Szatmári Gazda, 1918. (10. évfolyam, 1-20. szám)
1918-05-11 / 19. szám
szatmári üazla május 11. előadó összefoglalóan méltatja az előző felszólalásokat, Gaál Gaszton javaslata az előterjesztéssel szemben csakis erélyesebben fejezi ki a kívánságokat, miért is hozzájárul ahhoz. A közgyűlés magáévá teszi a határozati javaslatot a Gaál Gasztonéval együtt. Ezzel kimerülvén elnök azt berekeszti. Sikeres dinnyetenyésztés. Miután vármegyénkben gazdáink közül sokan tesznek ez évben kísérletet a dinnyetermeléssel, mint jőve- j delmező gazdasági ággal, szolgálatot vélünk tenni, ha a ; „Kertészet“ cimü szaklap májusi számából’illetékes ke- j zekből eredő alábbi sorokat közöljük: Szakemberek igen gyakran lenézik a diletánsokat, j pedig uincs igazuk. A szakember többnyire 1—2 mestertől tanul, , inig a műkedvelő a tárgyszerűdével mindenütt szemlél, kutat és ahol vívmányt sejt, eltanulja. Ezelőtt 30 évvel hires dinnyészek közé kerültem — mindannyi műkedvelő és ugyancsak örültünk, ha egymád Ipgyfotnlr -----------------------------------------Eg y öreg dinnyész akkor meg is neheztelt rám azért, mert terményeim' zamatéval és nagyságával felülmúltam az u. n. 40-éves gyakorlatot. isise« A ‘lü'‘ Azért engedtessék meg, hogy a dinnye sikeres termesztéséről, mint műkedvelő Írhassak. Lehet, hogy a leírandó módót már számosán tudják, de mindig lehet olyan, aki nem tudja és abból valamit tanul. Pontokba foplalva alább adóm eljárásomat: 1. Nem vagyok barátja a túlságosan trágyázott dinyefészek készitésénak; én csak annyit adok bele — ha nem szűz föld, — hogy a dinyető jóerőben legyen. A túlságos trágyázás a zamat rovására esik. Ha nagy dinnyét'akarok termeszteni, úgy az alábbi módon locsolással éstőszaporitással segítek rajta. ...—-g.- -tehetőteg 8—10 éves ‘magot vetelr:---------------3. Elengendőnek vélem a tnár jóval előbb elkészített fészekbe, április második felében, amikor a föld már jó meleg — elvetni a magot (Sz. György körül.) nálunk elég május elején is. 4. Inkább, hogy az elmulasztott-időt visszanyérjem és hogy biztosabban kikeljen, csíráztatott magot vetek. Ha azt akarom, hogy a mag gyorsabban keljen, különösen, ha elmaradott fészkeket pótolok, úgy a magot egy éjjelre pálinkás vízbe áztatom.; igy egy héttel előbb kikel. A pálinkás viz azonban ne legyen erős, elég- 50 százalékos (feleannyi) a vízbe. 5. Leggondosabb eljárás mellett is megtörténik, hogy néhány fészek üresen marad, bogár kieszi, vagy véletlenül kivágjuk; ilyen esetben jó, kiadós eső úján átültetem a fölös fészekből, vagy ahol több kell, mint a mennyit meghagyni akarok. Ezt már a vetéskor figyelemben tartom, amiért is a magot szétszórva vetem.->-ik cídai. A plántálásra nem szükséges a plántáló, mert mikor arról átviszem, a kirázásnál a föld meglazul, hanem jó fényes kapával, — melyről a nedves föld könnyeb- beo csúszik, — jó mélyen alávágom és az előre elkészített gödörb,e átviszem. Az a fő az átvitelnél, hogy & föld a tő körül meg ne lazuljon és olyan mélyen legyen alávágva, hogy a legvékonyabb gyökér se legyen, elvágva; igy meg se érzi a dinnye az átvitelt. Másik, mód, ha két homom szenes kanállal jó mélyén kétoldalt kiemeltein. Ha nem győzném az esőt várni, úgy délután jól meglocsolom és este átviszem., 6. Minden eső után megporhanyitom a dinnyétől környékét. Minden esetre gazmentesre kapálom töbször. torfsaiiölM s 15 7. A sárgadinnye féléket a 4-ik levélnél, a mellékindákat a 8 ik levélnél visszanyesem. 8. Ha nagy szárazság uralkodik, vagy később, ha már dinnyék vannak és azt akarom, hogy gyorsabban nőjenek és nagyobbak legyenek, este felé a földet elhúzom a tövétől kézzel, vigyázva, hogy a hajszálgyfr- kerek meg ne sérüljenek és fél- vagy kisebb edénnyel egész locsolóval a tövet langyos vizze! leöntöm. Ha másjói beitta, a földet visszahúzom, úgy hogy Iegföliilre száraz föld jusson; ha tartós a szárazság, meg lehet szükséghez mérten ismételni, különben egyszer is elég. 9. Már az első visszakurtitásnál egy negyed, a másodiknál egy fél, attól 2 hétre ivedig 3 negyed -g. 1 százalékos bordói lével, melybe kevés kénmájat teszek, permetezem. Ha sok az eső, úgy többször is* megpermetezem. 10. Minden fészekben egy tövet hagyok (távolság mindert irányban 2—2 méter) és egy tőn legfeljebb 4- dinnyét, a többit lemetszem. A meddő indákat kirítkitonr. . fJ3*J 11. Mikór már ökölnyi nagzságu dinnyék vártnak, a dinnyén túl, az indát egy jó kapavágás földdel es$ után lekötöm, Ennek két fele haszrté van: 1. nem forgatja fel a szél; 2. a nedves föld alatt az inda gyökeret ver és igy két tőről táplálkozván, nagyobb lesz a dinnye. Ugyanakkor a tő fölé is egy jó nagy kapafőidet teszek, hogy a nedvességet a gyökereknél megkösse. A dinnyét mikor leszedem, pincébe teszem 5—5 napra, hogy a cukor és zamat kifejlődjék benne és csak azután viszem asztalra; ily módon olyan ízes és. leves lesz, hogy mikor már mással teljesen jól lakott a társaság, még 4—5 személyenkini két dinnye elfogy. Végül fajtákra vonatkozóiag: Én a sárgából Arany, (nagy) turkesztánt, a Vörös es tarkabélü turkesztánt,. Blenheimet, sárga- és vöröshusu Ananászt, a piaci párisi Kaníalupot, Kartácsot és Hógömböt; görögbö. pedig Fazekast, Gypseit, Hevesit, Fogarasit, Hajóst, Mar- sovszkit vetek. A. fajtákat nem vetem külön táblába; (kereskedelemre nem termesztek) mégis sikerült 31 ér óta a sárgában az Arany turkesztánt, Tarkabélüt ás a Hógömböt tiszta fajtában megőrizni.
