Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-17 / 11. szám

S2AT.'v.Ä-?! CAZI>* március 17. utón, vagyis akként akadályozhatjuk meg, ha azt hernyó állapotában a tengeri (kukorica) szarban ősztől májusig terjedő idő alatt addig semmisítjük meg, míg pille alak­jában ki nem kei, tehát az a feladat, hogy a hernyót magábanrejtő tengeriszárt semmisítsük meg, még pedig olymódon, hogy azt elsősorban mint takarmányt felhasz­náljuk, a megmaradt hasznavehetetlen részt pedig trá­gyaként vagy tüzelőnek értékesítjük. Ennélfogva az illtő érdekeit törvényhatóság első tisztviselője amint a tengeri (kukorica) moly felléptéről az említed módon vagy egyébként is tudomást szerez : azonnal kőteles rendelkezni az iránt, s ezt a rendelkezést a szükséghez képest évenként megismétli, — hogy min­den mezőgazda (földbirtokos, haszonélvező, bérlő) vagy bárki más, a birtokában -ievős az elmúlt cvnekterméséből származó tengeri kórót (kukorcaszárt), tengeri csutkát, tengeri tüsköt, csumát (a tengeriszárnak a földben ma­rad. részét) minden évben április hó utolsó napjáig felhasználja vagy megsemisnse, hogy a tengeri növény említett részében telelő tengeri (kukorica) moly hernyó­ja feltétlenül elpusztuljon. A tengeri (kukorica) növény, illetve alkatrészei fel- használásának vagy egyébként megfelelő megsemisitésé- nek közelebbi módozatait a m. kir. Állami Rovartani Állomás (I. Kitaibe! Pál-utca 1. sz.) meghallgatásával és a törvényhatósági Gazdaság; Egyesülés bevonásával a törvényhatóság- első tisztviselője állapítja Ttrüg s az irtás­nak minden évben április végéig való végrehajtását megfelelő módon ellenőrzi és ellenőrizteti. A törvényhatóság első tisztviselőjének ilyirányu ren­delkezése felebezésre való tekintet nélkül végrehajtható. Ha az irtásra kötelezett kötelességét április hó vé­géig nem teljesíti az irtás a mulasztó közigazgatási utón behajtandó költségére hatóságilag eszköz:andő. A hatóság egyidejűleg intézkedjék, hogy a mu­lasztó ellen az illetékes elsőfokú rendőri bünteiobirosjg a kihágási eljárást megindítsa. 2-\< •!»! Gyakorlati tapasztalatok a cikória nagy báni t,rnn. sztéséről. A jelenlegi nagy kávéhiánynak oka egyrészt, hogy a hadsereg kávéfogyasztása óriásiiag emelkedett, más­részt, hogy a behozatal lehetetlenné vált. Nemcsak ná­lunk, de Németországban is arra törekszenek az illetékes tényezők, hogy az ország kávészükségletét ha részben is de valamiként fedezzék, amely célra kétségtelenül leg­alkalmasabbnak mutatkozik a katáng nagybani termelé­sének felkarolása. Nálunk sem újdonság ma már a cikória termelése, hiszen hazánkban Kassán van egy nagy cikóriagyár és az ország több helyén cikóriaszáritó telepeket rendezett be a Franck Henrik Fiai cég, amely a cikóriának eddig is bizt <s vevője volt, de nem fizetett olyan magas árat, amely mellett most háborús időkben is a termelés ki­fizetné magát. A folyton fokozódó szükséglet azonban arra indította nevezett céget, hogy 1917-ben csaknem négyszerié magasabb árt ajánljon a termelőnek, mint aminőt békeidőben fizetett, amely körülmény a cikória- termelést a jelenlegi viszonyok között is rendkívül jöve­delmezővé teszi, jövedelmezőbbé mint akármelyik más növény termelését. Ha ehhez most még azt is figyelembe vesszük, hogy a háborút előreláthatólag a jövő év fol- lyamán béke váltja fel, s ennek következtében már nem iesz olyan nagy kereslet a burgonya és egyébb élelmi cikkek iránt, s Így ezek ára is kétségtelenül csökkenni fog, akkor be kell látni, hogy a cikória olyan magas jövedelmet biztosit a gazdának, melyet egyetlen más növényé sem közelit meg. cikóriából ugyanis 100— 140 q terem magyar holdanként, ami 1200—2000 K brutto bevételt jelent, amellyel szemben legfeljebb 600 K fog szerepelni kiadás gyanánt, s így a tiszta jövede­lem 600—1400 K körül, vagy még ezen fe ül fog in­gadozni m. holdanként. A cikória termeléséhez ugyanis- nem szükségelte­tik ma már oly sok kézi erő mint régebben, mert a kapálását nagybani termelésénél nem kézi kapával, ha­nem kapáló gépekkel végezzük. Már az egy kerekű Planet junior kézi kapáló géppel is egy ember könnyen mégkapaí fe! holdat naponta, amelynek elvégzésére kü­lönben 4—5 kapás szükséges. Hát még mennyivel na­gyobb a munkaképessége a lókapáknak, aminőkkel ha a gazda rendelkezik, meg sem érzi, hogy cikóriát ter­mei. A jó termésnek legfontosabb kelléke ugyanis a g, akori kapálás, mert a talaj folytonos gyommentessége, fitytonos poriianyóssága döntő befolyással van a cikó- ratermelés nagyságára. Amint az elvetett mag annyira kikelt, hogy a sorok láthatók, a kapálást azonnal meg kel! kezdeni, s a nyár folyamán 5—ö-szor is eszközöl­ni. Terhesebb, több munkáskezet igénylő munkát csak egyezése és kiszedése ad. Az egyezés éppen úgy tör­ténik, mint a cukorrépa egyezése, tehát gyermek-nap- j számosokká! végezhető, a ínilyenek minden faluban bő­ven akadnak. Kiszedése annyival előnyösebb mint a cukorrépáé, hogy ekével történik; minden jó mélyen járó eke alkalmas erre a célra, csak egy gyökérenielo kés szerelendő rá, mit a Franck cég minden termelő­nek díjtalanul bocsát rendelkezésére. Az eke közvetlenül a cikória sorok mellett halad, s ezenközben az ekére szerelt kés a gyökereket kissé megemeli, s igy az kéz­zel könnyen kihúzható. Egy ekével s 12—20 munkás­sal egy holdat naponta könnyen fel lehet szedni, a fe­jekről a leveleket lemetszeni s azokat letisztogatni. A kiszedés különben nem is tartozik a sürgős munkák közé, szeptember közepétől november végéig részle­tekben is megejíhetők. Amint az elmondotakból látható-, tehát kézimunka szükséglete nem túlságosan nagy, s kétségtelen, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom