Szatmári Hétfő, 1913. március-június (1.évfolyam, 1-12. szám)
1913-04-21 / 4. szám
¥ 2. oldal Szatmári Hétfő 4. szám Az épiipori válságról. A gazdasági krizist kevés foglalkozási ág érzi meg annyira, mint az építőipar. A legtöbb iparos az élet elsőrendű szükségleteit állítja elő; az építőipar — városokban — fejlettebb igényeket: kényelmet, vagy épen lukszust elégít ki. Az épitőválialkozónak és vele mintegy húszféle iparosnak modern családi lakházak, bérházak, állami- és egyéb középületek létesítése ad kenyeret. így van ez normális időkben. A „Vállalkozók Lapja“ újévi számában sírva parentálta el az ó esztendőt, melynél gyászosabb „emberi számitás szerint nem várható.“ Úgy látszik, a konjunktúrát emberi kiszámítással jósolni nem lehet; a sors-motor úgy rendelte, hogy az 1913. év még rosszabb legyen az 1912-nél. A magánépitkezés egészen kimaradt; emeletes bérházat egyet sem kezdtek építeni ez évben; jobb földszintes lakás is alig épül egy- kettő. A mai válságos időben az sem épit, kinek szüksége is, pénze is van házépítésre; pedig talán sohse lehet a jövőben oly olcsón építkezni, mint most. Az építőanyagok — különösen a tégla — mind olcsóbbak; egyedül a fa árát tartja még a kartel. Olcsóbb a fuvar és a napszám is. Az építőiparos segédei kisebb órabérért dolgozván, kisebb egységárakat kap és igy a vállalkozó is kisebb haszonnal elégszik meg. Végül a telkek ára is leszállóit. Az is tény másrészt, hogy elkezdődtek lakó- és bérházaknál a kényszer eladások; igy oly olcsón juthat a pénzes ember házhoz, amennyiből építeni manapság sem tudna. Amint a jelzálogos intézeteknek köszönheti felvirágzását, úgy a jelzálog üzlet teljes szünetelése pusztulással fenyegeti az építőipart. Nyugodt törlesztéses kölcsönökre alapozták az épülő bérházakat, miután a boltokat és lakásokat már a rajzról kiadták. Újabban ezek a nyugodt kölcsönök is nyugtalanná váltak. Egy-két félévi mulasztás az annuitás fizetésében árveréshez vezet, mint ezt több szatmári példa mutatja. Már pedig a háztulajdonos ki van téve annak, hogy a rossz kereseti viszonyok közt nem tudja lakóitól idejében beszedni a lakbért. Újabb uzus az is, hogy ha a tulajdonos nem bir a házzal és eladni ki- várija; a jelzálog-intézet az uj tulajdonosnak nem adja, vagy csak jó pénzért adja tovább a kölcsönt. Végül a kikötött annuitás is módosul némely esetben és nem lefelé. A balesetbiztositó-kötvény, mely a felet baleset ellen kevésbbé — a társaságot kártérítési kötelezettség ellen teljesen biztosítja: érthetőbb nyomtatvány, mint a jelzálog-kötvény. Sokan rosszul jártak azok küzül is, kik „kapuzárás előtt“, tehát az 1909/1911. években építési kölcsönt kaptak azon megállapodással, hogy a ház elkészülte után törlesztéses kölcsönt kapnak. A viszonyok vészes változásával sok esetben nem volt már idő a törlesztéses kölcsön megszerzésére; többnyire a felek hanyagolták a dolgot. Ez a hanyagság egy százezer koronás bérháznál évi ötezer korona többlet terhet okoz. így a magánépitkezés legalább is több évre befagyott. Középitkezés is gyéren kerül kiírásra; egv-egy ilyen árlejtést a vállalkozók tulhalmoznak ajánlataikkal. A lapok írják és megerősítést nyert, hogy az államvasut ez évi beruházási programmját felére redukálta ; megérzi ezt a redukálást a szatmári építőipar is! Királyháza állomáson évek óta áll egy provizórikus felvételi épület és várja a viszonyok javulását; Szatmár állomáson is jelentékeny építkezések kerültek volna az idén kivitelre — és halasztattak egyefőre a jövő évre. Az építőipar pangása nem reakciós tünet; nem volt e téren oly nagy akció, mely reakciót okolna meg. A város még mindig szűkölködik modern bérlakásokban. A pénz drágasága és hiánya rontja meg az építő ipart. Jöjjön el mihamarabb az idő, mikor a hollandus polgár cacaója mellett sze- lidebb külpolitikát olvas a maga „Estjében és megint vásárolja a magyar jelzálog papirt. *4 t>« oá**«*#* *♦*•**♦* c**<**-»* Jól jár, ha UUJfi cipőn jár. Népiroda. Van minden nagyobb magyar városban és most megcsinálják Szatmáron. Arra való, hogy a tanácstalan, szegény embernek ügyes-bajos dolgát kihallgassa, útbaigazítsa, beadványt szerkesz- szen neki, a hatóságnál eljárjon vagy eljárasson. Akinek valaha ügyes-bajos dolga volt, az tudja, hogy mi az. És elképzelheti, hogy ha az ő ügye is olyan nehezen megy, akkor hogy mehet a szegényember sora. Hiába van a hatóság. Ha jó is, csak arra való, hogy a panaszt elintézze. De a járatlan ember jóformán azt sem tudja, mi a panasza. A beteg gyerek értetlen fájdalma fáj neki és azért kell egy hely, ahol megmondják, hogy mi a baja. Erre a hatóság nem ér rá, még ha akarná sem tehetné. Az alakuló népiroda egyesületet alkot, amely tagjainak jelentéktelen, 1-2 koronás évi tagdijából és a biztosra remélhető városi segélyből az esteli órákban hivatalt tart fenn, ahol állandó kezelő és az önként vállalkozó napibiztosok szolgálnak felvilágosítással és megteszik a szükséges lépéseket. Az előkészítő bizottság felszólító ivei már közkézen vannak és a legközelebbi napokban megtartja az egyesület alakuló közgyűlését. Ennek helyéről és idejéről az érdeklődők kellő időben értesítést kapnak. Szórja a pénzt a város. A nehéz pénzviszonyok mellett is vannak esetek még, hogy a város közönsége nem sajnálja a felesleges kiadásokat. Tudvalevőleg a város a közelmúltban egy nagycsoport épületet \ létesített Fehérház név alatt városi bérház cimén. Ennek költsége mintegy 800—900 ezer koronát tesz ki, s a tervezést és építési ellenőrzést Scheiber és Földes műépítészek eszközölték, a kiknek tiszteietdijában a munka felülvizsgálata is benfoglaltatik. Ennek dacára a város az államépitészeti hivataltól kért a felülvizsgálat vezetésére kiküldöttet, a ki bizonyára nem fogja ezt a munkálatot szerelemből teljesíteni. Egy ilyen közmunka lebonyolítása rendesen úgy történik, hogy a tervező műépítész a munkafolyamat alatt irányítja és tanácsokkal látja a helyi építésvezetőt, a mely leggyakrabban a városi mérnöki hivatal. így történt ez jelen esetben is. A városi mérnöki hivatal rendszeres feljegyzéseket tett az építés folyamatáról s bejegyezte naplóba a teljesített munkálatokat is. Ugyancsak a városi mérnöki hivatal vizsgálta át az időközbeni vállalati kereseti kimutatásokat, a melynek alapján az ellenőrző építészek ellenjegyzése mellett a vállalkozók részletfizetéseket kaptak, Ilyen nagy közmunka utolsó stádiuma a felülvizsgálat, melyet az ellenőrző mérnökök szoktak vezetni a helyi építésvezető vagyis a városi mérnöki hivatal közreműködése mellett — más városokban annál is inkább, mert megbízatási dijukban ez a költség is bent- íoglaltatik. Az eljárás eredményéről jegyzőkönyvet vesznek fel s azt a leszámolási iratokkal együtt a minis- teriumhoz terjesztik fel, mely azt díjtalanul minden szempontból elbirálja s észrevételeit megtéve határozattal leküldi a városnak. A mi városunkban TeschEni És Sárvári ÍEavaj, a TeIeíq" 336b Naponta frisson pörkölt kávÉk, Prágai-sonka, hidEg ÍElvágot- Borgida MíklÓS-nál Heiter ÉS Kugter bonbonok, tak, pEZSgok ÉS borok <1 Deák-tér [Uárosi bérpalota! t> ÍÜSZEr ÉS CSEITlEgE áruk. TeIeíooí mEgrEndElÉsek azonnal házhoz küldEtnEk. 4—10 Legjobb tastajM a „Reoolato“ st*
