Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-10 / 10. szám

IX. évfolyam. 0. szám. Szarmár, Í9I7. március 10. SZATMÁRI KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGVEI GAZDASÁG! EGYESÜLET HIVATALOS L A Ki ÉSZAKKELÉ I ! A szatmArmegyei LÓVERSENY-EGYLET, /ÁRMEQYE1 SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS Kí“ /L‘ :wk. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ár« : i«} évre ...........................6 korona. MI évre ....... 3 «egyed évre........................J-50 . A Ssístmármegyci Gazdasági Egyesület tagiéi tapöiJhUrtniény ellenében díjmentesen kapják. Lj>ptWÍ*Á{Ur'rVíiS : A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Laprezérlő bizottság : Böszörményt Emil út. liüiualiidy l.-fván tiatcita Kálmán P*n (.Vvörvy. S/e?Kes/.ifaití; és bsauó*-Vida;: Szatmir, Üeák-iér 23. tiitr., hová ugv a lap széliéi?*», mint any* gi tüda/í)? érintő közlemények, ti 5; ai elérek ét p é *v mT küldendők. :: Kézifatokat nem küldünk vi**ev Interurbán-telefOK 2i7. sz. 127—1917. Felhívás szőlősgazdáinkhoz! A rafiának mai drága és nehéz beszer­zése mellett teljesen indokolt a rafia-pótlóról való gondoskodás, mit mi sem igazol inkább, mint azon tény, fllfgy fléhícsak több vármegye szőlőbirtokosai, de az állami szőlőtelepek is intézkedtek a rafiát helyettesítő kötőanyag be­szerzéséről. Egy ilyen rafia pótló anyag a Natron Cellulose (zsinegszerü gyártmány), melyből az állami telepek szőlőkötő anya­gának összes szükséglete megrendelés utján lett biztosítva s az ország különböző részéről nagyobb rendeléseket tettek a gazd. egyesületek. Ezen rafia pótló a földmiv. minisztérium­ban 14 napi áztatás mellett ki lett próbálva és ellenállóképessége,* illetve erőssége jónak bi­zonyult. Ára kilogrammonként 4 kor. 10 fillér, egy kgr.-ban van 720—750 méter. Megren­delhető a pénz beküldése mellett f. hó 31.-ig a gazd. egyesület titkári hivatalá­ban (Szatmár, Deák-tér városi bérház), hol a minta is megtekinthető. Kijelenthetjük, hogy a rafia-pótló anyag alkalmas voltára vonatkozó fenti szakvéleményt a minisztérium illetékes osztályától szereztük be. Szatmár, 1917. március 9. A titkári hivatal. Háborús gazdálkodás. Azon napról-napra növekvő nehézségeinél, melyekkel gazdáinknak a most dúló háború folytatása mellett meg kelt küzdeni, már oly so­kat beszéltek és Írtak, hogy -sokan «.-tátgyaO úgyszólván ki mentettnek mondhatnák, bár ez annál kevésbé fog bekövetkezni, minél tovább tart a háború. Tény az, hogy minden talpalaítnyi művel­hető területen termelni kell és pedig oly ter­ményt, melynek előállításához a talaj és ég­hajlati viszonyok megfelelők. A vetőmag, mun­káskéz stb. rendelkezésre állanak. Ez utóbbit azonban nem úgy kell magyarázni, hogy ha a gazda akadályokkal találja magat szemben, ak­kor már ezen termelési ágat mennyiségileg re­dukálja vagy — md meg rosszabb — arról lemond. Ma, amikor az itthon levő gazdákra épp oly fontos hivatás vár, mint a fronton küzdőkre, nem szabad az első nehézségtől visszarettenni, nem szabad minden segítséget hatóságtól várni — bár ha enélkül legjobb törekvéseink is med­dők maradnak, — de leleményességgel, fáradt­ságot nem ösmerő munkával, esetleg uj terme­lési ág bevezetésével annak a munkás nép kö­zött való megkedveltetésével sok oly eredményt lehet elérni, mellyel nemcsak gazdasági bevéte­leinket emeljük, de a köznek is fontos szolgá­Szénát és szalmát bármily mennyiségben a legelőnyösebb feltételek mel­lett vásárol a katonaság. Gazdáinkat felhívjuk készleteiket jelentsék be sürgősen egyesületünk titkári hivatalánál. vese

Next

/
Oldalképek
Tartalom