Szatmári Gazda, 1917. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1917-07-07 / 27. szám

2-ik oldal. SZATMAPí GAZDA ju'íus 7. heti, fel nem dolgozhatja, el nem Idegenítheti, serw azon másnak jogot nem engedhet. Amennyiben pedig a> házi vagy gazdasági szükséglet címén birtokában levő ga­bona erre a célra feleslegessé válik, köteles azt a kö­rülményt a községi elöljáróságnak bejelenteni. A közsé­gi elöljáróság a bejelentés megtörténtéről a félnek az előirt minta szerint elismeivényt ad és a törvényha­tóság első tisztviselőjének jelentést tesz, aki az ilyen feleslegnek a H. T. által való átvétele iránt haladékta­lanul intézkedni köteles. 8- §, Az 5, §. 3. bekezdése alapján átvett termésfeles­legeket a H. T.-nek az átvevő bizottságba kiküldött megbízottja köteles késedelem nélkül őssegyüjteni és a H. T. e célra kijelölt raktáraiba szállítani. Ha a bizo­mányos (megbízott) ennek ellenére a termésfelesleget a termelőnél visszahagyja, köteles őrzési és raktározási dijat fizetni. E dij nagyságát a földmivelésügyi minisz­ter állapítja meg. Ezenfelül a termésfelesleg épségben maradásáért a temetőkkel szemben való visszkereseti jogának épentartása mellett egész vagyonával első sor­ban felelős. A H. T. köteles a tövényhatóságok területén meg­felelő számú, de járásonként legalább egy gyüjtőrak- tárról gondoskodni, amely célból szükség esetén a tör­vényhatóság első tisztviselője köteles a H. T-nek a rak­tárhelyiségek megszerzésére segédkezet nyújt ni. A gabonának az előbbi bekezdésben érintett rak­tárakba való szállítása a termelőt terheli. Késedelmessé­ge esetén azonban a törvényhatóság első tisztviselője a H. T. megkeresésére köteles a szállításról a termelő költségére más fuvarokról, esetleg a közerő kirendelése utján gondoskodni. 9. §. Aki az 5. és 6. §§.-ok alapján gabonával ellátva nincsen, azt a házi szükségletének fedezésére szolgáló liszttel a rendes közélelmezési hatóság látja el. Az ezen célra szükséges lisztmennyiséget a H. T. az egyes törvéryhatóságoknak az Országos Közélelme­zési Hivatal által megállapított mennyiségben bocsátja rendelkezésre. A H. T. köteles erre a célra első sorban az illető, ha pedig ott megfelelő készlet nem volna, a legkedvezőbben fekvő más törvényhatóság területén ta­lálható lisztkészletet felhasználni, ha annak a hadsereg céljaira való elszállítása nem feltétlenül szükséges. (Folytatjuk.) Lombtakarmány díjtalan gyűjtése. A hosszan tartott szárazság miatt takarmány Ínség fenyeget, úgy hogy mindent el kell követni még most idejében, hogy a veszedelmet megelőzzük. Ezt célozza a kormánynak az erdőgondnokokhoz intézett rendeletc melyet gazdaközönségünk különös fi­gyelmébe ajánljuk. Á nagy szásazság áltat előidézett takarmányhiány folytán ai állattenyésztést komolyan fenyegető veszély elhárítása céljából elhatároztam,, hogy a kincstári erdők arra alkalmas részeiben az alább eszközölt módozatok szigorú szemelőtt tartása mellett a szegényebb sorsú lakosok részére a lombtakarmány díjtalan gyűjtését, va­lamint az erdei legeltetés és tűhasználat kedvezményes áron való gyakorlását megengedem. Lombtakarmányf elsősorban oly helyeken lehet ter­melni, ahol értékesebb fanemek közé kevésbé értékes és a lombtakarmány előállítására alkalmas fák (fenyő, közé kecskefüz stb.) vegyülnek. Ezek levághatok és lombtakarmány szedésre egészben felhasználhatók. Amennyiben ez a szükségletet nem fedezné, abban az esetben a lombtakarmány termelése kivételesen oly fiatalosokban is megengedhető, amelyek igen jó, vagy teljes záródással bírnak és ahol a megritkitott erdőnek két éven belül való záródása bizton remélhető. A csúcs­hajtásokat azonban ilyt nekben is feltétlenül sér­tetlenül kell hagyni. Kikötöm, hogy a lombgyüjtés nem naponta, ha­nem hetenként csak bizonyos előre meghatározott és megfelelő módon kihirdetett napokon történhetik. A dohányzás és mindennemű tűzrakás a gyűjtés­nél a legszigorúbban tilos. Felhatalmazom továbbá, hogy olyan község sze- génysorsu lakosainak, kik tényleg legelőhiányban szen­vednek, a legeltetést a megengedhetőség hitáráig azon kincstári erdőrészekben, amelyekben az a kincstár sa­ját szükségleknek fedezése, az erdőgazdaság érdekei­nek veszélyeztetése (természetes felujulás, kőgörgeteges hegyoldalak stb,) és idegen érdekek megsértése nélkül lehetséges az erdőrendezőség vezetőjével egyetédőleg, a kellő óvrendszabáiy.ok alkalmazása és a szabálysze­rű legelőbérek 50- (ötven) százalékának elengedése mellett a folyó évi szárazság tartamára engedje meg. Hasonló feltételek mellett engedélyezhető a fű sarlózás is. A már beerdősitett tisztások és vágásíerületek idei fütermésének takarmányt' czélokra való felhasználása oly kikötéssel engedélyezhető, hogy a füszedés csak sarló­val és akként gyakorolható, hogy a csemeték meg ne sértessenek. Úgy az elötilalom alatt álló összes erdörészek, mint az utótilalom alatt álló mindazok a vágásterületek legeltethetek, melyek a legelőállat szája alól már kinőt­tek, vagyis amelyekben a legelőállat már nem okozhat károkat anélkül, hogy ezek miatt az erdő fejlődése késedelmet szenvedne. Legeltetés alá bocsáthatók azok a begyomosodott régi vágásterületek is, melyeknek beerdősitése, vagy természetes utón való felujulása sikerrel nem járt s melyeket ennél fogva egész kiterjedésükben úgyis újból mesterséges utón be kell erdősíteni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom