP. 1902. deczember 10. 62 szám 2 Szatmár, szerda sorozatot. Pedig két közgyűlésünk is ▼olt a tegnap, egy rendkívüli és egy rendes. A rendkívüli közgyűléssel gyorsan végeztek. Alig fél óra alatt lemorzsol­ták a tanács előterjesztéseit. A rendes közgyűlésnek pedig úgyszólván csak a polgármesteri jelentés adott némi éle­tet, mely a múlt hóról igen érdekes tükröt tár elénk. Megtudjuk a polgármester jelen­téséből, hogy a folyó ügyek rendes el­intézést nyernek, s ha van is némi res- tanczia, úgy ez a kellő munkaerő hiá- nyának tudandó be. Kevés tehát a gép, mely feldolgozza az anyagot. A gépek olcsók manapság. Könnyű tehát a bajon segíteni. A kendergyár ügye szerencsésen megfeneklett és ezen iparvállalathoz fűzött reményeink szivárványszine is kezd foszladozni s félő, hogy a várva- várt gyár létesítése teljesen füstbe megy. Megtudtuk ugyanis, hogy ez idő szerint legfeljebb csak egy fióktelepről lehet szó és egy nagyobb üzemű iparvállalat, a szegedi kendergyár ki­küldöttje, Gerő Ármin szerint, akkor lesz létesíthető, ha megfelelő mennyi­ségű kender termelése eszközölhető lesz. A város közölte feltételeit a vál­lalkozó czéggel, de ez utóbbi minded­dig bölcsen hallgat. Mi pedig csak vá­runk. Csak úgy ne járjunk, mint a nóta mondja: „No hiszen várhatsz, csak várhatsz - . Keserű humor ez, mely kitör belőlünk. Vitális érdekünk, hogy ez az iparvállalat létesüljön. A pauperismus ijesztő, a prole- táriatus egyre növekszik s itt a közei­ben rettentő veszélylyel fenyeget ben­nünket ezer család nyomora. A Neuschloss-fürészgyár maholnap be- szüntali működését s városunk, a helyett, hogy kenyeret adna a meglevő éhezők­nek, egyszerre el lesz árasztva ezer meg ezer munkanélküli, munkát, ke nyeret követelő emberrel. Mi lesz akkor ? A közgyűlésnek egy szava sem volt a polgármester által bemutatott e szomorú és megdöbbentő jelentéshez, hallgatott mélyen, mintha megnémult volna minden ajak. Egyszerűen tudomásul vette a jelentést, a minthogy nem is tett egye­bet, mint tudomásul vett mindent és szavazott. A szavazásban pedig bőséges része volt, melyről alább számo­lunk be. Itt csak kiemelni akarjuk azt a meglepetést, mely a csendes és bámu­latosan stoikus nyugalommal biró köz­gyűlési tagokon észrevehető volt, midőn a városgazdái állás betöltésénél a kan­didáló bizottság a helybeli pályázókat teljesen elejtette és csupa vidékieket jelölt. A két rendbeli közgyűlésről az alábbi részletes tudósításunkban szá­molunk be : (A rendkívüli közgyűlés) Hugonnai Béla gr. főispán dél­után három órakor a gyűlést megnyitja és bejelenti, hogy a múlt havi rendkí­vüli közgyűlés a tagok csekély száma miatt megtartható nem volt, az elma­radt rendkívüli közgyűlés tárgyai tehát most tárgyalandók. (Az állami iskolák telkei) A rendkivüli közgyűlés első tárgya a lapunkban már több ízben ismerte­tett telek vétel volt. A közgyűlés uta­sította Papp Géza polgármestert, hogy az állami iskolák részére megvett, illetve elcserélt telkekre vonatkozó szerződést Meszlényi Gyula püspökkel megkösse. A város ugyanis a Rákóczy-utcza 23. 25. házszámu és a Szinház-köz 3. sz. telkeket elcserélte a Rákóczy-utcza 20. és 22. számú telkekkel. Ezen közgyűlési határozat értel­mében e régen húzódó ügy befejezést nyer, a város egy tisztességes és szé­pészeti szempontból a város érdekeire igen előnyös utczarészl kap. Eltűnik ezzel a szinházközi piszkos terület és azt egy csinos rácsozattal körülkerített utczavonal fogja helyettesíteni. A rendkívüli közgyűlésről vissza­maradt második tárgy a tanács előter­jesztése és az árvatartalék alapnak, mely ez idő szerint 111.110 koronát tesz ki, törzsvagyonná való átalakítására vonatkozott. A közgyűlés a tanács által felho­zott indokokat figyelembe vette és az előterjesztést egyhangúlag határozattá emelte. Ezzel a rendkivüli közgyűlés vé­get ért és nyomban kezdetét vette a rendes közgyűlés. (A rendes közgyűlés.) A hitelesítő küldöttség kirende­lése, a hitelesítés helyének és idejének megállapítása után a polgármester havi jelentését olvasta föl Körösmezey An­tal főjegyző. Ez a jelentés, melylyel részlete­sebben bevezető sorainkban foglalko­zunk, egy szomorú jövő saját képét tárja elénk. A városnál restanczia van, mert nincs elég munka erő A kender-gyár ügye téli álmát aluszsza. A Neuschloss gyár maholnap kapuzárást csinál. Nő a nyomor. És segítség nincs. A polgármester havi jelentése szerint a husmizéria. is csökkent —mert kevesebb a panasz. A nagy gonddal készített polgár- mesteri jelentést közgyűlés tudomásul vette. (A városgazdái állás betöltése) A közgyűlés elernyedt szervezete mintha fris vért kapott volna, midőn a városgazdái állás betöltésére illetve a választás megejtésére került a sor. A közgyűlés mindenek előtt a kandidáló bizottságot választotta meg, melynek tagjai lettek: Pethö György gazd. tanácsos, Fejes István dr. Keresztszeghy Lajos dr. Kelemen Samu dr. Papolczy Gyula és Veréczy Antal táblabirák. Mintegy húsz percznyi tanácsko­zás után a jelölő bizottság a 12 pá­lyázó közül sorrend szerint a követke­zőket jelölte : Soltész Miklós, Brendl Adolf és Altman Lajos. A meglepetés moraja zúgott végig a termen a bizottság határozatának kihirdetésén, mert a bizottság a hely­beli polgárok közül egyet sem jelölt. Jó fél óra telt el, mig a szava­zatszedő bizottság, melynek tagjai Ko­rányi János elnöklete alatt Antal Kristóf, Lehóczky János dr. és Fe- rencz Ágoston jegyző voltak, összeál­lítottá a szavazás eredményét, melyet az elnöklő főispán a következőkben hirdetett ki: — Beadatott összesen 74 szava­zat, melyből Soltész Miklós 45 Altman Lajos 15 és Brendl Adolf 14 szavazatot kapott, és igy Soltész Mik­lóst a közgyűlés szótöbbséggel vá­rosgazdának megválasztotta. (Bizottságok alakítása.) Nem kevesebb, mint tizennyolcz bizottságot választott a tegnapi köz­gyűlés. Még elképzelni is sok. Mindegy kellenek ezek — kerékkötőnek. A bizottságok többnyire maradtak a régiek; csupán négy bizottságba ke­rültek uj tagok. Ezek a következők : A közigazgatási bizottságba beválasztották: Korányi János Fejes István dr. Kelemen Samu dr. Farkas Antal dr. Jákó Sándor és Uray Gás­párt. Az igazoló választmányba : Antal Dániel, Csomay Imre, Uray Gáspár, Litteczky Endre és Jankó- vits Jánost. A főispán hatáskörében kinevezte: Korányi Jánost elnöknek, Jákó Sándort, Lehóczky János drt és Bölényi Lászlót tagoknak. A központi választmányba az elhalt id. Losonczi József helyett Wal- lon Edét. A régi 11 tag megmaradt. A bíráló választmány tagjai lettek: Kelemen Samu dr. Veréczy Antal. Vajay Károly, Keresztszeghy Lajos dr. Fechtel János dr. Antal Dániel, Csomay Imre, Uray Gáspár és Osváth Elemér. A többi bizottság tagjai a tanács előterjesztései értelmében választattak meg. Csupán a szinűgyi bizottság tag­jainak megválasztásánál volt egy kis harcz. (A szinügyi-bizottság.) Jákó Miháiy indítványozta, hogy a tagok számát 12-re emeljék fel. Bartha Kálmán figyelmezteti a közgyűlést, hogy a szabályok értelmé­ben a szinűgyi bizottságnak csak 6 tagja lehet, a mostani 9 helyett tehát csak hatot lehet megválasztani. Veréczy Antal a megválasztandó tagokra indítványt tesz. Papp Géza polgármester hangsú­lyozza, hogy csak szakemberek bevá­lasztását tartja helyesnek, kéri a ta­nács jelöltjeinek beválasztását. A közgyűlés ilyen értelemben határozott s a bizottságban megma­radtak a régi tagok. Tanácsi előterjesztések. Az üresedésben levő tanácsjegy- zöi és Il-od aljegyzői állás betöltésére a pályázatok meghirdetésére a tanács utasítást kapott. Farkas Antal emléke. A „Kölcsey-kör“ előterjesztésére néhai Farkas Antal emlékének meg­örökítésére a ref. gymnasiumban léte­sített Farkas Antal féle alapítványhoz való hozzájárulás czimén a közgyűlés 200 koronát egyhangúlag megszavazott. A „Kölcsey kör“ népünnepélyén befolyt és a város által kezelt 512 kor. 4 fillért a közgyűlés kiutalja. (Az adóbehajtás.) A tanács azon indítványát, hogy október hóról 1741 kor. behajthatatlan adót írjanak le, a közgyűlés elfogadta. Jákó Sándor figyelmezteti a ta­nácsot, hogy jövőben az adóleirá- soknál nagyobb rigorozitással járja­nak el. Papp Géza polgármester válaszá­ban megjegyzi, hogy nagyobb rigorozi- tást kifejteni nem lehet s a városi adót csakis ott írják le, hol az állami előzőleg már leíratott. Már pedig ál lami adó nélkül városi adót beszedni nem lehet, de nem is szabad. A tanács egyéb előterjesztéseit a közgyűlés minden vita nélkül elfogadta. (200 korona jutalomdij.) Ároklláty Vilmos községi biró részére a tanács 200 kor. jutalamdij megszavazását kéri. Teörseök Károly e tárgyban az ügyész véleményét kéri. Vajay Károly főügyész kijelenti, hogy de jure a jutalomdij nem jár, mivel a szabályzat értelmében egyik tisztviselő a másik helyett, ha ez aka­dályozva van, a teendőket ellátni kö­teles. Ámde itt méltányosságról van szó, melyet Arokháty megérdemel, mivel régen végez már oly emberfe­letti munkát, melyről csakis felebbva- lói bírnak tudomással. A 200 kor. jutalomdijat a köz­gyűlés megszavazta.. (A rendőrség szaporítása.) A rendőri legénység létszámának felemelése tárgyában tett előterjesztést a közgyűlés elfogadta és igy rendőrsé­günk 5 legénynyel szaporodik. (Nyugdíjügyek.) Váry Antalnénak évi 400 kor., három gyermekének pedig fejenként évi 66 kor. 66 fillért a közgyűlés meg­szavazott. Az előbbit kegydij, utóbbit pedig nevelési pótlék czimén. (Városatya választás.) Deák Kálmán elhalálozása foly­tán megüresedett szék betöltésére nézve a közgyűlés akként intézkedett, hogy a választást 1902. decz. 21-én a város­háza kistanácstermében megejtik. Vá­lasztási elnök : Jákó Sándor, alelnök : Kelemen Samu dr., jegyző: Ferenci Ágoston. (Hatósági átiratok.) Győr sz. kir. város és Tolna vármegye átiratát a közgyűlés tudomá­sul vette és ezen átiratokhoz egyhan­gúlag hozzájárult. Ezzel a közgyűlés este fél hót órakor véget ért. NAGYKÁROLYI HÍREK. * A Lorántffy Zsuzsánna-egyesü- let estélye folyó hó 7-én Nagykárolyban igen szépen sikerült. Nagyszámú kö­zönség gyűlt össze a Régi Casinó nagy­termében, hogy meghallgassa a minden tekintetben kiváló műsort. A szereplők valóban hálás közönségre találtak s volt részük a tapsok és kihívásokban. A műsort a nagykárolyi dalegyesület éneke nyitotta meg. mely Horváth Fá­biánnak „Könyörgés“ czimü férfikarát adta elő igen preczizen. A megnyitó beszédet az egyesület nagyérdemű el­nöke, Domabidy István tartotta, ki higgadt, komoly hangon tárgyalta az egyesület czélját, hangsúlyozta, hogy felekezeti különbség nélkül kell töre­kedni a klerikálizmus uralmának meg­törésére s örömének adott kifejezést a fölött, hogy az estélyen Nagykároly vá­ros minden vallásfelekezetü közönsége megjelent. A nagyhatást keltett és él­jenzésekkel kisért megnyitó után Hantz Jenöné úrnő tartott felolvasást „Lo- rántfly Zsuzsánna“ életéről, ismertetve e nemes történelmi alak életrajzi ada­tait. Kedves megjelenésével, üdeségé* vei egészen megnyerte a közönséget, mely szűnni nem akaró tapsokban adott kifejezést tetszésének. Majd Hal­mos Ilona úrnő és Demidor Ignácz városi rendőrkapitány kettős éneke kö­vetkezett, mely annyira tetszett, hogy a közönség kívánságára ismételniük kellett. Kacsó Mariska k. a. zongorakisé- rete pedig diszkréten, finomul simult az énekhez. Osváth Elemér szatmári fő- gimn. tanár nagy hatással szavalta Tompa Mihálynak „Egy haldokló mel­lett“ czimü költeményét. A költemény­ben rejlő különféle érzelmeket annyira élethűen reprudukálta, hogy a közön­séget egészen magával ragadta. A mű­sort Biki Károly egyleti alelnök be­széde fejezte be, ki Nagykároly város hölgyközönségéhez fordult azon kérel­mével, hogy az egyesületet czéljai el­érésében támogatni szíveskedjék. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom