Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-01 / 1. szám
SZATMÁRI GAZDA 5-lc oldd. január 1. mondjuk, hogy felnevelés közben 20 pusztul el, marad tehát 100 csirke. Ezek közül 50 kakas, 50 jérce, amely utóbbiak közül, mondjuk, hogy kétharmadrész elfogadható tojó- tyukanyag, amely besorozható a törzsállományba. Vilá- ges azonban, hogy válogatni nem nagyon lehet s igy ilyen keltetési viszonyok mellett nem is lesznek valami "kiváló tojó tyukjaink. Sokkal jobban teszi tehát a gazda, ha 200 - 250 tojást keltet ki, mert igy sokkal nagyobb választék kínálkozik s módjában van az állatállományt jav ; ni is Igen áty, de már ennek a tojásmennyiségnek a kiköltése is nagy gondot okoz, mert 20 kotiöra ve : szükség. Már most tessék elgondolni, mennyi baj Vr.z 20 kotlónak gondozásával, ápolásával úgy a keltetés, mint a nevelés alatt. A természetes keltetés sokkal több gondot okoz, mint a' géppel való keltetés és nevelés, még akkor is, ha a kotlók a kellő időben valóban e is kotlának, úgy, hogy a csibék egy időben kelnek ki s nevelés céljából nagyobb csapatokra felosztva csaphatók a kotlók alá. De rendes körülmények között különböző időkben fognak ülni, a csirkék s legk. Hmbözőbb időben kelnek ki s igy a tenyésztő az egész tavaszon át vesződhetik a keltetéssel, neveléssel és mégis különböző korú csirkéi lesznek. Mennyivel könnyebb a helyzete, ha márciusban egy jóféle keltető-- géppel egyszerre kikelteti az egész mennyiséget s egy- sztnt valamennyi csirkét felneveli. Micsoda erőteljes, eg/’öníefü, egyenlő korú, korai kelésü csirkékre tehet szrn ! Az ilyen állatok teljes fejlettségben mennek bele z télbe és mint kész tojók kezdik a szerepüket már' a te folyamán. Ebből azután nem következik, hogy a gazda tovább ne használja gépét az egész éven át, sőt ellenkezőleg, miután a tenyészanyagot a korai keltetéssel biztositolta magának, haszonnal keltethet az egész éven át s i: 1 ékesítheti a csirkéket a piacon. Csakis a mestersége-- keltetés segélyével lehet bármely időszakban rántani vág1 sütni való csirkéket előállítani, a mi különösen akiv előnyös, ha oly időszakban vethetünk a piacra nagy -mennyiségeket, amikor csekély a kínálat. A keltetőgép egészen fügetlenné tesz minket a kotlótól. Menynyi kárt okoztak már a kotlók azáltal, hogy éppen akkor nem akartak ülni. amikor sok jó tojás ált rendelkezésre, antiker tehát legjobban szükség lett volna reájuk J Sokszor előfordul, hogy a kotló pár napi ülés után eihagyja a fészket, avagy éppen a kikelés előtt jut eszébe, hogy már nem kotiik s elhagyja pusztulni az egész- tyuk.aija tojást. Persze pótkotlót szerezni sokszor egyáltalán tehetetlen. A jó keltetőgép ellenben sohasem hagy cserben minket, ha gondosan kezeljük, sőt a kotlós tyuk által elhagyott tojásokat is kikölti. Nem akarjuk azonban azt mondani, hogy most már minden gazda szerezzen be magának keltetőgépet, meri es nem mindenhol fogja magát kifizetni. Keltető- 0pfi csak az vegyen, aki ki is tudja használni. Ha a< gép egész éven át használatlanul hever a kamrában, kihasználatlanul fekszik benne a befektetett tőke s a gép kezelésében sem fogjuk elérni soha azt a gyakorlatot, mintha jóformán állandóan működésben tartjuk. Ebből az következik, hogy a mesterséges keltetés és neveles csak annak való, aki a baromfitenyésztést, mint jövedelmi forrást akarja a gazdaság üzemébe beieálli- tani. Ha figyelemmel kísérjük a külföldet, látjuk, hogy ott lassan bár, de egyre tért hódit a mesterséges keltetés és nevelés, amiből az következik, hogy nálunk is ugyanaz fog történni s minél előbb tanuljuk meg ezt az üzemágat, annál jobb reánk nézve, mert a nyugati államok baromfitermékek dolgában ránk vannak szorulva s igy annál nagyobb jövedelmet tudunk magunknak biztosítani, minél jobban értjük ezt a mesterséget. Szándékosan beszélünk itt a baromfitenyésztésről mint a mezőgazdaság egy melléküzeméről, mert elsősorban a gazda van hivatva baromfit termelni, lehet azonban a baro.nfitermelés önálló üzemág is, a mikor t. i. az egész gazdálkodás csak a baromfitermelésre van alapítva. Ilyenek vannak is már külföldön; különösen nagyobb városok közelében s mint a tudósítások jelentik, azok igen jól prosperálnak, de óvakodjunk a túlzó dicséreteknek s a fellengző buzdításoknak hitelt adni. Fentebb említettük, hogy a gazda udvarán nagy átlagban 5 korona tiszta jövedelmet hoz egy tyuk, de ezt az adatot nem szabad önálló üzemeknél számításba venni, mert ez az összeg csak úgy érhető el, ha a tyuk a gazdaságban ingyen találja meg élelmét, amit nagyszámú tyuk tartásánál mind fel kell számítani. Ezenki^ vül a gazdaeraber főleg tojást ad el s nem keltet csak keveset, ellenben a nagyobb üzemnek, ha nagyobb jövedelmi átlagot akar elérni, húst kell termelnie, fiatal rántani való és idősebb sütni való csirkéket kell eladnia. És akkor okvetlenül szükséges a géppel való keltetés é* nevelés, mert pl. 10.000 csirkét kotlóval kikeltetni s felnevelni egyáltalán lehetetlen. Különfélék. Liszt- és kenyérfogyasztás szabályozása. Akormány a legutóbbi hivatalos lapban közhírré tette a liszt- és kenyérfogyasztás szabályozására vonatkozó 1916. évi január 10-én életbe lépő rendeletet. E szerint naponként és fejenként 240 gramm lisztet lehet fogyasztani, a mi a rendelet értelmében 1916. évi augusztus hó 16-ig számítva 52 8 kgr. lisztet tesz ki. Kivételt tesz a rendelet a nehéz testi munkával foglalkozóknál, akik napi 300 gramm lisztet fogyaszthatnak, mig az őstermeléssel foglalkozók legfeljebb napi 400 grammot. Búza, rozs, árpa és gabonanemüek keverékéből előállitott lisztet, továbbá az ilynemüekből előállított kenyeret f. évi január hó 10-től kezdve
