Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-29 / 18. szám
Vili. évfolyam. Szaímár, 1916. április KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. k SZATMÁRMEGYE! GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAP A SZATMÁRMEGYE1 LÓVERSENY-EGYLET, 1 AZ ÉSZAKKELETI VARMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. A. Előfizetés, árj : így évre ..........................ti koroi:;:. Fe ! évre..........................3 „ Ne gyed évre.....................1-50 „ A S zatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai tagdijilletmény ellenében díjmentesen kapják. l.sptulajdojios: A Szatntáriftegysi Gazdasági Egyest; un. Lapvezérlő bizottság : Böszörményi Emil dr. Domahídy látván Bartha Kálmán Pethő György. Szerkesztősé)«; és kiudóh'vtUal: Szatmár, Deák-tér 23. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi du-üá! érintő közlemények, hirdetés c k os p *. a t e fc küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vá. (nterurbán-tel eío n 217. sz. Nemzeti áldozatkészség. A mikor arról van szó, hogy a nemzet jövőjének megalapozása végett minden erőnket meg kell feszíteni joggal apellálhatunk a nemzet hagyományos áldozatkészségére. Hála Istennek a világháború folyamán ebben nem csalatkoztunk. Épp úgy mint az elmúlt időkben, a nemzet jobbjai odahordják a haza oltárára vagyonukat, hogy ezzel is biztosítsák a sikert. Nemcsak életet, vért és fáradságot áldoznak a jobb jövő reményében, de pénzt, kézzel fogható értékeket is, mert tudjuk jól, hogy ez busásan fog kamatozni, tudjuk jól, hogy ebben az ádáz küzdelemben csakis minden erőnk latbavetésé- vel lehet kivívnunk a végleges győzelmet. A kormány most újabb hadikölcsönért fordul a nemzethez. Mi lehet e felhívásra a válasz, minthogy odaadjuk minden fölösleges értékünket, minden nélkülözhető vagyonúnkat? Jegyzünk igenis ezúttal is, a szegény és gazdag tehetségéhez mérten. Jegyezni fogunk ismét hadi' ölesönt nemcsak azért, mert az országnak szüksége van újból pénzre, de azért is, hogy ellenségeinknek megmutassuk, miszerint ez az ember és va- gyonpuszlitó háború erkölcsi és gazdasági erőinket nem tudta elfogyasztani. A negyedik hadikölcsön jegyzésére való felhívás mennyivel szerencsésebb körülmények között történt meg. Az előbbi kölcsönök alkalmával az ellenség még a haza földjén gázolt, most pedig onnan csuful kiverve saját országát kénytelen átengedni a hadviselés színteréül és viseli a háborúnak mindazt a borzalmait, amit nekünk szánt s aminek elérésében annál is inkább bizhatott, mert hiszen túlerőben volt. Hol van ma ez a túlerő. Megőröite azt a kitartás, a magyar nemzetnek hagyományos harckészsége, bátorsága és vitészsége. Még csak kis ideig kell tehát mindezeket az erényeinket tündökőltetni és akkor nem lehet kétségünk a végső diádéi felől. A Magyar Gazdaszövetség minapi közgyűlésén a magyar közélet két kiválósága gróf Apponyi Albert és Darányi Ignác a kisgazdák s azok szervezeteinek figyelmébe ajánlották az uj hadikölcsön ügyét. Abban a nézetben vagyunk, hogy a legjobb helyre fordultak. Az ország lakosságának túlnyomó nagy zömét alkotó gazdaosztály nem igen ékeskedett a takarékosság erényével, de úgy látszik a háború itt is üdvös változásokat idézett elő. Az előbbi hadikölcsönökből a különböző szövetkezetek buzgósága révén a gazdák, főleg a kisgazdák is tekintélyes mértékben vették ki részüket, s azt hisszük, hogy a viszonyokíiak ez az örvendetes változása állandóvá lesz, a magyar kisgazda is megtanulja azt, hogy pénzének fölöslegét legcélszerűbben gyümöl- csöztetheti ha azzal egyúttal hazájának is szolgálatot tesz. A nyugati országokban még a legszegényebb embernek is volt állampapírja, járadéka. Mi ezt hosszú ideig j nem ismertük, most azonban kezdjük belátni, hogy a j legbiztosabb jövedelem mégis csak az, amit maga az j állam biztosit a maga nagy erejénél fogva, de viszont | az is igaz, hogy ez az erő csak úgy sokasodhatik, ha az állampolgárok megajándékozzák teljes bizalmukkal az államot. Jegyezzen tehát mindenki hadikölcsönt. Egy-egy millió ebből a hadikölcsönböl ellenségeink táborában nagyobb rémületet keltett a múltban is, s most még inkább fog kelteni mint akármilyen negyvenkettes gránát löveg.