Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-06 / 1. szám

január 6. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. A köztes ültetés ugyan a szőlőben a szabad moz­gást akadályozni fogja, de csak az első permetezésnél és az első kötözésnél; már a későbbi munkák idejére kikerül a burgonya a földből (junius második felében) és ezentúl nem fogja akadályozni a további munkákat. Azért pedig, hogy az első munkáknál kissé útban volt és vigyázatra kötelezett: a zsebünkbe hefolyt szép jö­vedelemmel bőven kárpótolt. Felvetem önként azt a kérdést, nem hátrányos-e a burgonya az által, hogy a szőlőtövek elől táplálékot von el. Számítással felelek. A szőlőbe felényi burgonyát rakunk el mint szabadföldbe; tehát 5 q-t egy holdra. Ennek az ára 20 K-jával 100 K. Ebből közepes termés­sel a hozam 30 q lesz; ennek az ára, — mert korai, tehát 30 K-jával, —900 K. Ezen bevétellel szemben számítom azt, hogy a máskülönben négyévenként trá­gyázott szőlőt most kétévenként fogjuk trágyázni, azért, hogy ha a burgonya a trágyának a felét igénybe is veszi, a szőlőnek a rendes táplálék szintén megmarad­jon. 40 kocsi trágya 6 K-jával 240 K, egy évre esik ebből fele: 120 K; egyéb munkálatok 30 K, vagyis a 100 K áru vetőgumóval együtt a 900 K bevétellel sze­mbe áll 250 K költség, tehát a tiszta haszon 650 K lesz a burgonya után egy holdról. Ez pedig arra az esetre kétszeresen is fontos, ha a szőlő elfagyna, a jég elverné, vagy más okból is a szőlőtermés meghiúsulna, mert a burgonya jövedelme révén az adó, a munkáltatás, sőt még a szőlőbe fektetett tőkének kamata is megtérül. Ezért ajánlom én a burgonya-ültetést a szőlőbe. Szücsy János. A gazda teendője január hóban. Nagyon fontos a gazdánál, hogy az uj év alkal­mából számot vessen az előző év eredményeivel s ezért legelső kötelessége a könyvek lezárása, még oly kis gazda is, ki rendes könyveket nem vezet, lehetőség szerint terménykészletét, állatállományát, gazdasági esz­közeit stb. leltározza, mert ez lesz az uj évben száma­dásainak alapja, vezérfonala. Ott, hol rendes könyveze- tés van, a lezárt összegek áthozandók az újévre. A trágyahordást folytatni kell • különösen fagyos időben siettessük azt, mert akkor azonnal elteríthetjük. Ha lágy a talaj akkor mivel a trágya elterítése nem lehetséges, lehetőleg nagyobb szarvasokba halmozzuk össze. Rétek, lucernások, legelők trágyázása főként fa­gyos időben eszközlendő, mivel akkor a hordás alkal­mával a talaj nem vágatik fel. A faragóban —a mennyiben a cselédség mással nincs el foglalva— a munkát folytassuk. A fahordás szintén folyatatandó, mig fagyos vagy szán utunk van. Nagy gondot kell fektetni a marha takarmányozá­sára, a gazda jól teszi, ha az etetésnél személyesen je­len van mert takarmány drágaságban, mint a mostani, nagyon is fontos, hogy abból semmia kárb ne menjen. A magtárakban a gabona tisztítását és rostálását ne hanyagoljuk. Gazdasági eszközeinket vizsgáljuk meg, a javítá­sokat most eszközöltessük. A hasznavehetetlenek helyett rendeljük meg az újakat, nehogy a tavaszi munka kez­detével a késői megrendelés miatt fennakadjunk. Hol nádasok vannak az erős fagy beálltával an­nak levágását megkezdhetjük, valamint a jégvermeink megtöltése iránt intézkedjünk. Gyümölcsösben folytassuk a trágyázást és a fák­nak száraz gályáktól való raegtisztitását, valamint a her­nyófészkek leszedését, a törzset és az erőteljesebb ága­kat kénmájoldatíal mázoljuk be. Szőlőben szintén folytassuk a trágyázást, azonkí­vül a szőlőkarókat vizsgáljuk meg, a rosszakat pótoljuk s a melyeknek a vége korhadt, de még elég hosszú, ja korhadt részt levágva faragjuk meg. Pincében az ujborok lefejtése okvetlen be feje­zendő, a lefejtést ne szívócsővel, de mindig csapon át eszközöljük, hogy Így e bor minél több levegővel érint­kezzék. Kertben amennyiben még nem volna, csináljunk vetési tervezetet, a magvakról gondoskondjunk. Űveghá- zakban a dugványozást folytassuk, a rózsák oltását meg­kezdhetjük. Minden téren — ismételjük, — a gépek és eszközök helyreállításáról gondoskodjunk, mert csak igy nem lephet meg bennünket egy korán beálló tavasz. Takarékoskodjunk. i Az ötődféléves viaskodásban kint a harctéren és ! idehaza, az ellenséggel és a belső bajokkal, az élelme­zéssel és a fogyasztási cikkek megszerzésével vívott harcainkban eddig mindig győzedelmeskedtünk. A vér­zivataros harmadik esztendő közepén minden harctéren vagy győzelmesen verjük vissza az ellenség összes tá­madásait, vagy győzelmesen nyomulunk előre és uj si­kereket, uj babérokat fűzünk vészben megtépázott zász­lónkra. A három háborús év termése a munkaerő, az elemi csapások és számtalan más baj miatt csak okos beosztással volt elegendő, mig most, a harmad|k ara­tás után számot kell vetnünk magunkkal és sok olyan élvezetünkről kell lemondanunk, amely talán még né­hány hónappal ezelőtt nehezen ment volna. Ma azonban, amikor nem a nélkülözés, hanem csak az okos beosztás kell hogy uralkodjon rajtunk, akkor ennek az országnak minden polgára meg fogja érteni, hogy a végső és nagy diadalt, a győzelmet csak úgy tudjuk megszerezni, ha élelmiszerkészleteinket okos belátással használjuk fel a jövő évi aratásig. Magyar- ország polgárságának tehát kevesebbet kell fogyaszta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom