Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-02-26 / 9. szám
2-ik oidai. SZATMÁRI GAZDA február 26. György, Péterffy Imre, Sárközy Andor, Szarka Andor, Szeőke Sándor, Sz. Ti éger Albert, Szilágyi Béla, dr. Vajay Károly választmányi tagok. Elnök a megjelenteket üdvözölve az ülést megnyitotta s a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után az ülés Tichy Gyula gazdasági felügyelő tájékoztatása, valamint többek felszólalása után kimondotta, hogy bikavásárát ez évben nem tartja meg. Ezután következett a titkár jelentése, az elnökség által gazdáink érdekében tett intézkedésekről. A jelentés teljes szövegében a következő: Tisztelt Igazgató Választmány ! A háború előre nem látott hosszú tartama aiatt a változott viszonyokból kifolyólag egyesületünk működése, kell hogy az adott helyzetnek mindenkor megfelelő legyen. Egyesületünk vezetősége és a megfelelő időközönként megtartott választmányi ülések hivatása tehát, hogy mindazon aktuális kérdésekben megfelelő határozatot hozzon, melyeknek helyes elintézése a mai nehéz viszonyok között a gazda boldogulását biztositó elérhető legmagasabb terméshozam előállításával egyszers- snínt a katonaság, nemkülönben az itthonmaradottak élelmezésének alapfeltétele. Ezen fontos cé! elérésére azonban sajnos nem áll az egyesületnek elég eszköz rendelkezésére, mert csak a meghozott kormányrendeletek által megszabott szűk határok között mozoghat. Éppen ’fczáft fogadtuk nagy örömmel azon eszmét, melynek eredménye a f. hó 9.-én Budapesten megtartott országos földmive- lésügyi értekezlet összehívása volt. Ezen értekezleten egyesületünkét Dr. Böszörményi Emil, Dr. Falussy Árpád aielnökök és a titkár képvi selték s rajtok kívül még jelen volt egyesületünk több tagja. Jelen rövid jelentésemnek nem hivatása az értekezletről kritikát mondani, de ezt hivatalos közlönyünkben már amúgy is megtettem. Ami pedig az országos értekezlet által a gazd. egyesületek egyik speciális feladataként lett megjelölve, erre tárgysorozatunk következő pontjánál fogunk kitérni. Egyesületünk képviselői a gyűlést követő napon a földmivelésügyi minisztériumban interveniálták több, a gazdaközönség vitális érdekeit érintő és az előző választmányi ülésen már megtárgyalt ügyben, hol pl. a 43—50 éves gazd. cselédeknek katonai szolgálat alól való felmentésére vonatkozólag azon megnyugtató választ nyertük, hogy minden jogos kérés kedvező elintézést fog e téren nyerni, a kisgazdák felmentése érdekében szükségtelen volt közben járni az előzőleg nyert kedvező felvilágosítások után. Az 50—55 éves gazd. cselédeknek hadiszolgálta- fás alól való mentesítése ügyében szintén kedvező választ nyertünk, miről hivatalos közlönyünk 7. számában már volt alkalmam gazdaközönségünket tájékoztatni, illetve megnyugtatni. Tárgyaltunk a minisztériumban a készletek pontos bejelentésének kérdéséről, mely alkalommal különösen figyelmünkbe lett ajánlva, hogy gazdáinkat ezek pontos teljesítésére felhívjuk, mi legelső alkalommal lapunkban közzétett értesítés utján meg is történt. A lerekvirált, de még át nem vett tengeri mielőbbi átadhatásának kisürgetése ügyében a minisztériumban azon felvilágositást nyertük, hogy csak konkrét eseteknek felsorolása alapján intézkedhetnek erre vonatkozólag a Haditermény Részvénytársaságnál. Ez alapon nem csak hivatalos közlönyünkben szólítottuk fel gazdaközönségünket bejelentésekre, de azonnal küldtünk a körjegyzőknek felhívást, melyben kellő tájékoztatás után kértük őket, értesítsék egyesületünk titkári hivatalát arról, kiktől és mily mennyiségben rek- viráltak le terményeket — főleg tengeiit — melynek átadása az illetőre már csak azért is sürgő:, mert annak árára rá van utalva — amennyiben csakigy tudjuk a földmivelésügyi minisztériumnál a további szükséges lépéseket megtenni. Sajnálattal vagyok kénytelen azonban kijelenteni, hogy az eddig hozzánk érkezett értesítések száma ösz- szesen 4 drb. ebből is csak egy van olyan, mely a kivánalmaknak megfelelően van kiállítva. Ezen körülményből azonban azt hiszem nem lehet arra következtetni, hogy gazdáinknál tulnagy a pénzbőség, vagy már átadták volna tengeri termésüket. Egyesületünk vezetőségének ellenben különös helyzetet teremt, mert kicsi- nyeskedésnek fog részünkről feltűnni a földm. kormány előtt ha 100 —150 q átvételének kisürgetését kérjük, igy aztán valószínűleg az átvételeknek helyi megbízottaknál való kisürgetésére fogunk szorítkozni. A Magyar Mezőgazdák szövetkezeténél a tavaszi ■ vetőmagvak mielőbbi elküldésének érdekében tettünk lépéseket. Az igazgatótól azon megnyugtató választ nyertük, hogy a magvak kellő időben fognak megérkezni, mindamellett szükségesnek tartok a mostani viszonyok között egy újabb személyes sürgetést és meggyőződést arról, vajon tényleg expedíció alatt állanak e már, mint az ígérve lett. Az árakra különösen a t. búza magas árára — mit természetesen szintén szóvá tettünk a tárgyalás során, — oly felvilágositást kaptunk, hogy — miután hazánkban számottevő kísérletek nincsenek tavasz búzából, — ez Csehországból, de legnagyobb részt Németországból lesz hozatva. A magas száliitási költség, zsák beszerzés stb. oly drágává teszik, hogy az itteni maximált árra! nem állhat arányban. Szükségesnek tartom e helyütt tudomására hozni a t. választmánynak azon kijelentésemet, melyet ott az igazgató ur előtt nagyon is hangsúlyozottan kiemeltem. A múlt tapasztalatai alapján, melyek a Csehországban elterjedt kopasz tavaszbuzának a mi vidékünkön való alkalmatlan voltát már beigazolták, a károsodásoknak elejét veendő gazdáink részére — amennyiben honi
