Szatmári Gazda, 1918. (10. évfolyam, 1-20. szám)

1918-01-19 / 3. szám

január 19

SZATMAR! GAZDA

3~ik oldal

vább ment akkor, amikor Ígéretet tett, hogy legfő feladatának tartja a gazdák érdekképviseletéről szóló törvényjavaslatnak benyújtását. Minden magyar gazda epedve várja, hogy a miniszteri ígéret megvalósuljon, de nemcsak várja, hanem előrelátva és okulva a múlton, teljes erővel azon lesz, hogy a javaslat mielőbb testet öltve a törvényhozás elé kerüljön és abból csakugyan törvény is legyen. Ezt többé elodázni nem lehet, de nem is szabad, mert a magyar gazdatársadalom a mai szervezettségével nemcsak a reá váró feladatokat nem tudja megoldani, hanem képtelen lesz az országnak szükséges termelést is biztosítani.

Különfélék.

Az uj hadisegély rendeletet a kormány a napokban adta ki, eszerint kis és nagy községekben a havi segély 1 családtag után 36 K, kettő után "60 K, három után 80 K, négy után 100 K, öt után 115 K, hat után 130 K, hét után 145 K, nyolc után 160 K, kilenc után 175 K, tiz után 190 K, tíznél több családtag részére 200 kor., a havi lakbér pedig 1—3 családtag után 10 kor., 4—6 után 15 kor., 7—9 után 20 K, 10-en felül 25 korona.

Élesztő ipari bizottság alakítása. A katonaságnak, valamint a közönségnek élesztővel leendő tervszerű ellátására a kormány élesztőipari bizottságot alakított. Ä bizottság feladata az élesztőgyártáshoz szükséges nyersanyagok megállapítása, az élesztő árának meghatározása, az élesztő kivitel szabályozása. El nem hallgathatjuk abbeli aggodalmunkat, hogy az újabb központ felállításával nehezebben fogunk jutni élesztőhöz s be fog állani az az eset, hogy lisztet kapunk a hatósági üzletekből, de ugyanakkor élesztőnk nem lesz és viszont. Tessék a kivitelt megrendszabályozni s a forgalmat a szigorúan ellenőrzendő kereskedőkre bízni, akkor lesz élesztő és pedig idejében.

A kévekötő aratógépzsineg újra felfonása.

A földmivelésügyi miniszter most adott ki egy rendeletet, mely szerint az elhasznált arató gépzsineget (zsi- nek darabok) elsősorban az 1918* évi aratáshoz szükséges aratógépzsineggé fognak újra felfonatni, a következő cégek által az alább megjelölt ieitéteiek mellett: T A szegedi kenderfonógyár, a beküldött elhasznált kender kévekötő zsineg ellenében a beküldőnek 65 százalék, az elhasznált manilla kévekötőzsineg mennyiség ellenében 65 százalék uj kévekötő aratógépzsineget szolgáltat vissza kg.-ként 4 korona 50 fért kender anyagból és 4 K 30 fértmanillából. 2. Massey-Haris cég Budapesten (V., Klotild-u. 22.) Nyugati pályaudvar, a beküldött elhasznált kévekötő araíógépzsinegek ellenében a beküldőnek kenderzsineg után 55, manillazsineg után 60 százalék uj kender vagy manilla kévekötő fonalat szolgáltat vissza kg.-kint, kenderből 4.50 koronáért, maniiiiá- ból 4.30 koronáért számítva. 3. Fiedler János fonógyári cég Komáromban. Az összes elhasznált kévekötőzsineg mennyiségek a fennebb kijelölt cégekhez bérmentve küldendők be. Mindenki, aki 100 kg., vagy annál kisebb mennyiségű kévekötő aratógépzsineggel rendelkezik, tartozik a kévekötő zsineg darabokat és pedig úgy a kenderanyagot, mint a manillaanyagot elkülönítve a szalma és minden nem odavaló anyag eitávolitása után mielőbb, de legkésőbb 1918 január 20 ig a községi elöljárósághoz beszolgáltatni. A községi elöljáróság köteles a szállítmány feladásával egyidejűleg jegyzékük egy példányát a gyári cég címére haladéktalanul ajánlott levélben beküldeni, a másik példányát pedig a vasúti feladó vevénynyel együtt a községház irattárában megőrizni. Azok, akik a beszolgáltatott zsineg darabokból újra font zsinegre nem tartanak igényt, a gyártól 2.50 fillér kg.-kinti megtérítést követelhetnek.

A hüvelyesek zsizsikje. Minden hüvelyes magnak megvan a maga zsizsikje, de legtöbbet szenved tőle | a lencse és a borsó. A legtöbb gazda és háziasszony tájékozatlan e kártevő tulajdonképpeni mivoltát és természetét illetőleg. így sokan azt hiszik, hogy a hüvelyesek a raktározás ideje alatt szizsikesednek meg. Azt tanácsolják, hogy a borsót, lencsét pincében kell tartani, ott zsizstkmentes marad. Ebből csak az igaz, hogy a hűvös pincében a zsizsik nem jön elő, a magban marad, de egyáltalában nem áll, hogy a pince megőrizné ettől a bajtol. Hiszen a hüvelyesek magja még a hüvelyben megzsizsikesedik. A bogár virágzás idején rakja le petéit az apró hüvelyekre és a kikelt álcák a magvak belsejében, ezekkel együtt fejlődnek úgy, hogy mire a mag megérik, a bogár is kifejlődött. Az ilyen magban azután, ha azt hűvös helyen tartjuk, a következő tavaszig dermedt állapotban marad a zsizsik. Az elvetett magból azután előbujik és folytatja szaporodását és kártételét úgy, mint a szülői. A zsizsiktől való megszabadulásnak legbiztosabb módja volna tehát, ha valami módon a magba belefojtanök. Erre a célra igen célszerűen lehet felhasználni a szénkéneggőzöket. Ha a zsizsikes hüvelyest. célszerű, kettősfenekü edényekben pár óráig szén- kéneggőzök hatása alatt tartjuk, a bogarak elpusztulnak anélkül, hogy a magvak csirázóképessége szenvedne. Most azonban nincs szénkéneg, valami egyebei keli tennünk. Legcélszerűbb a hüvelyesmagot télen át meleg helyen tartani, — esetleg kisebb részletekben, valami fütött szobábaa elteríteni. A zsizsik a melegben kirágja a magot, előbujik, amikor azután rostálással elválasztjuk a magtól és elpusztítjuk. Lehet a magot kenyérsütés után kemencébe tenni. A zsizsik 40—41 C fok mellett elpusztul, de a mag nein^ szenved. Ezt a módot mégsem merjük ajánlani, mert könnyen megtörténhetik,