Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-26 / 21. szám
nagy, hogy az árut — hol lói.erét magira nem termelnek, — mindenáron e! lehet hetyezni ; itt voltak vármegyénkben a német kereskedők, horribilis árakat ígérve, a mi komoly kereskedőinket is bizonyos tekintetben zavarba hozták, holott köztudomású, hogy Szatmárvárme- gyében a lóheremag jelentékeny részben nagy- arankás, amely nem tisztítható s a mely gondos rostálás után sem alkalmazható vetőmagul s mindannak dacára belementek az üzletbe vettek, eladtak, szállítottak, de csak addig, mig a fenti kormányrendelet meg nem jelent, amely első sorban a termelő gazdát sújtotta, de katasztrófa elé állította a kereskedőket is. Ez volt a helyzet 1916. évi október 24-én. Vármegyénk igazi gazdái, kik az egyedüli kielégítő lóheremag termésből gondolták magukat kártalanítva a rossz terméssel szemben, nehéz helyzetbe kerültek úgy a már eladott és be nem szállitutt, mint a még szabadon álló lóheremag termésükkel. Maga a maximálás nevetséges, ezt tárgyalni ma már nem akarom; oly égbekiáltó differenciák vannak, a melyeket nincs az a magyar gazda, hogy a legjobb tudással, akarattal bárhogy is meg tudna érteni, nem maradt más hátra, mint akár a már eladott lóhereraagra vonatkozó peres eljárás alapján nyújtsa a nyakát a gilotin alá, akár a jövőbe nézve várja ezt Egyesületünk átlátva ezt a nehéz helyzetet, mely igazán és őszintén megvallva a kormány hibáján kívül álló volt, azonnal választmányi ülést tartott s már néhány nap múlva Böszörményi Emil dr. egyl. alelnokünk vezetése alatt tekintélyes küldöttséggel fordult a kormányhoz és kérte, hogy az évek óta elemi csapásokkal sújtott vármegyénkkel szemben tegyen kivételt. A miniszter megtette. A miniszter méltányolta a viszonyokat s ennek volt eredménye, hogy gazdáink egy része által értékesítés céljából átadott lóheremagvakat mi a m. k. kassai vetőmagvizsgáló állomás előzetes megvizsgálása alapján az előirt rostán, szakvezetés mellett megrostálva bocsátottuk őlomzárolás alá. Elértük azt, hogy a beszállított lóheremag__ 2- k old?'*, _ _ _ SZAi./Á vak 92 százaléka fehér, vagy piros ólomzárral cl lett látva s csak 8 százalék tett visz- szautasitva. Ez az eredmény mégis csak valami? Azérí hozzuk ezt gazdáink tudomására, hogy nagy költséggel fenntartott lóheremagtisz- titó raktárunkat terményével jövőben is keressék fel, mert ezúton a közvetlen értékesítés eszméje, ami a mai világban oly nagy tért hódított, teljesen érvényre jut, mert a gizda saját szeme előtt termett magvát, saját maga értékesíti. májtis 26 Termesszünk zöldségnemüeket és magvakat. A mostani háborús időkben nemcsak vitéz kato - náink küzdenek. Az hthonlevő polgárság is dicséretre- méltóan kiveszi részét a küzdelmes munkából. És hogy ellenségeink kiéheztetési szándéka ezideig nem sikerült, ez elsőbben is a földmivelő polgárság érdeme. S ha ezentúl is arra törekszünk, hogy a legfontosabb élelmicikkeket minél tömegesebb mennyiségben termesztjük, akkor sem a harcban áltó vitézeink, sem a fogyasztóközönség nem fog nélkülözni, ellenségeink pedig előbb- utóbb be fogják látni,, hogy minket sem fegyverrel, sem kiéheztetéssel legyőzni nem lehet. De nemcsak ezért kell fokozottabb buzgalommal dolgoznunk, s a föld termőerejét okosan kihasználnunk, hanem azért is, hogy a saját boldogulásunkat, becsületes munkával és jövedelmeink észszerű. tokozásával a lehető legjobban elősegítsükMindenki előtt ismert valóság, hogy a mostani időkben mindenféle élelmicikkaek jó piaca, jó ára van, különösen, a zöldségnemüeknek, mint húspótló tápláléknak a fogyasztása nagyon fellendült, ezért erre a termesztési ágra, mint olyanra, amely a legrövidebb idő> alatt pénzhez juttatja a termesztő gazdát vagy gazda- asszonyt,. az eddiginél nagyobb gondot kell fordítanunk. Ki kell használnunk a legkisebb területet is a zöldségnemüek termesztésére, kiváltképpen iparkodjunk a burgonyát, babot, borsót, tököt, paradicsomot, vöröshagymát minél tömegesebben termeszteni, zöldségfélék a szántóföldeken, szőlőkben és udvarokban is termeszthetők. Nyirkosabb fekvésű földekben a fejes- és kelkáposztát, kalarábét, salátát, édes paprikát stb. termeszthetjük sikeresen. Ha a burgonyát vastagabban hámozzuk, vagy a rügyeket körben kivájjuk, ezek a részek is fölhasználhatók ültetésre ha az ilyen ültetésből csak apróbb gu-
