Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-13 / 2. szám
január 13. 3-ifc oldal. SZATMÁRI GAZDA Tőkéjének nagyobb fele erejéig a magyar államkincstár, azon túl a Magyar Földhitelintézet, Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete és az Országos központi Hitelszövetkezet, melyekkel sz intézet együttes jelzálogkölcsönöket is nyújt és ezeket jelentékeny részben az Országos Központi Hitelszövetkezet vidéki fiókjai utján bonyolítja le. Az intézet vezetőségében a fent szövetkezett alapítók képviselőin kívül hazánk gazdasági és pénzügyi életének kiválóságai foglalnak helyet. Az intézet elnöke: Teleszky János dr. pénzügyminiszter, al- elnök Bartóky József pr. földmivelési álamtitkár. Mindennemű biztosítékra alkalmas kamatozó kötvényeket bocsát ki, amelyek értékpapírok vásárlásánál mint jól gyümölcsöző és kiváló biztonságú befeketetési értékpapírok jöhetnek tigyeiembe. Különfélék. Királyi kitüntetés. Két kitüntetésről kell megemlékeznünk, hol királyunk kegye tisztán agrár érdekeket szolgáló egyének felé szállt. Rubinek Gyulát az 0. M. G: E, igazgatóját és Jeszenszky Pált a Mezőgazdák Szövetkezete vezérigazgatóját érte a legfelsőbb kitüntetés az erdélyrészi román betörés alkalmával szervezett Hadi Állatátvételi Bizottságban kifejtett buzgó és eredményes működésükért. Mindketten agrár életünk vezetői, kik egész életüket, teljes munkásságukat és tudásukat önzetlenül érvényesítik a magyar gazdaközönség érdekében. Rubinek Gyula a Ferenc József rend közép keresztjét kapta csillaggal, mig Jeszenszky Pál magyar kir. udvari tanácsosi címet nyert. Őszintén gra- tuláluuk az előkelő kitüntetésekhez. Tavaszi vetőmag kiosztásra vonatkozólag tájékoztató értesítést hozunk lapunk más helyén,. itt még annyit jegyzünk meg, hogy azok, a kik tavasz búzát rendelnek, tartoznak egy nyilatkozatot aláírni, melyben kijelentik, hogy a tavaszbuza azonossága és minősége ellen kifogást nem emelnek s az esetleg ebből eredő kárért kártérítést nem követelnek. A miniszter ennek a nyilatkozatnak kiállítására nagy súlyt helyez s e nélkül búzát nem kaphat senki, dacára hogy tudomásunk szerint a tavaszbuza Magyarországon szereztetett be s így véleményünk szerint nagyobb aggodalomra nincs ok. Gyümölcstermelésünk érdekében Korponay Kornél a kiváló szakiró és gyümölcstermelő a minisztérium megbízása folytán f. hó 10.-én Szatmáron előadást tartott, a gyümölcs és gyümölcsösök kártevői elleni védelem módozatait ismertetve. Bírjuk Korponay ígéretét, hogy — engedve gyümölcstermelő gazdáink kívánságának — érdekes és mindenekfölött aktuális előadását lapunk egyik közelebbi számában közölni fogja, hogy igy módja legyen vármegyénk gazdaközönségének megismerni azt az eljárást, mely mellett megvédhetjük ma nagyon is számottevő gyümölcstenyészetünk termését. Az előadásról különben a „Szamos“ napilap igy ir : „Gyümölcstermelésünk érdekében nagyon tanulságos előadást tartott a városházán Korponay Kornél, ismert nevű pomologusunk. Előadását különösen egyéni szaktapasztalatai tették nagyon becsessé. Rámutatott azokra a sok kártékony rovarokra és tetvekre, amelyek megsemmisítik gyümölcstermésünket, sőt fáinkat is kipusztitják. A védekezési módokat, röviden a következőkben foglaljuk össze : A rügyfúró kis bogár ellen, kora tavasszal, ezek ismételt lerázásával és megsemmisítésével védekezzünk. Az araszoló kis zöldes hernyó | ellen, fakadás előtt, 10 deka sveinfurti zöld, 1 és fél ; százalék rézgálic, 3 kg. mész (100 lit. vízhez) oldattal ! permetezzünk nagyon gondosan és ezt ismételjük meg ! akkor, midőn a virág kezd kinyílni. A rügyfúró és az i araszoló teszi tönkre almatermésünkeí. A tetvek elien télen 2—3 százalékos dendrin oldattal permetezünk. Dendrinnel, fakadás után már nem szabad védekezni, mert a levélzetet tönkre teszi. Az almamoly ellen szintén az imént említett rézgálic oldattal védekezünk rügy- fakadás előtt és megismételjük akkor, midőn a kis gyümölcs már fejlődésnek indult. (Egy hónap múlva). A vértetü nagyarányú pusztítását őszkor és télen, felfőtt kátránnyal kell megakadályozni, bekenve ezzel a sebzett részeket. A nagyon megtámadott ggjvakat le kell vágni. A szatmári és hegyi talajt mészpor vagy mész- tej hozzáadásával kell a gyümölcshozamra erősebbé tenni. Szakbeszélgetése sok rokonszenvet és elismerést váltott ki a szép számú hallgatóságtól és egyértelműen nyilvánult meg, hogy: vajha minél többször hallanánk ilyen okos és hassnos előadást.“ Van már rézgálic. A Magyar Gazdaszövetség hivatalos lapjában olvassuk a következő örvendetes hirt: Van már rézgálic. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint a földmivelésügyi minisztériumnak a folyó évi szőlőpermetezés céljaira máris 300 vaggon (30.000 métermázsa) rézgálic áll rendelkezésére. Ez a rézgálic már készen van, részint itt bent az országban, részint pedig még a külföldön. Ennek a 300 vaggon rézgálic- nak a kiosztása már januárban meg fog kezdődni. Ezen felül a további rézgálic-mennyiségek beszerzése is folyamatban van. A földmivelésügyi miniszter a rézgálicot a folyó évben is a törvényhatóságok utján fogja kiosztani. A szőlősgazdáknak tehát rézgálicért nem a minisztériumhoz, hanem a tőrvényhatózágokhoz kell fordulniok. A minisztérium által kiosztandó rézgálic ára még nincs 1 megállapítva, de az a jelenlegi viszonyok közt bizonyára ! olyan mérsékelt lesz, hogy kétségkívül lényeges befo- | lyással lesz azoknak a hihetetlenül magas áraknak a 1 csökkentésére, amely árakon a kereskedelmi forgalomban lévő rézgálicot az utóbbi időben árusították és tartózkodókká fogja tenni a szőlősgazdákat az ilyen tuldrága rézgálic vásárlása tekintetében. Már most figyelmeztetjük gazdáinkat, hogy résen legyenek rézgálic előjegyzé-
