Szatmári Gazda, 1918. (10. évfolyam, 1-20. szám)

1918-01-19 / 3. szám

i'MAHl OAzOA január 19' A termelő és a viszont eladó kőzöfr való forga­lomban rnétermázsánkini (10G kg.) tiszte, súlyra nyers disznózsírért (mindennemű nyer> disznózsírért és nyers szalonéért) 970 koronánál, minüennemü friss sertéshús­ért pedig — ideértve a lehúzott vagyis szalonna nélkü­li félsertést is — 850 koronánál magasabb árt követelni vagy fizetni tilos, A leölt szalonás sertéseknek egészben vagy fél- j darabokban való adásvétele esetében követelhető leg­magasabb árt a 4.465—1917. M. E. számú rendelet 7. 5-ában megnevezett hatóságok állapítják meg, ez az ár azonban métermázsánkint (100 kg.) tiszta súlyra a P20 koronát nem haladhatja meg. Olvasztott disznózsír eladásánál a termelő és a viszonteladó közötti forgalomban métermázsánkint (100 j kg.) tiszta súlyra 1100 koronánál magasabb árt köve­telni vagy fizetni tilos. A jelen §-ban vagy ennek alapján megállapított legmagasabb árakat a termelés helyén, a vasúti vagy hajóállomáson való átadás esetére, csomagolás nélkül kell érteni. Ha a csomagolást az ejadó szolgáltatja, azért a vevőnek tölgyfahordóban való szállítás esetében leg­feljebb a vételár 4 százalékát, másnemű csomagolás esetében pedig legfeljebb a vételár 3 százalékát számít­hatja fel a véteiáron felül. 2- §■ A 4.465—1917. M. E. szárnu rendelet 8. §-ának első bekezdése ekként'egészittetik' ki, hogy a 4.465—1917. M. E. számú rendelet 7. §-ában megnevezett hatóságok a jelen rendelet alapján megállapított árakat legkésőbb a jelen rendelet kihirdetésétől számított 8 napon belül kötelesek az illető törvényhatóság hivata­los lapjában, valamint az érdekekelt községekben és városokban a helyi szokásoknak megfelelően közhírré tenni és azokat az Országos Közélelmezési Hivatalt ve­zető miniszterhez, Horvát-Szlavonörszágokban pedig a bánhoz felterjeszteni. 3. §: A jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Ettől a naptól kezde a 4.465—1917. M. E. számú ren­delet 5. §-a hatályát veszti. A jelen rendelet területi hatályára a 4,465 — 1917. M, E. számú rendelet 13. §-a irányadó. Budapest, 1918. évi január hó 11. napján. Dr. Wekerle Sándor s. k., m. kir. miniszterelnök. 1. §. Szervezett gazda társadalom. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mostani háborúnak óriási, terhei- vannak és lesznek még a békekötés' után is. Tudjuk azt is* hogy a terheket erős gerinc, széles váll bírja meg. A háború folyamán szinte örömmel láttuk azt, hogy ebben az országban legszélesebb válla a a legerősebb gerince a magyar gazdának van. Sietett is ezt a körülményt kihasználni minden­ki, sietett is minden tényező a magyar gazda teherbíró képességét próbára tenni. Nem lehet ez ellen senkinek sem kifogása, de azért most amikor régi, mondhatnánk megszokott kénye­lemből minden lépésnél a magyar gazda teher­viselő képességére apellálnak, önkéntelenül fel­merülhet az a kérnés, vajon igazán határtalan- e ez a teherbijóképesség ? Mí úgy tudjuk, hogy a magyar gazda teherbiróképességének is vannak határai, talán sokkal közelebb, mint azt a látszat mutatja. Ezt a magyar gazdaközönség tudja a legjobban és nem is csoda, ha a gazdák körében min­dinkább hangos lesz a tiltakozás az indoko­latlanul rárakott terhek miatt, nem csoda, ha a magyar gazdaközönség állandóan és erősebben követeli az igazságosságot és a méltányosságot a maga részére. Nagyon természetes azonban, hogy a ma­gyar gazdaközönség a maga szervezetlenségé­ben nem tud méltó módon hangot adni óha­jának. A gazdáknak is vannak érdekképviseleti szerveik, de ezek a szervezetek, bármily tiszte­letreméltó munkát végeznek is, még sem tud­nak az ország lakosságának háromnegyed ré­szét képező földmivelő nép érdekeiért hatható­san sikraszállaní, Egy-egy csip-csup munkás szakszervezet minden téren sokkal nagyobb eredményt tud elérni, mint a gazdák tábora. Ebből tehát világosan következik az is, hogy a gazdaközönség részére meg kell alkotni a tör­vényes érdekképviseleti szervezetet. A mostani földmjvelésügyi miniszter többizben tett hatá­rozott kijelentést, hogy nemcsak a gazdák ér­dekében, de fontos államérdek szempontjából is szükség van a gazdák törvényes érdekkép­viseletének megalkotására. A miniszter még to-

Next

/
Oldalképek
Tartalom