Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-24 / 8. szám
2-Si oktal SZATMÁRI GAZDA február 24. vagy az ország más vidékein tartózkodniuk s bizonyára nem csekély számban akadnak köztük olyanok, akik korábbi foglalkozásukat testi fogy atkozáeuk, vagy a megváltozott munkásviszonyok miatt többé nem folytathatják, újabb munkaalkalomhoz pedig saját erejükből nem juihatnak. Az előadottak folytán kívánatos, hogy a Rokkantügyi Hivatal munkaközvetítése tevékenységéről a már hazatérő rokkantak is tudomást nyerjene k s e végből felkérem Alispán (Polgármester) Urat, s/.iveskedjék a törvényhatóság területén a szokásos módon közhírré tétetni, hogy munkanélküli rokkant katonák munkaközvetítésért a Rokkantügyi Hivatalhoz fordulhatnak. A rokkant katonák munkakeresés céljából a M, kir. Rokkantügyi Hivatalnál (Budapest, Országház, VII. kapu) személyesen, vagy Írásban jelentkezhetnek. Irá$;beli jelentkezés esetén a következő adatokat kell bejelenteni: 1. A rokkant katona neve, születési helye és éve. 2. Csa- paíteste és rangfokozata. 3. Családi állapota, gyermekei és ezek közül hány keresőképes. 4. Állandó lakhelye és jelenlegi tartózkodási helye. 5. Katonai szolgálatból mikor lett véglegesen elbocsátva? 6. Rokkantságának milyensége és foka. 7. Mi volt polgári foglalkozása és tudja-e azt továbbra is folytatni? 8. Miat rokkant valamely foglalkozásra nyert-e kiképzést és- mire? 9. Milyen munkára vállalkozik, illetve milyen állást óhajt elnyerni? 10. Milyen fizetési igényei vannak? 11. Milyen-az iskolai előképzettsége? 12. Mennyi a rokkantsági járuléka és sebesülési pótdija és részesül-e ezeken kívül még bármilyen más címen életjáradékban ? 13. Mi az anyanyelve s milyen más nyelveket beszél még? 14. Katonai szolgálatból történt elbocsáüatása óta volt-e már valahol alkalmazva, ha igen: hol, kiaél, milyen minőségben, mennyi ideig s milyen fizetés mellett ? A gazda teendője márciusban. Kedvező időjárás esetén a gazda téti pihenési ideje lejár s hozzá kell kezdeni a tavaszi munkához és előkészülni már most a nagy nyári munkálatokhoz is. A csépléshez — ha nincs saját gépünk — szerződést kell kötni, valamely cséplőgép tulajdonossal, a szükséges szenet is már meg kell rendelni, nehogy drágán fizessük meg az utólsó percben hanyagságunkat. Rossz időben a cselédséggel szénát porcióztassunk, mert a jó gazda csak porcióval eteti a marháját. Az igás lovak már e hó folyamán folytonosan munkában vannak, ez okból nagy gondot fordítsunk azok takarmányozására s különösen óvjuk őket a meghűléstől. A 10—12 napos csikókkal megkezdhetjük a zab etetést, kezdetben kézből keveset adni nekik, naponta szaporítva az adagot oly mérben, hogy 3 hónapos egésszéges csikónál, annak kedvező fejlődése mellett a zab adagja 3—4 kg. lehet. A még le nem ellett kancákat naponta meg kell járatni, da csak kötőféken, mive! a kis mozgás a javukra van. A leellés után 9 napra meg kell próbáli a kancákat vajon nem veszik-e fel a mént. A meddő és fiatal, hágatásra kijelölt kancáknak a hágatás előtti mozgás szintén jót tesz. Meddő kancákat, mig nem sároznak nem szabad ménhez vezetni. A kétéves méncsikók e hó végén kiherélhetők. A borjas fejőstehenekre és borjaikra különösen ügyeljünk, lássuk el őket a leggondosabban, nehogy valamiben hiányt szenvedjenek. A folyatás alá kerülő tehenekre nagy gondot fordítsunk a azonnal bika alá vigyük. A folyatás a leeiés után rendesen 21—28 napra ál! be. A 2—3 hetes borjukat időnként szép napos időben szabadba bocsáthatjuk. Az igás marhát jól tápláljuk, nehogy a tavaszi nagy munka megviselje. Az egyéves bika borjuk heréléséí e hónapban eszközölhetjük. A februárusi kocákat tartsuk jól, mig a novemberben lefiadzottaknak már elég napontn 100 darabnak mintegy 125 liter tengeri; azonban a februári malacokról se feledkezzünk naeg, melyeknek 6 hetes koruktól kezdve 100 darabonként 25—35 liter tengerit számítsunk, melyet úgy emeljünk, hogy 12 hetes korukban 70—80 litert tegyen ki naponta, mig a novemberi malacokra most már szintén az utóbbi mennyiség számítandó, mely az elválasztás után 100 literig fokozható. A malacokat mindenmp járassuk meg, lehetőleg száraz napos helyen. A baromfi udvarban ügyeljünk a tojások naponkénti összeszedésére s vigyázzunk a kis csirkék feluevelésére, mert azok ez időben igen jó áron értékesíthetők. Általában nagy gond fordítandó úgy az ülő, mint az apró baromfiakra, különösen pedig a pulykákra, melyek csak e hó másoaik felében ülíethetők, nehogy a kis pulykák — melyeknek a hideg idő pusztulást jelent — elhulljanak. Ha a föld kellőleg megszikkadt, a tavaszi búza- vetését azonnal meglehet kezdeni. Ha ősszel földjeinket megszántotluk, akkor erősen megfogasoiva azokat szántás nélkül is bátran belevethetjük. Az őszi vetéseket az agyagos talajon megfogasaljuk, homokos talajokon pedig meghangerezzük. Dohánypalánták melegágyait el kell készíteni és ha a melegágy átmelegedett, a dohány magot el kell vetni, hogy korai palántát neveljünk. A réten a hiányos részeket uj magvetéssel kipótoljuk és a rétet, valamint a lucernást és a herést jól megfo- gasoljnk. Melegebb idő bekövetkeztekor mindenféle zöldségmag elvetendő. A szőlőben a vesszőket el kell ültetni 6 mihelyt a föld fagya felengedett, a szőlőt ki kell nyitni, metszeni azonban igen korán nem szabad, mert hamar kihajt és a korai fagyok miatt tönkremehet. Ebben a hó-
