Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-06 / 1. szám
január 6. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. A köztes ültetés ugyan a szőlőben a szabad mozgást akadályozni fogja, de csak az első permetezésnél és az első kötözésnél; már a későbbi munkák idejére kikerül a burgonya a földből (junius második felében) és ezentúl nem fogja akadályozni a további munkákat. Azért pedig, hogy az első munkáknál kissé útban volt és vigyázatra kötelezett: a zsebünkbe hefolyt szép jövedelemmel bőven kárpótolt. Felvetem önként azt a kérdést, nem hátrányos-e a burgonya az által, hogy a szőlőtövek elől táplálékot von el. Számítással felelek. A szőlőbe felényi burgonyát rakunk el mint szabadföldbe; tehát 5 q-t egy holdra. Ennek az ára 20 K-jával 100 K. Ebből közepes terméssel a hozam 30 q lesz; ennek az ára, — mert korai, tehát 30 K-jával, —900 K. Ezen bevétellel szemben számítom azt, hogy a máskülönben négyévenként trágyázott szőlőt most kétévenként fogjuk trágyázni, azért, hogy ha a burgonya a trágyának a felét igénybe is veszi, a szőlőnek a rendes táplálék szintén megmaradjon. 40 kocsi trágya 6 K-jával 240 K, egy évre esik ebből fele: 120 K; egyéb munkálatok 30 K, vagyis a 100 K áru vetőgumóval együtt a 900 K bevétellel szembe áll 250 K költség, tehát a tiszta haszon 650 K lesz a burgonya után egy holdról. Ez pedig arra az esetre kétszeresen is fontos, ha a szőlő elfagyna, a jég elverné, vagy más okból is a szőlőtermés meghiúsulna, mert a burgonya jövedelme révén az adó, a munkáltatás, sőt még a szőlőbe fektetett tőkének kamata is megtérül. Ezért ajánlom én a burgonya-ültetést a szőlőbe. Szücsy János. A gazda teendője január hóban. Nagyon fontos a gazdánál, hogy az uj év alkalmából számot vessen az előző év eredményeivel s ezért legelső kötelessége a könyvek lezárása, még oly kis gazda is, ki rendes könyveket nem vezet, lehetőség szerint terménykészletét, állatállományát, gazdasági eszközeit stb. leltározza, mert ez lesz az uj évben számadásainak alapja, vezérfonala. Ott, hol rendes könyveze- tés van, a lezárt összegek áthozandók az újévre. A trágyahordást folytatni kell • különösen fagyos időben siettessük azt, mert akkor azonnal elteríthetjük. Ha lágy a talaj akkor mivel a trágya elterítése nem lehetséges, lehetőleg nagyobb szarvasokba halmozzuk össze. Rétek, lucernások, legelők trágyázása főként fagyos időben eszközlendő, mivel akkor a hordás alkalmával a talaj nem vágatik fel. A faragóban —a mennyiben a cselédség mással nincs el foglalva— a munkát folytassuk. A fahordás szintén folyatatandó, mig fagyos vagy szán utunk van. Nagy gondot kell fektetni a marha takarmányozására, a gazda jól teszi, ha az etetésnél személyesen jelen van mert takarmány drágaságban, mint a mostani, nagyon is fontos, hogy abból semmia kárb ne menjen. A magtárakban a gabona tisztítását és rostálását ne hanyagoljuk. Gazdasági eszközeinket vizsgáljuk meg, a javításokat most eszközöltessük. A hasznavehetetlenek helyett rendeljük meg az újakat, nehogy a tavaszi munka kezdetével a késői megrendelés miatt fennakadjunk. Hol nádasok vannak az erős fagy beálltával annak levágását megkezdhetjük, valamint a jégvermeink megtöltése iránt intézkedjünk. Gyümölcsösben folytassuk a trágyázást és a fáknak száraz gályáktól való raegtisztitását, valamint a hernyófészkek leszedését, a törzset és az erőteljesebb ágakat kénmájoldatíal mázoljuk be. Szőlőben szintén folytassuk a trágyázást, azonkívül a szőlőkarókat vizsgáljuk meg, a rosszakat pótoljuk s a melyeknek a vége korhadt, de még elég hosszú, ja korhadt részt levágva faragjuk meg. Pincében az ujborok lefejtése okvetlen be fejezendő, a lefejtést ne szívócsővel, de mindig csapon át eszközöljük, hogy Így e bor minél több levegővel érintkezzék. Kertben amennyiben még nem volna, csináljunk vetési tervezetet, a magvakról gondoskondjunk. Űveghá- zakban a dugványozást folytassuk, a rózsák oltását megkezdhetjük. Minden téren — ismételjük, — a gépek és eszközök helyreállításáról gondoskodjunk, mert csak igy nem lephet meg bennünket egy korán beálló tavasz. Takarékoskodjunk. i Az ötődféléves viaskodásban kint a harctéren és ! idehaza, az ellenséggel és a belső bajokkal, az élelmezéssel és a fogyasztási cikkek megszerzésével vívott harcainkban eddig mindig győzedelmeskedtünk. A vérzivataros harmadik esztendő közepén minden harctéren vagy győzelmesen verjük vissza az ellenség összes támadásait, vagy győzelmesen nyomulunk előre és uj sikereket, uj babérokat fűzünk vészben megtépázott zászlónkra. A három háborús év termése a munkaerő, az elemi csapások és számtalan más baj miatt csak okos beosztással volt elegendő, mig most, a harmad|k aratás után számot kell vetnünk magunkkal és sok olyan élvezetünkről kell lemondanunk, amely talán még néhány hónappal ezelőtt nehezen ment volna. Ma azonban, amikor nem a nélkülözés, hanem csak az okos beosztás kell hogy uralkodjon rajtunk, akkor ennek az országnak minden polgára meg fogja érteni, hogy a végső és nagy diadalt, a győzelmet csak úgy tudjuk megszerezni, ha élelmiszerkészleteinket okos belátással használjuk fel a jövő évi aratásig. Magyar- ország polgárságának tehát kevesebbet kell fogyaszta-
