Szatmári Gazda, 1919. (11. évfolyam, 1. szám)

1919-01-04 / 1. szám

SZATMÁRI GAZDA 0*-Í& CiOíil» akik 16 életévüket betöltötték s abból mások részére bármit is eladni vagy egyébként eli­degeníteni tilos. 3. §. Egy-egy termelő családfő kétszáz do­hánypalánta kiültetésére nyerhet engedélyt. Kevesebb palánta kiültetése nem engedé­lyezhető. Aki igazolja, hogy az általa termelt dohány fogyasztására a 2. §. értelmében jogosított férfi családtagja van, minden egyes jogosított után további száz palánta kiülte­tésének engedélyezését igényelheti, azonban egy-egy engedélyes által termelhető dohány- nővéuyek száma az ötszázat ebben az eset­ben sem haladhatja meg. A saját használatra való dohányterme­lési engedély után az engedélyes termelő palántánként egy korona engedélyilletéket köteles fizelni. 4- §• Aki a kincstár számára dohányt ter­mel, a saját használatra való dohányterme­lésre engedélyt nem nyerhet. A kincstári do­hánytermelők előzetes bejelentés után azon­ban saját termésükből mind a férfi enge­délyes termelő, mind az engedélyessel kö­zös háztartásban élő olyan férfi családtag­jai részére, akik 16. életévüket betöltötték és mezőgazdasági munkával hivatásszerűen fog­lalkoznak, továbbá minden egyes feles ker­tészük és ezeknek velük közös háztartásban élő, legalább 16 éves és mezőgazdasággal hivatásszerűen foglalkozó férfi családtagjai részére fejenként tiz kilogramm közönséges pipadohányt saját fogyasztásukra visszatart­hatnak, ha a visszatartott dohány után ki­logrammonként húsz korona engedélyilleti- ket lerónak. 5. §. A jelen rendelet végrehajtása végett szükséges további részletes szabályokat a pénzügyminiszter állapítja meg. Törvény az adótól való menekülés meggátlására. A hivatalos lap pénteki száma közli az aj néptörvényt az adó ellen való menekülés meggátolásáról. Az uj törvény célja első sor­iján az, hogy a nagy vagyonadó kivetésének is behajtásának időpontjában a nagy vagyo­nok még itt legyenek. Eogy e célt elérje az aj törvény, valósággal zár alá helyez az or­szág területén levő minden ingó és ingatta# vagyont és szigorúan igyekszik megakadá­lyozni az adó alól való kibúvást. Annak, aki az ország területéről eltá­vozik, vagy kiköltözik, nem szűnik meg adó­fizetési kötelezettsége, sőt fokozódik a régi adójának háromszorosára. Ugyanez áll azok­ra is, kik az ország megszállott területére vagy Horvátországba költöznek. Tilos min­dennemű ingó vagyonnak — készpénz, ér­tékpapír, drágaság, műtárgy — engedély nélkül való kivitele, követeléseknek belföld­ről külföldi számlára való, vagy oly személy részere való átutalása, aki az ország terüle­tén kívül tartózkodik. Tilos és érvénytelen az ingatlan vagyonnak élők közt való el­ajándékozása vagy szétosztása, az ingó va­gyon felaprózása, hogy az a vagyonadónál alacsonyabb kulcs alá essék. Elköltözése vagy külföldre távozása előtt az adózó köte­les közteherviselési kötelezettségének biztosí­tására vagyona értékének ötven százalékát, ha pedig vagyona 300.000 koronánál több, az érték 75 százalékát óvadékul letenni. Aki Aki külföldre utazik, legfeljebb 1000 koro­nát vihet magával. Nagyobb pénzintézetek engedélyt fognak kapni, hogy bizonyos ősz- szeg keretén belül a péuzügyminiszter utó­lagos engedélyétől feltételezetten átutalhassa­nak fizetéseket külföldre. Ezek az intézkedé­sek nem terjednek ki külföldön hivatalos minőségben tartózkodó köztisztviselőkre, to vábbá azokra, akiknek vagyona 3000 koro­nánál nem nagyobb. Méltánylást érdemlő esetekben a pénzügyminiszter az óvadékadás és a háromszorosra fokozott adó alól fel­mentést adhat. Jövőben külföldi útlevelek csak az eset­ben állitandók ki, ha a pénzügyminiszter azok kiadása ellen nem emel kifogást. En­nek előfeltétele az óvadék deponálása. Aki e törvény ellenére vagyonát kivi­szi, a tilalmakat megszegi, vagy kijátsza, közteherviselési kötelezettség elleni vétséget — uj fogalom a jogrendszerünkben — kö­vet el és öt évig terjedhető fogházzal, hiva­talvesztéssel, politikai jogainak felfüggeszté­sével s összes vagyona teljes elkobzásáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Eny­

Next

/
Oldalképek
Tartalom