Szatmári Gazda, 1918. (10. évfolyam, 1-20. szám)

1918-04-06 / 14. szám

áp ilis 6.

& Minthogy., a gazdasági frontéi. <a!ó sztvüsjtfiz- delein, a s^eNtzeitj ezé;tudatos és’lanítodatlan isjínka. éri^lr oly nsén^é a halárat sikere* folytatásának, niSil a fe&vefef erő egyőntéíl és ífgjtoariian kitartása; alfbigári H tóimat h£ij0ságik4t újból jrs legnyortpiaté-? kosabban felhívom, hogg ezt a rendeletemet a legnagyobb pontossággal, a feladat komolyságnak teljes megértésévé!, s az eddig tapasztalt lelkiismeretességgel hajtsák végre.

I. Igény a szabadságra és annak tartama.

A szabadságra igénynyel bírnak : .

a) az önálló mezőgazdák (bérlők), illetőleg azoknak legközvetlenebb hozátartozói (fiú, vő, testvér),

b) a szőlő birtokosok, ‘ YÍnczénérék*" és 'TkääSrok'7 '

c) a bognárok és mezőgazdasági kovácsok, ha iparukat a mezőgazdaság érdekében önállóan űzik;

d) az önálló konyha- (bolgár) kertészek.

.Minden egyéb legénység munkásosztagba fog

beosztottit. .... . „ . _ . ____

A legénység közül azok, akik önálló mezőgazdák (bérlők) vagy ezeknek legközelebbi hozzátartozói (fiú, vő, testvér), valamint a szőlőbirtokosok és vinczeí lérek áz idénymunkák szerint különböző időpontokban több ízben is fognak szabadságoltatni, még pedig úgy, hogy birtokviszonyukhoz képest 2—3 heti szabadságban részesüljenek, •

A bognárok és a kovácsók a tavaszi és az őszi szántást, a kádárok pedig a szüretet megelőzőleg öt-öt hétre fognak szabadságoltatni.

ül. A szabadság kérelmezése és engedélyezése.

A szabadságot kihallgatáson előterjesztett kérelemre engedélyezik. Szabadság engedélyezése czéljábót sem kérvényt szerkeszteni, sem községi bizonyítványt kiállítani nem szabad. Az a községi elöljáróság, mely kérvényt-szerkeszt, vagy bizonyítványt kiállít, a legszigorúbban feletőséségre fog vonatni,

A szabadságolt katonák szabadságolási igazolványának hátlapjára azonban a bevonulás alkalmával a községi elöljáróság, illetőleg városi polgármester által hivatalból és díjtalanul rávezetendő, hogy a szabadságolt katonának hány hold földje van, hogy a h&dbayo- rnultak, illetőleg mások földjeinek megművelésénél igénybe vétetett, s hogy az e a foglalkozása, a melynek czi- mén szabadságoltatott,

III A harextéri szolgálatot teljesítő legénység szabadságolása.

Szabadságra igénye van: az I. fejezetben felsorolt egyéneknek,

A szabadság tartama, az utazási napokát is beszámítva, rendszerint 20 napnál több nem lehet.

A szabadságot általában kihallgatáson kell kérni, mint a mögöttes országrészben szolgáló legénységnek,

1-----------WT-----------------------------------------------------"

[al

apban a járási főszolgabMk felhatalmazlatnak, hogy « egg£s kiyetdes, méltánylást érdemlő esetben, a szaI öatjságoias iráttí, — a s^badságq!,« időtartamán* fel»(intetci-e nélkül,f— a Ipfcztéri 4®olgáiatotv teljesítő f eggén fclzverteo * par^snotaijgálíjpz előti^esztést

tegyenek. Ilyen előterjesztés azonban csak a Icgkivéte- lesebb esetben tehető.

A cs. és kir. hadsereg főparancsnoksággal egyetér- tőleg az önálló mezőgazdák (bérlők), illetőleg azok legközelebbi hozzátartozói a harczlérrö! egyenesen illetékes községükbe szabadságoltatnak, í A harctérről mezőgazdasági munkákra szabadságolt legénységnek, szabadsága letelte után az illetékes póttespárancsnoksá^hoz kell bevonulnia. Ha a mező- gazdasági érdekből szabadságolt egyénnek illetékes pót- teste eibeiyeztetett és az illetőnek az elhelyezett póttesthez való utazása időtrabló vasúti utazással volna összekötve, ebben az esetben az illető egyénnek nem az illetékes, hanem a kiegészítő kerületben állomásozó ugyanazon -tegyvefuembeli póttesthez kell bevonulnia. A harctérről mezőgazdasági vagy bármelyik tnás ■ czimen szabadságon lévő egyének sommiféle czimen nem tarthatók vissza, hanem szabadságuk leteltével okvetlenül be keil vonulniuk. A közigazgatási hatóságok e tekintetben a maguk részéről is kötelesek hatáskörüknek megfelelő befolyást gyakorolni.

IV, A katonai munkásosztagok kivezénylése.

A katonai mánkásosztagoknak mező- és erdőgazdasági munkákra való ki vezénylésére, foglalkoztatására, élelmezésére és díjazására nézve az 1916. évi 3000., 7100. és 19200—ein. számú körrendeletemben foglalt rende’kezések irányadók.

Különösen szem előtt tartandó, hogy a katonai munkásosztagok kivezénylése iránti kérelmet csak a törvényhatósági gazdasági munkabizottság utján lehet előterjeszteni. : ,

A munkaadók néhány katonai munkást rövidebb időre közvetlenül á póttesttől, vagy az állomásparancs- nokságtő! is igényeikéinek, de csak az állomás közelében végzendő munkákra.

A munkásgyüjfőkeretek egyidejűleg utasittattak, hogy kovácsokat, bognárokat, ácsokat és kádárokat a községeknek azok megkeresésére azonnal rendelkezésére botSássahak, ‘ Az említett rertdelótékben foglalt főbb rendelkezé- í seket némi módosítással ismételten közlöm.

1. Az élelmezési pénz a munkaadónak 10 naponként fog postán elküldetni.

2. A legénységnek lagalább egyszer hetenként húst kell adni.

3. A münkásosztag esetleges panaszait a parancsnok közvetlenül vagy a községi elöljáróság (városi polgármester) utján a törvényhatósági gazdasági munka- bizottságnak tartozik bejelenteni, mely azt a hozzá be-