Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-03-25 / 13. szám

2-ik oldal. bZATMÁ'H GAZDA március 25. letvc a kormány által megszabott hadifogoly létszámra; tudomásom szerint a vármegye területén eddig mun­kába álló csekély számú foglyon felül kap a törvény­hatóság még 1400 foglyot, az eddig beérkezett kérvé­nyek alapján azonban több mint 3500-ra van szükség, a miből leszámítva azt a mennyiséget, a mely a bizott­ság véleménye szerint az egyes gazdák feltétlen szük­ségletén felül van, marad a szükséglet 2300 vagyis hiány 900. Ennek a hiánynak fedezése is igen nagy gondot fog adni a bizottságnak, pedig még igen sokan vannak kik kérelmüket nem nyújtották be, mi lesz akkor a hely­zet, arra ma nehéz megadni a választ. Véleményem szerint most a tavaszi munkák be­végzésénél igen előnyösen alkalmazhatók a 3—5 hétre szabadságolt katonák; a katonaság már megkezdette a tömeges szabadságolást s a hatóságnak itt kell résen lenni, hogy ezek a szabadságoltak megfeleljenek köte­lességüknek s ne húzódozzanak a munkától s ne áltas­sak a munkás hiány miatt összetett kezekkel álló gaz­dát máról-holnapra; ilyeneken végre kell hajtani kimé- letíentíi a m. kir. honvédelmi minisztériumnak 3000—1916 számú rendeletében foglalt azt az intézkedését, mely ki mondja: „azok, a kik munkájukat nem végzik, a községi elöljáróság, illetve városi hatóság által az ille­tékes póttestnek azonnal táviratilag bejelentendők, mely az illetőknek behívása iránt táviratilag intézkedni tarto­zik. A tsendőrség utasittatott, hogy a szabadságolt le­génységet munkájában ellenőrizze." Szükséges, hogy az előjáróságok a szabadságra haza érkezett katonákat a jelentkezésnél a legkomolyab­ban figyelmeztessék erre a körülményre, ez érdekében álló az illető katonának, de fontos ma a közre is. Nagyon helyes lenne továbbá ha a nagyobb bir­tokok tulajdonosai, uradalmak munkás szükségletüket « főldmivelésügyi minisztérium munkásközvetitő osztálya (Vf— 1) utján fedeznék, mert még egyes vidékeken ma k. vannak munkát kereső munkás csoportok, hiszen e hóban közöltük lapunkban, hogy Bolhás községben (Somogymegye) 150 munkás nyári és őszi munkára ajánlkozik, vagy szintén e hónapban adtunk hírt, hogy Fodor András (Borsodmezőkövesd) 40 társával mező- gazdasági munkát keres; ilyeneknek alkalmazásával az uradalmak is jól járnának s a hadifoglyok is nagyobb mennyiségben állanának rendelkezésre a közép és kis­bírtok megmunkálására. Nagyon termászetesen, hogy az munkás csoportokhoz csak úgy juthat ma a gazda, In a minisztérium megfelelő osztályának előre bejelenti szükségletét. igeit fontos az igaerő' pótlásánál a földek köz- munkaszerüleg leendő magmunkálásának legszigorúbb végrehajtása s éberen kell őrködni a hatóságnak szak­közegei utján, hogy a fogattal rendelkező gazdák a saját ftfdjtk megmunkálásánál ne amerikázzanak, hanem ki­tartó szorgalommal, a kedvező idő minden órájának kihasználásával igyekezzenek azt befejezni és segítségül sietni embertársaiknak és imádott hazánknak. Nem min­den célzatosság nélkül hozom fel ezt a körülményt is, ilyenről már itt-ott hallottunk beszélni, jó lesz tehát en­nek idejekorán elejét venni. Igen sok volna még a mit fel lehetne hozni a mai nehéz viszonyok részbeni orvoslására, de egyelőre ennyi is elég s ha jelen soraimmal csak egy parányit is szol­gáltam a közt, jól eső érzés tölt el, mert ma mindenki köteles százszoros szeretettel édes hazánkat szolgálni s vitéz hadseregünk és a köz-élelmezését előmozdítani. Útmutatás a rézgáliccal való takarékoskodásra. A m. kir. központi szőlészeti kísérleti állomás a rézgáliccal való takarékoskodásra a következőket ajánlja: Mivel ezidéu a rézgálic nemcsak nagyon drága, de a jelenleg rendelkezésünkre álló rézgálic-mennyiség nem fedezi a rendes szükségletet, a folyó évben a szőlő permetezését a legnagyobb takarékossággal kell végrehajtanunk. Lehet-e a szőlőt kevesebb rézgáliccal is a Pero­nosporától megóvni? Lehet, még pedig a következő szempontok figye­lembevételével. 1. Gondos talajmunkával. Szőlőnkből távolitsunk el mindent, a mi nem oda­való; száraz lombot, gályát, különös gonddal irtsuk ktj a felvetődő gyomot, gondoskodjunk árról, hogy szőlőm-.« két mennél jobban átjárhassa a levegő s a napsugáj-^ talaja legyen teljesen tiszta. 2. Korai aggatással (kötözéssel). A szétdőlt, leíógó hajtásoknál a nyirkos talaj kö­zelsége különböző okokból elősegíti a fertőzés bekö­vetkezését. A hajtásokat lehetőleg bokorszerüen kössük fel, a tőke alján és derekán kidomborodva dongásan, kosárszerüen hagyjuk. 3. A bepermetezendő iombfelület csökkentésével. Ezt elérhetjük: 1. Ha a rendesnél 2—3 levéllel | rövidebbre csonkázunk. 2. Ha a felesleges hajtásokat j — főleg a sűrűn ültetett szőlőkben és a gyorsan utá- ■ nanövő fajtáknál állandóan eltávolítjuk. 3. Ha ayár fo­lyamán az ugarhajtások alsó és felső részéről egy-egy levelet eltávolítunk. 4. Ha a fürtöket viselő hajtásokról a fürt felett az ötödik levéltől kezdve, egy-egy levelet eltávolítunk. 5. Ha a hónaljhajtásokat mindig idejében eltávolítjuk. A lombcsökkentésnek azonban nem szabad I odáig terjednie, hogy a jövő évi fa beérése veszé- ! lyeztetnék. Tehát ritkítani, de nem kopasztani. Ily módon permetezőanyagban körülbelül 20 szá­zalékot takaríthatunk meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom