Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-27 / 4. szám
KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET, AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára : évre . Pél évre . Hegyed évre 6 korona. 3 » 1-50 , A Szatmármegyei Gazdaíigi Egyesület tagjai UgdijJUetmény elleniben díjmentesen kapják. Laptulajdonos: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlő bizottság: Böszörményi Emii dr. Domahidy István Bartha Kálmán Hethő György. Szerkesztőség és kiadőkivsta!: Szatmár, Deák-tér 23. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vissza Interurbán-tclefon 217. sz. —nv—jfa Minő előnyt nyújt a tengeri csírátlanítása. A m. kir. kormány 3652—1916. M. E. számú rendeletével elrendelte, hogy a magyarországi hengerszékes malmoknaluiMMSuiuuLiengerit darálni vagy őrölni, csak úgy, hogy abból a csirát előzőleg külön választják. A rendelet célja. Magyarország a világ kukorica- termelő államai között a harmadik helyen áll s átlag évi 40 millió métermázsa tengerit termel. Ezen roppant tömeg tengerit eddig szemes, dara, vagy liszt alakjában használtak fel. A gazdáknak régi panasza azonban, hogy a tengeri és az abból készült őrlemények nem tarthatók el úgy, mint más gabonanemüek, mert hamar megkeserednek, megavasodnak és megdohosodnak. A kormány célja elsősorban az volt, hogy a világháborúban minden szem terményt eltarthatóvá tegyen és a kötelező csírátlanítás által a kukoricából elvonja azt a lisztes részekkel kevert állapotban káros olajos részt, mely a kukoricadarát annyiszor selejtessé és általában raktározhatatlanná tette. Második célja az volt, hogy ezt a hasznavehetetlen és ártalmas, de különválasztva hasznos anyagot, hasznavehetővé tegye, úgy hogy a kukoricacsirából olajat sajtoltat és ezzel a háború folytán előállott nagy zsiradékhiányon segít, a mivel a mesterséges ételzsir-, szappan-, firnisz-, ipariolaj- és gliceringyártáshoz nyersanyagot szerez. Képzeljük csak el, hogy tengeritermésünknek csak felét, 20 millió mázsát csirátlanitunk, ebből már több mint 300 ezer métermázsa olajat nyertünk. Mennyi zsir, gyertya, glicerin, festék és egyéb, ami most majdnem teljesen hiányzik, készülhet ebből, vagyis oly anyagból, mely eddig úgyszólván kárbaveszett. Legfontosabb céija azonban az volt, hogy a robbanószer (dinamit-) gyártáshoz szükséges glicerint előteremtse s ezzel ádáz ellenségeink leverését elősegítse. Ellenségeink, kik már papíron kiszámították, hogy a zsirhiány miatt mikor fog robbanólátni, hogy egy uj, hatalmas fegyver áll velük szemben, — a magyar kukorica. Minden becsületes magyar embernek a hazával szemben való első kötelessége tehát, hogy a kormány e nagyszerű műveletét támogassa és tengerijét, azt is, amit saját használatában feletet, — csirátlanittassa. De nemcsak hazafias kötelessége ez, hanem az okos gazdának saját anyagi érdekeivel szemben való kötelessége is. Milyen anyagi előnyt biztosit a gazdának a csírátlanítás ? 1. A malom köteles a tengerit ezentúl ingyen darálni vagy őrölni, tehát az őrlési dij mai 3 korona 50 filléres árát a gazda megtakarítja, vagy aki otthon daráltatok, az megkíméli darálógépét a kopástól. 2. A malom nem vehet vámot, illetve elveszi ugyan a tengeri körülbelül 10 százalékát kitevő romlandó részét, de azt a tengeri legmagasabb napi árában súly szerint megfizetni köteles. 3. A malom köteles az ingyen őrlésen kívül még 3, azaz három korona térítést fizetni a gazdának minden métermázsa megdarált teageri után. 4. A csirájától megfosztott tengeri lisztje vagy darája nem keseredik meg többé és épp úgy eltartható, mint akár a búza, vagy más gabonaőrlemény, tehát a tengeri értékesebbé válik, lisztjét épp úgy el lehet adni és szállítani, mint más lisztet. 92 V. hadilifiGsönre a postataMpánztáraii jepéseheí eifogadaab még január 31.-ig.
