Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-18 / 12. szám
4-ik oldal. v SZATMÁRI GAZDA március 18. Az elszállásolds, élelmezés és díjazás. A katonai munkásosztagoknak és az azok mellé adott altiszteknek elszállásolása és élelmezése a munkásosztagot igénybe vevő község (város) föld-, szőiő- vagy erdőbirtokos (vállalat) feladata. Az élelmezést a munkaadó a munkásosztagnak a póttest áltel eziránt utasított altisztje által nyugta ellenében átadandó élelmezési pénzért tartozik teljesíteni. A munkásosztag tagjainak, valamint az azok mellé a munka végzése közben gyakorlandó felügyelet céljából kirendelt altisztnek, a munkaadó mindegyik munkanapért a helyi szokásos napszámnak megfelelő díjazást tartozik kifizetni. Az erdőgazdaságokban (fatermelő vállalatoknál is) a munka sikere érdekében szakmánybérek fizetendők. Az utazási költségek a munkaadót nem terhelik. A díjazást a járási főszolgabíró (városi hatóság) által a mezőgazdasági intézőbizottsággal egyetértöleg és a helybeli szokásos napszám figyelembevételével, valamint a végzett munka arányában megállapítja. Erdőgazdasági munkáknál szakmánybért (átalánybért egységbért) a teljesített munka arányában és a vi- dékenkint ilyen munkáknál fizetett egységbérek figye- lembentartása mellett ugyancsak a gazdasági munka- bizottság a járási tisztviselővel — de szakértő (erdő- felügyelő vagy más állami erdőtiszt) meghallgatása után — állapítsa meg. A munkásosztagok, szabadságoltak és fölmentettek foglalkoztatása. Elvi intézkedése a rendeletnek, hogy a munkás osztagok azok által foglalkoztatandók, a kik a kivezénye- lést kérték, de ha sürgős munkájukkal annyira haladtak, hogy a fenmaradó rész csak másod-harmadrendű jelentőségű, elsősorban karmai szolgálatra bevonultak földjein kell őket foglalkozatni. E részben a mezőgazdasági intézőbizottságnak kell eljárni. Ugyanilyen eljárás alkalmazandó a szabadságolt vagy fölmentett mezőgazdák és mezőgazdasági munkásoknál is, ha már saját és hozzátartozóik legsürgősebb munkáit ellátták. Ha nem engedelmeskednének, behívásuk végett póttesteiknek följelentendők. Az idegen földön végzett munkáért a minisztérium kártérítést ad. A kincstári lovak kikölcsönzése. A kinastári* lovakat csak az okvetlenül szükséges időtartamra, legföljebb 4—4 hétre kölcsöncik ki, de csak azoknak, a kik kifogástalanul el tudják tartaná. De ha a szükség úgy kívánja, a négy hét letelte előtt is bekérheti a kincstár lovait. A lovak kikölcsönzése iránti kérelmeket a törvény- hatósági gazdasági munkás-bizottságnál kell előterjeszteni,. mely azokat előjegyzi, de ez még nem jelenti azt, hogy a kért lovak mindenesetre rendelkezésére fognak bocsáttatni. Az igényelt lovak a honvédelmi miniszter távirati intézkedésére fognak rendelkezésre bocsáttatni. A kölcsönzött lovak a vasúton a kincstár költségén szállíttatnak és élelmeztetnek. A kiadott lovakat kéthetenként tisztek és katonai állatorvosok megvizsgálják, s ha rossz körülmények között találják, azonnal bevonják. Pótlást ilyen helyre azután nem adnak. Arra is ügyelni fognak, hogy mezőgazdasági munkára használják-e föl a lovakat, mert ha nem, akkor ezeket is bevonják. A kincstári lovakat csak halaszthatatlan gazdasági munkára lehet és kell fölhasználni. Ezért ha egyik helyen elvégeztettek az elsőrendű munkák, nyomban át kell adni más birtosnak, elsősorban a katonai vagy népfölkelési szolgálatra bevonult, illetőleg hadbavonult birtokosnak sürgős és halasztást nem tűrő mezőgazdasági munkák elvégzésére. A mezőgazdasági intézőbizottságok kisérjék figyelemmel, vájjon a fentebb kifejtettek értelmében fölmerült-e annak a szüksége, hogy a kikölcsönzött lovak máshol is foglalkoztassanak. A fő tehát az, hogy minden kérelem a vármegye alispánjához intézendő. A gazda teendője márciusban. Kedvező időjárás esetén a gazda téli pihenési ideje lejár $ hozzá kell kezdeni a tavaszi munkához és előkészülni már most a nagy nyári munkálatokhoz is. Itt van a lóhere és lucerna vetőmagvak aranka- mentesitésének ideje is, emiatt forduljanak egyesületünkhöz, amely berendezkedett az arankamentesiíésre. A magtárakban levő készletek megforgattatásáról ne felejtkezzünk meg, nehogy a zsizsik tanyát üssön benne. Rossz időben a cselédséggel szénát porciózfas- sunk, mert a jó gazda csak porcióval eteti a marháját. Az aratók és cséplő munkások szerződtetéséről ne feledkezzünk meg. Különösen ma a háborús időkben, a midőn munkás hiány van. Ott hol harmados, vagy feles tengerit termelnek, nagyon helyesen teszik, ha az alkunál — amennyiben lehetséges — a kapálás és szénakészitéshez szükséges kézierőt is biztosítják. Az igás lovak már e hó folyamán folytonosan munkában vannak, ez októl nagy gondot fordítsunk azok takarmányozására s különösen óvjuk őket a meghűléstől. A 10—12 napos csikókkal megkezdhetjük a zab etetést, kezdetben kézből keveset adni nekik, naponta szaporítva az adagot oly mérvben, hogy 3 hónapos egészséges csikónál, annak kedvező fejlődése melleit a zab adagja 3—4 kg. lehet. A még le nem ellett kancákat naponta meg kell
