Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-29 / 39. szám

SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. szeptember 29. 8. a tulajdonában álló vagy nála megőrzés cél­jából levő burgonyát .hatósági rendelkezés ellenére el­titkolja, vagy beraktározás által az eltitkoláshoz segéd­kezet nyújt, 9. hatósági közegeknek üzem-, raktár- vagy egyéb helyiségekbe való belépését és üzleti feljegyzésekbe va­ló betekintését megtagadja vagy megakadályozza, 10 hatósági közegeknek az általuk kívánt felvilá­gosítás megadását megtagadja, vagy a tényekkel ellen­kező felvilágosítást ad, 11. emberi táplálkozásra szolgáló burgonyát a kellő gondosság elmulasztásával használhatatlanná tesz, vagy azt elromlani hagyja. Ha megállapítható ama nyereség mennyisége, me­lyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az al­kalmazandó pénzbüntetés a megállapított nyereség két­szeresével felemelt öszegig terjedhet. 20. §. Ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az előbbi §- ban megszabott büntetéssel büntetendő az Országos Burgonyaközvetitő Irodának az alkalmazottja, vagy megbízottja, aki az átvett burgonyát a kapott utasítás­sal vagy megbízatással ellenkezően, vagy pedig ilyenek hiányában utasítás nélkül felhasználja, vagy akinek szán­dékos magatartása a burgonyakészlet elromlását idéz­te elő. 21. §. Ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a 19. §-ban tr>eg. Szabott büntetéssel büntetendő* aki burgonyáért a jelen rendelet alapján megállapított legmagasabb árnál maga­sabb árt, vagy á jelen rendelet szerit fe*. nem számít­ható bárminő mellékszolgáltatást követi, Ígér, elfogad vagy szolgáltat. E kihágás miatt nem büntethető az, aki a köve­telt árt a jelen rendelet ellenére megígérte, vagy meg­fizette, ha a kihágást a hatáságnál feljelenti. 22. §. Ama készlet tekintetében, melyre nézve a kihá- ! gást elkövették, a törvény értelmében elkobzásnak van | helye. Az elkobbzott készlet egyötöde a feljelentőt, töb­bi része a felmerült költség levonásával a Hadirokkan- i tak segélyalaplát illeti. Nem lehet elkobozni azt a kész- j letet, amely a birtokost saját házi vagy gazdasági szűk- i séglet címén jogosan megilleti. 23. §. A jelen rendeletbe ütköző kihágások miatt az el­járás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, az államrendőrség működési területén pe­dig a m. kir, államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. A hozott ítéletet az Országos Közélelmezési Hi­vatalt vezető miniszterhez való felterjesztés céljából meghozatalát követő három napon bélül az Országos Burgonyaközvetitő Irodához másolatban be kel! küldeni. XIII. Fejezet. Kártérítési összeg. 24 §. Aki e rendelet alapján zár alá vett burgonyakész­letét akár egészben, akár részben jogellenesen felhasz­nálja, elfogyasztja, elidegeníti vagy a közszükséglet kielégítése elől egyébb módon jogellenesen elvonja, ar­ra a törvéryhatóság első tisztviselője a fél meghallgatá­sa után az 1916. IV. t.-c. 2. §-a értelmében a köz­szükséglet elől elvont készlet értékének kétszereséig ter­jedhető kártérítési összeget szabhat ki, melyet a felmerü­lő költség levonásával a Hadirokkantak Segélyalapja javára kell fordítani. A marasztaló határozat ellen köz­lésétől tizenöt nap alatt felebezésnek van helye az Or­szágos Közélelmezési Hivatalt vezető miniszterhez. A kártérítési összeg kiszabása a cselekmény elkö­vetőjének büntetőjogi felelősségét nem éyinti. XIV. Fejezet. Vámkiilföldröl való behozatal. 25. §. Burgonyának vámkülföfdről való beszerzésére je­len rendelet nem vonatkozik és a vámkülföldröl beszer­zett burgonya a legmagasabb árát és a forgalonba ho­zatal módozatait Országos Közélelmezési Hivatalt veze­tő miniszter állapítja meg. A jelen rendelet szempont­jából a megszállott ellenséges terület vámkülföldnek nem tekinthető. Dr. Wekerle Sándor s. k.„ m. kir. miniszterelnök. Mennyi tengeri tartható vissza, il­letve vásárolható házi és gazdasági szükségletre ? Közöltük lapunkban a tengeri termés igénybevéte­lére vonatkozó kormányrendeletet, a napokban jelent meg a hiv. lapban a földmivelésügyi miniszter rendelete, amely a fenti kormány intézkedés alapján megállapítja azt a tengeri mennyiséget, amelyet a termelő házi és gazdasági szükségletre visszatarthat, illetve a fogyasztó vásárolhat, eszerint házi szükségletre csak oly vidéken tarthat vissza tengerit, amely vidéken a tengeri fő táp­lálkozási cikk ; a szükséglet legfeljebb 1918. évi novem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom