Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-03 / 9. szám

március 3. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal segély 29679 korona; 2 számú kimutatás szériát kiosz­tott a felügyelőség 104 drb. mangalica tenyészkant, 390 K. átlagárban, igy 40570 korona összegben; a vétel­árhoz nyújtott államsegély összege 7317 korona, a se­gélyek tehát kitettek 36996 koronát. A kormány és a cikória termelés. A földmivelésügy kormány alábbi leiratot intézte egyesületünkhöz: „A kávépótlék legbecsesebb és legfontosabb nyers­anyagának a katángnak vagy cikóriának belföldön való termelése úgy mezőgazdasági, mint közgazdasági szem­pontból békében is figyelmet érdemel, annak belföldön való termelése azonban a háború következtében még fokozottabb jelentőségre tett szert és megfelelő felkaro­lása nemcsak mezőgazdasági szempontból, hanem tár­sadalmi és népélelmezési vonatkozásánál fogva is külö­nösebb mértékben érinti a közérdeket. A cikória pót­kávét békeidőben a rendes kávé részbeni pótlására még a tehetősebbek is szivesen használják, a szegényebb viszonyok között élőknek pedig csak a pótkávé teszi le­hetővé a már megszokottá vált kávé élvezetét. A cikória pótkávé használata azzal az előnnyel jár, hagy izgató hatása nélkül tápláló anyagok jutnak vele a szervezetbe. A háborús időben a tengerentúli kávé behozata­lának nehézségei miatt még nagyobb jelentőséggel bir olyan kávépótlék előállítása, mely biztosítja a népélel­mezés fontos cikkének zavartalan használatát, nagy ösz- szegek külföldre vándorlásának elkerülésével. A hazai nyersanyagból készült pótkávé élvezetének terjedése csak hasznos az országra, mert annak révén az a pénz, a mi a kávéért külföldre vándorolna, a hazai mezőgaz­daságnak és közgazdaságnak válik javára. A kazai cikóriatermelés azonban a békés időben is csak kis részben fedezte a pótkávéipar szükségletét és a hiányzó nyersanyagot szárított cikóriagyökér alak­jában külföldről kellett pótolni. A háború folytán a ci­kória nyersanyag behozatala is akadályokba ütközik, a cikóriaíermelés felkarolása nélkül tehát hiányozni fog a népélelmezésben figyelmet érdemlő pótkávé és annak hiányában a nép a kárét nélkülözni lenne kénytelen, A belföldi mezőgazdaságra hárul tehát az a haza­fias feladat, hogy a cikóriatermelés felkarolásával ezen fontos és megszokott cikk nyersanyagát biztosítsa, A cikóriatermelés felkarolása a háborús viszonyok között annál inkább ajánlható, mert a cikória árfeleme­lése folytán a termelés megfelelő haszonnal jár. A ci­kória gyárak ugyanis kötelezettséget vállaltak arra, hogy a háborús viszonyokra való tekintettel a cikória gyö­kérért az 1917. évre 100 kg.-ként a feladó állomáson waggonba rakva, a szokásos 5 százalék sulylevonással, 10 (tiz) korona alapáron kivül hadipótlék címén terme­lési vidék és fuvarviszonylat szerint 2 (kettő) egész 3 (három) koronát fizetnek, ami métermázsánként tizen- kettő-tizenhároíH koronát tesz ki. A felvidéki vármegyékben mág további 50 fillér pramiumot is adnak. Felhívom a Cimet, miszerint a cikória fontos köz- gazdasági és közélelmezési szerepére való tekintettel, a rendelkezésére álló minden eszközzel hasson oda, hogy a gazdák bizonyos mértékű cikóriatermelésre vállalkoz­zanak. Ezen törekvése egyéb termelési ágakat lényegé­ben nem érint, mert a termelési területet gyári körze­tenként korlátokhoz szabtam és köteleztem a gyárakat, hogy a mint a jelentkezés a megállapított terület mér­tékét déri, további jelentkezéseket ne fogadjanak el és erről az érdekelteket, illetőleg az érdeklődőket haladék­talanul értesítsék. A továbbiakra nézve a cikória gyárak érdekeltsé­gének csapi cikória gyára, illetőleg aszaló telepe, mint amelyek körzetéhez a Cím vármegyéje tartozik a terme­lőknek megműveléséhez szükséges útbaigazításokkal, nyomtatványokkal, úgyszintén gépekkel, szerszámokkal és vetőmaggal, nemkülönben bármely időben személyes tanácsadással szolgál. Különfélék. A tavaszi vetőmagvak folyton érkeznek, sajnos azonban a kormány nincs abban a helyzetben, — miután igen sok vármegye gazdaközönsége szorult vetőmagra, — hogy egyesületünknél előjegyzett teljes mennyiséget bo­csássa rendelkezésre; éppen azért ajánljuk gazdáink­nak minden téren a legnagyobb takarékosságot, fő­gondjuk legyen a föld bevetése. Hazája ellen vét, aki a vetőmagot más célra használja fel s nem igyekszik földje termését legalább is a békés idők arányában biz­tosítani. Ki későn ébred, magának tulajdonítsa ha ta­vaszi vetőmagja nem lesz, sőt ma még a föld tulaj­donos károsodása nagyon cseké'y ahoz képest, amit ily késői ébredéssel a népélelmezés szenved. Olvassuk, hogy Nagybánya városgazdaköre február 18.-án tartott ülésében elhatározta, hogy árpa és tengeri vetőmagot kér a kormánytól, holott Nagybánya gazdái is tadták, hogy a tavaszi vetőmag szükséglet bejelentése január hó 20-ig voit esedékes. Hát bizony a bányaiak lekéstek a vetőmag megrendeléssel, mert a kormány már a mi­nimális szükséglet fedezésére szükséges vetömagvakat az egész országban nagyobbára el is szállíttatta, újabb megrendeléseket pedig figyelembe nem vehet. Bizony­bizony korában kelieít volna a dologhoz fogni, talán megérdemelte volna, de talán még köleieség is lett volna. Tavaszi búza. Ez a szokatlan időjárás kell, hogy gondolkozóba ejtse azt a sok gazdát, akik tavasz nyíl- iával azonnal buzavetéssel akarják kezdeni a munkát. A tavaszi búza csak akkor sikerülhet, ha azt korán, lehe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom