Szatmári Hírlap, 1902 (1. évfolyam, 1-42. szám)
1902-11-12 / 3. szám
Szatmár, 1902. november 12. Szerda Első évfolyam, 3. szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . 12 kor. Féi évre . 6 kor. JTegyedevre . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre'. . 16 kor. Fél évre . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. E^yes szám ára 2 kr (4 fi.) SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-U. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Felelős szerkesztő: Kiadja: Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. HARSÁNYI SÁNDOR. A SZERKESZTŐSÉG. Kazinczy-u. 6. hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólalások intézendők. való, s]éppen ezért nem szabad szépítenünk és kötelessége a sajtónak leplezetlenül feltárni, a valót hogy felhívja reá az illetékes körök figyelmét, hogy orvoslást keressen a beteg állapotok gyógyítására. Mert orvoslás mindenre létezik; csak helyesen kell megállapítanunk a betegség diagnózisát A nálunk vadul dühöngő munkahiány diagnózisa, hogy nincs gyáriparunk. Még csak a legkezdetlegesebb stádiumába sem jutottunk ezideig a gyáriparnak, s a mit magunk nem tudtunk megteremteni — sajnos — ahhoz idegen támogatással sem juthatunk. Mennyire messze mögötte [állunk mi más városoknak, a melyek lépten-nyomon élvezik a kormány kegyeit, a melyek tetemes állami támogatással virágzó gyáripart tudtak maguknak megteremteni! Itt van alig egy ugrásnyira tőlünk Debreczan, a földi javakkal dúsan megáldott, gazdag város, két hatalmas iparteleppel dicsekedhetik az állam jóvoltából: a gépjavító műhely, közel 1500 munkással és a dohánygyár nxolcz- kilenczszáz munkással. Ha elképzeljük mennyi pénz- forgalmat eredményez e két óriási ipartelep a debreczeni piaczon; hány dolgos kezet lát el télviz idején is állandó munkával, mily forGyáripart Szatmárnak! Szatmár, nov. 11. Panaszos levelet hozott ma a posta szerkesztőségünkbe. A levél írója a munkásosztályhoz tartozó férfiú, aki keservesen elpanaszolja, hogy mióta beköszöntött a szegényemberek réme, a tél, a nyomor kopogtat ajtaján; családja a legnagyobb nélkülözésekkel küzd, pedig józanéletü, szorgalmas ember; izmosak a karjai s édes örömest dolgozna, ha volna mit. A szegény ember panaszos levele önkéntelenül eszünkbe juttatja: vájjon hány száz és száz józanéletü, becsületes munkásember tengődik a városban, igy télviz idején, midőn a mezei munka befejzéstnyert? Vájjon hány száz pár izmos kar kénytelen összetéve pihenni, hosszú hónapokon keresztül, mig a tavasz meghozza a várva-várt keresetet a szegény napszámos embernek? Akármerre fordulunk, mindenütt munkahiányt tapasztalunk, mert mit is dolgozhatna a munkásember ilyenkor Szatmáron ?! A szüret, a munka az utolsó stácziója; a mi a napszámra utalt, szegény munkásembernél ezután következik, az a legtöbb esetben nélkülözés, keserves > vergődés és nem ritkán koplalás. Szomorú a kép, de — sajnos — j galmat csinálnak a kereskedelemben, el kell ismernünk, hogy nagy mulasztást követtünk el eddig is, a miért minden eszközt meg nem ragadunk, hogy városunkban — még áldozatok árán is — gyáripart teremtsünk. Hisz ép most is tervben van Szatmáron egy kender-gyárnak a felállítása. A város legutóbbi közgyűlésén szóba is került a nagy- fontosságú kérdés s jóleső örömmel konstatáltuk ott, hogy Pap Géza Szatmár város erélyes kezű polgár- mestere, aki minden kínálkozó alkalommal fényes bizonyságát szolgáltatja fáradhatlan tevékenységének, már annyira haladt a tárgyalásokban, hogy a gyár felállítása, j immár nem tekinthető a messze jövő zenéjének. S ha a gyáripar megteremtése körül olyan lelkes buzgalommal talál- i koznánk városunk vezérszerepet vivő itíriiai valamennyi részéről is, mint a milyen mértékben e buzgalmat Pap Géza polgármesternél tapasztaljuk, a tervbevett len- és kenderfonógyárat rövid idő alatt más virágzó ipartelepek is követnék és kevesebb lenne városunkban a szükségben szenvedő munkás ember és nagyobb a pénzforgalom ; virágzóbb a kereskedelem. POLITIKAI HÍREK. Körber bukása. Körber osztrák miniszterelnök helyzete napról napra tarthatatlanabbá válik. A csehek mindenáron kormányválságot akarnak s Körber miniszterelnök tegnap tett kijelentései daczára, nem állnak el ama szándékuktól, hogy Ausztriában kormányválságot idézzenek elő. Jól beavatott bécsi politikai körökben azt hiszik, hogy Körber még e hét folyamán beadja lemondását s ót követi az egész minisztérium lemondása. A Körber-miniszterium bukásába, úgy látszik az összesJpártok belenyugodtak már, s általános a nézet, hogy e minisztériumot egy koalíciós minisztérium követi, a melynek élére Baernreither volt miniszterelnököt állítaná a császári bizalom. S ebbe, mint a jelek mutatják valamennyi párt belenyugodna, mert a leglármásabb politikai párt, az ifjn csehek^is belemennének abba, hogy a koalíciós minisztériumba egy-két bizalmas emberük helyet foglaljon. Csakis ettől remélik az illetékes essztrák politikai körök, hogy a Reichsrath végre letárgyalná a szőnyegen ievő kérdéseket s az annyi galibát okozott nyelvkérdést is sikerülne hosszabb időre levonni a napirendről. De akármilyen minisztérium kövesse is a bukása szélén álló Körber-miniszteriumot, annyi bizonyos, hogy a véderőjavaslat az osztrák parlamentben törvényerőre nem emelkedhetik, mert ennek elvetésében minden párt, még a lengyelek is, csodálatos szopdáritásban áll, ami bizony elég szokatlan a folyton marakodó osztrák politikai pártoknál. TARCZA. A csúf királykisasszony. Irta; Molnár Ferencz. I. A dús, buján sarjadt fűben járt aranyos czipőcskéjével, ringó járással a napsugáron a csúf királykisasszony. Szinte szakadt a melegség a forrón ragyogó déli égből, s csak ott, ahol a királykisasszony járt, volt enyhe, hüs a levegő, a húsos levelii fák alatt. Ment előre. Ringott a teste hullámosán, szépen, csupa harmónia vott a mozgása. Szép fekete hajával a déli lomha szellő incselkedett, s ö kissé hátravetette fejét, hogy átjárja a langyos lehellet, beosonjon a tüdejébe, — úgy érezte: az egész leikébe. Nagyon csúf volt szegény király kisasszony, ügy külön-külön szép volt mindene : a szeme koromfekete ; a haja dús, szénfényü; ajka csattanó piros, vágytól remegő. De a vonásai kuszáltak, torzultak voltak, nagyon, nagyon csúf volt az a szép tejfehér finom arcza. Ment előre a fák alatt, amelyek lombján aranyos-zöld világlással fénylelt át a napsugár egészen a kis tóig. Ott letérdelt, és nézte magát a víztükörben. Lassan könnyek gyűltek a szemébe, elszomorodott és eltakarta az arczát. Majd fölkelt, elnézett az aranygőzös ezüstpárás távolba, a kéken ragyogó hegyek felé, és halkan, félig siró, szomorú hangon szólt: — Nagyon csúnya vagyok. II. Történt egy szép napon, hogy a csúf királyleány tizenhét éves lett. Az j anyja mindenáron ünnepséget akart j rendezni a tiszteletére — Meghívjuk a herczegeket . . . — Nem kell. — Tornajáték lesz . . . — Nem kell. — Táncz, zene, mulatság . . . — Mind nem kell. — Hát mi kell fiam? Leborult a nagy, faragott asztalra a királykisasszony, s keserűen zokogva, a kétségbeesés hangján, amiből a lélek vonaglását érezni ki szólt: — Semmi sem kell . . . Az anyja jól tudta, hogy mi a baja a királykisasszonynak. Hires volt szegény a rútságról. Hogy a királymama kiment a szobából, föl is kelt szegényke, és odament az aranykeretes tükör elé, durczásan, a fájó sírástól eltorzult arczczal. Belenézett a tükörbe. És akkor észrevette hogy szép. Csodálatos, gyönyörű szép lett az arcza hogy a keserűségektől elfíntoritotia. Mi, rendes arczu emberek, ha elj fintorítjuk az orczánkat, torzképet vágunk, ruták leszünk. Neki csodálatosképen ugy voltak összekuszálva a vonásai, hogy szép, csodaszép lett, amikor elfintorította rut arczát. Erőszakos mozdulattal ö kitudta javítani a természet rosszakaratát. Szinte elkábult erre a gondolatra. Tovább is elfintorítva tartotta az arczát, és elbámult a háznép is. Az anyja a nyakába borult : — Én édes szép kis lányom . . . Az apja mosolygott, inkább politikai okokból, mert az ilyen szép leánynyal hasznos házasságot lehet köttetni. Akkor aztán a királynéban megszólalt az anya: — Nem fáj, kis lányom, ha igy tartod ? — Nem, — felelt a királykisasz- szony — még nem fáj. Tele volt zajjal, örömmel a ház. Az országban elterjedt a hir, hogy a a [tizenhetedik születésnapján valami Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. 6 #!• • • Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! # # $ $ ® Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.
