Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-22 / 17. szám
ahoz még ma is nagy kötelezettségek fűződnek főleg kulturális és hazafias szempontból. Mindenesetre jelentékenyen emelkedik a kijelentés, ma már tárgyalás alatt levő indítvány értékében az által, hogy azt egy oly főpap tette, ki nemcsak a máséból igér, de a magáét is feláldozza, mert be kell azt ismernünk, hogy nagy különbség Ígérni és nagy különbség adni. A harácsoló szociálisták, kiknek zászlóvivői csak ígérnek s a kik nem adnak, legtöbbnyire nem is adhatnak, sőt ők maguk akarnak vagyont vagy legalább is kényelmes megélhetést biztosítani — különös helyzetbe kerülnének, ha az általuk felbujtott nép az ő vagyonuk, az ő jövedelmük megosztását követelné; eszembe juttatja ez az eset a mi néhai Rotschild báróval történt, amikor két szociálista tisztelgett nála s vagyonát, pénzét követelte; a báró teljes nyu- gotsággal azt mondotta igazatok van, nekem vagyonom 750 millió frank, van ezen a földön 1500 millió ember tehát, jut reátok fejenkint 50 centimes (48 fillér), ezt ti nektek átadom ; a midőn a két vendég nagyot bámulva kérdezte, hát hol a többi pénz, erre a báró higadtan kijelentette: hiszen ti magatok mondjátok, hogy a vagyont egyenlően akarjuk megosztani, hát csak nem kívánhatjátok embertársaitok pénzét is. Ebben van a különbség az igazi és a hangzatos frázisokból élő szociálizmus között, az előbbi az édes haza arra érdemes népéről akar gondoskodni, mig az utóbbi a zavarosban halászva saját nemzetközi zsebeit tömni. Prohászka püspök minden szavában az igazi magyar hazafias áldozatkészség megnyilatkozását látjuk, kijelenti, nem szabad a hősöknek, vagy hátramaradottaiknak kegyadományra szorulniok, azok az ezer éves magyar állam fennállásáért küzdenek, azok a magyar nemzet hősei, tehát ezeknek jussuk van a nemzeti vagyonhoz, már pedig ez az ország a nemzeté, a nemzetet pedig a nép alkotja. Ez az a kijelentés a mi Prohászka indítványát korszakot alkotóvá teszi. Az indítványnak még csak egy pontjára szándékozom kiterjeszkedni. Az indítványnak az a része mely a felső- ! rolt birtokokat örökbérletbe vagy tulajdonába J adná át az államnak szociális szempontból j szintén igen fontos, mert az a hős a ki ily for- j mán jutna birtokhoz, megélhetéshez, nem lenne ; senkivel sem függő helyzetben, nem volna le- ! kötelezettje senkinek, a mi a nemes önérzet fej- I lesztésére feltétlenül jótékonyan hatna, mert az j állammal szemben mindenki egyformán lekötelezett, éppen ezért ezt sem a múltban nem éreztük, de nem fogjuk a jövőben sem; fontos továbbá az indítványnak ez a pontja főleg azért is, mivel hőseink ma nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül egymás mellett vívják az élet halál harcot, Így a segélyakciónak sem szabad különbségeket tenni az arra érdemesek között. A rokkantak érdekében a társadalom, a kormány, egyesek által már megindított mozgalom Prohászka püspök indítványának keresztül vitelével oiy befejezést nyerne, mely méltó a hősökhöz, méltó a hálás nemzethez. ' Riszdlorfer Imre. Az élőállat árakat nem maximálják. A fővárosi tanács legutóbbi értekezletén Serbán János miniszteri tanácsos kijelentette, hogy semmiesetre sem tartja kivihetőnek az élősertés árának maximálását, Azon a nézeten van, hogy csak az emberi ételemre nem alkalmas disznózsír és szalonna ára maximálható. Tudomása szerint nagyarányú ipari hizlalás folyik az országban, remélhető tehál, hogy a mai állapot javulni fog. Az 1916. évi termésből származó tengeriért, valamint száraz (érett) babért, borsóért és lencséért követelhető legmagasabb ár megállapításáról. A m, kir. ministerium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: I. §• Az 1916. évi termésből származó tengeriért követelhető legmagasabb ár a magyar szent korona országainak egész területére nézve métermázsánként (100 kg ) tiszta súlyra a következőkben állapittatik meg. a) közönséges (lófogu stb.) és kevert tengerire nézve csöves j morzsolt ha a szállítás ideje állapotban K f K f 1916. évi auguszt.—szept. 22 50 30 _ 19 16. évi október .... 23 39 30 50 1916. évi november . . . 24 10 31 — 1916. évi december . . . 24 90 31 50 1917, évi január .... 25 70 32 — 1917. évi február .... 26 50 32 50 1917. évi március .... 27 30 33 1917. évi április .... 1917. évi május vagy későbbi 28 10 33 50 hónap ............................... 28 90 34
