Szatmári Hétfő, 1913. március-június (1.évfolyam, 1-12. szám)

1913-05-12 / 7. szám

7. szám Szatmári Hétfő 3. oldal fontosabb anyagát: a jó ivó vizet ott tudták megtalálni. Természetes azután az is, hogy a viz az áteresztő rétegeken való ván­dorlás közben annál jobban tisztul, mi­nél mélyebbre .halad, de e közben az egyes rétegekben levő anyagokat fel­oldja s ily módon elöállanak az ásvány és egyéb vizek, melyek sót, vasat stb. tartalmaznak. Á vízellátásnak források utján való megoldási módja a vízve­zeték építés gyermekkorához vezet vissza, azonban az ó korból mai nap­jainkig is fenmaradt emlékek nemcsak a technikai alkotások nagyszerűségé­nek bizonyítékai, hanem annak is, hogy a vízellátás iránti törekvés a kultúra emelésében a legnagyobb szerepet ját­szik. A forrás vízvezetékek már az ó kor­ban is tért hódítottak, a sikfekvésü vá­rosok vízellátása mindaddig csakis ásott kutak, vagy folyókbo'l volt ke­resztülvihető, mig a fúrási technika ki nem fejlődőit. R fúrás fejlődésének há­rom stádiumát különböztethetjük meg. R fúrás legrégibb módja az, mikor a csővel mindaddig haladtak, mig csak bővizű rétegre nem akadtak. Ebben az esetben tehát a vizet alulról kapták, a mi meglehetősen kényelmetlen volt, mert a kit igen hamar elhomokolódott és gyakori mosása költséget okozott. R fúrási technika fejlődésének má­sodik fokozatában már nem elégedtek meg azzal, hogy alulról vegyék a vi­zet, hanem igyekeztek a közbeeső viz- hordó rétegeket is kihasználni olyké- pen, hogy e célra szolgáló készülékek segélyével a vizhordó rétegek mélysé­gében a réteg vastagságának megfe­lelő hosszban a csöveket meglyukgat- ták vagy meghasogatták, miáltal a kút vízszolgáltató képességét hatályosan megnövelték. Később, hogy a kút le­hetőleg céljának jobban megfeleljen, alul fenékkel látták el, mi az alulról való homokolódást lényegesen csök­kentette. Végül az oldal homokolódás kisebbítése céljából vörösfenyő csövet állítottak be a fúrólyukba a vascsövön belül, s azok ott, ahol vizvezeiő réteg volt, meghasitattak s a nyílások a ho­mok behatolásának megakadályozása céljából szitaszövet borítást nyertek. A fúrási technika jelenleg kifejlődött állása szerint már mellőzi a fúró csö­vek meglyukasztását, mivel nincs biz­tos és megnyugtató adat arra nézve, hogy tényleg helyesen és jól vannak-e a lyukasztások és hasítások eszközölve. Mellőzi tehát a vascső benthagyását, hanem a megfurott lyukba már előze­tesen és pontosan a vizhordó rétegek­nek megfelelő lyukasztott csövet és szitaszövet borítással biró vörösfenyő béléscsövet bocsát le s az eltérés az előbbitől annyi, hogy az eredeti furó- csövek kihúzatnak, holott az előbbi esetben ezek képezték egyúttal a kút csőanyagát is. Látható tehát, hogy a fúrásnak ez a módja a legtökéletesebb, de drága, mert egyfelől, hogy a béléscső be­helyezhető legyen, nagyobb átmérővel kell a kutat, vagy fúrást létesíteni, más­felől a furócsövet ki kell huzni. R ki­húzás pedig kiváló munkásokat és jó felszerelést igényel, mert a nagy átmé­rőjű csőhöz tapadt anyag a csövet annyira megfoghatja, hogy elszakadhat, ami azután a kút teljes tönkre mené­sét vonhatja maga után. R kút fúrásnak ezt a módját külföl­dön is csak mostanában alkalmazzák s ily módon készültek Szatmár város vízvezetéki kutjai is. Ä fúró cső kb. 20—25 méterig 500 m/m. belső átmé­rőjű, 60—65 méterig 430 m/m. belső át­mérőjű és azon alul mintegy 110 mé­terig 380 m/m. volt. Ebbe helyeztetett be a 300 m/m. b. átmérőjű szükség szerint lyukasztott vasbéléscső, aminek megtörténte után az 500, 430 és 380 m/m.-es csövek kihúzattak. Ä 300 m/m. vasbéléscsőbe egy 180 m/m. belső és 240 m/m. külső átmérőjű vörösfenyő béléscső helyeztetett el, amely a viz- hordó rétegeknél megfelelő ónozott vö­rösréz szita szövet borítással ellátott nyílásokkal bír. A fa és vas béléscső közötti üreg borsó nagyságú kavics szemekkel töltetett ki. A 11 kút, illetve fúrás közül még csak égy kutnál van bent a fúró cső s minthogy a többinél teljes mértékben sikerült annak kihú­zása, teljes joggal remélhető, hogy a hátralevőnél is sikerülni fog s ez is a többivel együtt a vízvezeték céljait a legnagyobb megelégedésre fogja szol­gálni. 5? 7 * j ii I mozgdfénykép-szinház $ Kazínezy-utca, Iparos-Otthon ___3 H j——— a legkellemesebb szórakozó hely. 1 Két naponkét változó ü sensatiós műsorok. o Mai és holnapi műsor: mmwpyenaek sensátiós dráma 2 felvonásba és a 2 órás fényes kiegészítő műsor Helyárak: Páholy 1 kor., I. hely 80 f., II. hely 60 f., III. hely 40 f., Gyermekek felét fizetik. Előadások hétköznapon este fél 7 órától, vasár- és ünnepnapokon d. u. 3 órától éjjel 11 óráig. Gazdasági és jog­ügyi szakbizottság. R közgyűlésre kerülő tárgyak közül különösen a családi pótlékkal és az avas—szatmári gőzfürész részvénytár­sasággal folytatott egyezségi tárgyalás­sal foglalkozott egyezségi tárgyalással a gazdasági szakosztály s egyikben sem tudott érdemleges javaslat tétel­ben megállapodni. Ä családi pótlékok ügyét hosszas vita után a jogügyi szakbizottsághoz utalták. Ugyanis a pótlékok nem a szorosan vett szabályzatba lefektetett jogok alap­ján kérelmeztetnek, hanem annak egyik nyitva hagyott ajtaján kopogtatnak, amely szerint a közgyüléknek méltá­nyossági alapon joga van a vagyoni körülmények mérlegelésével pótlékot adni. Nagyon jól jegyezte meg egyik bi­zottsági tag, hogy ez a méltányosság nagyon is „elasztikus“ s olyan ha aka­rom vemhes — ha akarom — nem vemhes elintézésre ad alkalmat. Ne azt keressük: vájjon a nagyon könnyen magunk felé csavarható pa­ragrafus alapján kinek adható családi pótlék hanem azt, hogy kinek nem adható. Nem mint egy tisztelt bizottsági tag, aki nem tudjuk viccből vagy tájéko­zatlanságból — vagy annak épen az ellenkezőjéből egy százezrekkel ren­delkező tisztviselőnek akarta minden­áron megadni a pótlékot, holott az azt nem is kérte. R város vagyona nem arra való, hvgy abból ajándékozgas- sunk! Ezt eimondhaijuk a gőzfürész részvénytársasággal folyamatba tett, egyezségről is, melynek tárgyalása so­rán nyilvánvalóvá lett, hogy e társa­ság céltudatosan nem tett eleget szer­ződésbeli kötelezettségének — a várost megkárosította — s mégis óraszámra tárgyal a szakosztály elnöke arról, hogy pereljünk vagy ne pereljünk. A legnagyobb ügyefogyottságnak volna nevezhető az, ha a cég egyez­kedési ajánlatát azért fogadnák el, mert a közönségnek szüksége van fára! Hát a város már oda jutott, hogy az Avas Gőzfürész Részvénytársaság nélkül nem tud fát szerezni a közönség részére ? Fenntartunk egy faraktárt 6—10 ezer korona évi kiadással — van több mil­liókra menő vagyonunk és nem tu­dunk az Avas gőzfürész jóakarata nélkül fához jutni! Itt igazán elmond­hatjuk, hogy nem látjuk a fától az er­dőt. Tessék a város fával való ellátá­sának ügyét Üzletszerűen kezelni s jó- előre gondoskodni arról, hogy élelmes üzletemberek a beszerzési források lekötésével ne hozhassák a város kö­zönségét kényszerhelyzetbe. Hiszen ez is hatósági feladat volna, vagy mi a szösz ! ? Az erdő tanácsostól mi nem tanácsot kérünk — hanem tűzifát! Orvosi FEnddomet Deák-tér 21 sz. alá, Oestreicher üveg­kereskedő házába helyeztem át 2—5 Dr. Gál ülés. 117 ® il[«l 1 ^ Weisz Miklós lőszer-, leslél-, csemege-, DorKüiönlegesséy és ásványviz-keresKefláse y ^ Deák-tér 26. sz. (plébánia-épület) OZairnar Telefon szám 96. □ Äjänlom a t. közönség figyelmébe fű­szer- és csemege üzletem, hol naponta friss sonka és felvágottak, házi és tea vajak (Tescheni és Gróf Károlyi László- :: féle) kaphatók. :

Next

/
Oldalképek
Tartalom