Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-07-22 / 30. szám
VIII. évfolyam. Szatmár, 1916. julius 22. f 30. szám. SZATMÁRI k rfA*« KÖZ- ÉS mezőgazdasági hetilap. h S Z A T MÁ R MEG Y Ei GA Z DA S A G 1 EGYESÜLET H!V A T AL0S A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET, v .„AZ ÉSZAKKELET« VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYÉÉ - ‘ MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. t.iolufclta. hí t koiona. cg_v évre ................... «» re.............................J ?»et>3'ed évre........................150 „ > SiatmArmcgyei Gazdasági Egyeet.lel t»Rill)ilietn!ét)y ellenében díjmentesen kapjak. LapTúíajdónos: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezéríő bizottság : Böszörményi Emil dr. Garth« Kálmán Domahidy István Petiiö György. Szerkesztősig és kíaüóh'vatsi: Szatmár, Deák-tér 23. szaru. hová úgy a lap szellemi, mint «anyagi raj érintő közlemények, hirdetések és pé :, •• k küldendők. :: kéziratokat nem küldünk visszí. Interurbán-ieiefon 217. y-z. Meghívó. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya f. évi julius hó 26 -án d. e. 11 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében ülést tart, melyre a választmány tagjait meghívom. Szatmár, 1916. julius 21. Böszörményi Emil dr egyesületi aielnök. TÁRGYSOROZAT: 1) Múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2) Jelentés az egyesületnek a legutóbb tartott választmányi ülés óta kifejtett működéséről. 3) Határozat hozatal az 1913, év őszén Mezőhegyesről vásárolt vetőmagvak még ki nem fizetett árának mikénti rendezése tárgyában. 4) Folyó ügyek, indítványok. Idei terményárak. Nagy aggodalommal vártuk a kormány elhatározását, miként dönt az 1916. évi termények árai felett; az aggodalomra gazdáinknak méltán volt okuk, mert ily nehéz viszonyok mellett, ily horribilisán magas termelési költséggel soha sem munkálták meg földjüket, sohasem takarították és fogják betakarítani ez évi legalább is vármegyénkben végtelen silány termésüket, hogy a megmunkálási költségek mibe kerültek, arról jobb nem is beszélni, sőt egyes gazdáink még a drága napszám melett sem tudtak munkás hiány miatt az aratáshoz még ma sem hozzá kezdeni. Nem szorul igazolásra, köztudomású, hogy a munkás hiány a múlt évvel szemben legalább 100 százalékkal növekedett, az igaerő rémesen csökkent, az időjárás úgy ősszel, mint az egész tavaszon kedvezőtlen volt, a vetőmag ára a maximális árakat több mint 40 százalékkal haladta túl, azonfelül a több mint három éve tartott csapadékdús időjárás a földet úgy szólván terméketlenné tette, műtrágyát beszerezni nem lehetett részint a csekély készlet, de főrészt a vonatközlekedés hiányossága miatt, az istálló trágyát pedig a rósz utak miatt nem lehetett kihordani; ily körülmények között el lehet képzelni, hogy gazdáink termelési költsége minő összeget tett ki és minők a termés kilátások. El kell ismerni, hogy a kormány igyekezett segíteni különösen a munkáshiányon hadifoglyok és katonai munka erő kirendelésével, de a legjobb akarat mellett sem sikerült a hiányzó munkáskéz 30 százalékát sem pótolni. Minő termésre volt kilátás aratás előtt mutatja az, hogy már ekkor gazdáink közül számosán fordultak egyesületünkhöz azzal a kérdéssel, hogy fogjuk beszerezni az őszi vetőmagot. Az idei termés kilátásokról beszélve nem hagyhatom el megemlítés nélkül azt a szomorú képet, melyet a legtöbb helyen a tengeri nyújtja melyet helyre már a napokban bekövetkezett jótékony eső sem hozhat, bátran megjövendölhetjük — bár legyünk rósz próféták — idei tengeri termésünk is nagyon gyenge lesz. p
