Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-15 / 3. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA január 15. A kitűzött határidő letelte után benyújtott kérvény nem fog figyelembe vétetni. Azoknak a gépészeknek és fűtőknek a felmentése is kérelmezendő, akiknek felmentése iránt a kérvény már beadatott, de az még el nem intéztetett. A gőz- és motorekegépészek és fűtők felmentése iránti és a járási tisztviselő utján a főispánhoz és a főispán utján szabályszerűen továbbított kérvények a m. kir. íöldmivelésügyi minister ur illetőleg Horvát-Szla- vonországokban a bán ur javaslata alapján, ha a m. kir. honvéoségnél tényleges szolgálati kötelezettség alatt álló egyénekről (tartalékosokról, póttartalékosokról), valamint akár a honvédséghez, akár a hadsereghez beosztott A) vagy B) alosztályu népfölkelőkről van szó, a m. kir. honvédelmi minister, ha pedig a közös hadseregnél tényleges szolgálati kötelezettség alatt álló egyénekről (tartalékosokról és póttartalékosokról), van szó, a cs. és kir. hadügymlnister ur által fognak elintéz- tetni. Ez a rendeletem, mely a mezőgazdaság érdekei- I nek mind közgazdasági, mind katonai szempontokból való megóvását, illetőleg a kézi és igaerőnek a háború alatt bekövetkezett hiánya folytán mindinkább szükségessé vált gőz- és motorekével való szántás előmozdítását célozza, azonnal közhírré teendő és a legpontosabban végrehajtandó, a végrehajtást akadályozó körülmények pedig hozzám bejelentendők, hogy a jelen ren- -deletemmel kitűzött cél megvalósítható legyen. A fogyasztás fegyelmezése. Az uj esztendő elég kellemes meglepetést hozott: a kenyér és liszt utalványok alakjáhan. Furcsa dolog is elképzelni egy vérheli magyarnak, hogy bemegy a pékhez s pénze is van, vagy a vendéglőben s ott kenyeret kér s azt addig nem adják oda neki, amíg a hatósági utalványt is át nem adja. A kenyér ára szinte másodrendűnek tűnik fel — a fő dolog a kenyérjegy, vagy lisztjegy. Erre van szüksége a grófnak és napszámosnak egyaránt. Bőségesebb termés esetén talán elkerülhettük volna ezeket a kényelmetlen rendszabályokat. Ámde ha már itt vannak, — nincs más segítség, mint beletörődni — és levonni belőlük a tanulságokat. Mert mindennek meg van a maga tanulsága s különösen sokat tanulhatunk a magyar természetnek, gondolkodásmódnak olyannyira szokatlan kenyér- és lisztjegyekből. Az egyik és legfőbb tanulság, hogy takarékoskodnunk kell a legteljesebb mértékben. A szántóföld termése mai viszonyok közt nem elégséges a folyton szaporodó igények kielégitésére. A háború méretei eddig folyton csak növekedtek s ki tudja meddig fognak nőni. Már pedig a háhoruban minden élő és mozgó tényező — bízvást mondhatjuk — az úgynevezett központi hatalmak részéről első sorban a magyar föld termésére van rá utalva. Az észszerű, — sőt fösvénységig menő takarékosság rendkívül kívánatos. Ne egyék senki két darab kenyeret, ha egygyel is jól lakott. A másik, nézetünk szerint most már mindenki előtt igazságszámba menő tanulság az, hogy a mező- gazdaságnak meg kell adni minden lehető támogatást, hogy háborús feladatainak meg tudjon felelni. Azt mondják, hogy a mezőgazdaság is tulajdonképpen ipar, — mi azt mondjuk, hogy a mezőgazdaság kiváltképpen háborús ipar. A kenyér van olyan tényező, mint a srappnel. Meg kell tehát adni a mezőgazdaságnak is pénzben, munkaerőben, szállítási és anyagbeszerzési előnyökben mindazt, ami produktívvá, teherbíróvá, fejlődővé teszi. A föld ősereje, a mag csiraképessége, az eső és napfény nem elégségesek az eredményhez. A kenyér- és lisztjegyekbe bele fogunk szintén törődni, mint sok más háborús mizériába és hasznunk is lesz belőle, főleg ha a tanulságokat Is levonjuk. — Hasznunk lesz belőle azért is, mert bizonyos fegyelmezettséget tanulhatunk. Lám, Németország az ő aránylag kisebb készleteit mily pompásan és arányosan szét tudja osztani, — ott a drágaság még annyira se tudott elfajulni, mint minálunk — éppen ezért fegyelmezettségre — a mostaninál jóval nagyobbra — száz és száz okból volna szükségünk. Mi azonban csak egyet emlilünk s ez az, hogy a fegyelem és a szövetkezésre való hajlandóság nagyon is közeli rokonok. Voltakép- i pen egyik a másikat kisegíti, megtermékenyíti. A fe- | gyelmezett társadalom jobban hajlik a közös munkára. j Már pedig elvitázhatlan tény, hogy a drágaság legfőbb j tényezőjét, a kapzsi közvetítő uzsorát csak közös erő- I vei — szövetkezéssel lehet legyőzni, sőt mi több, ki- j irtani. Felkérjük egyesületünk tagjait szíveskedjenek úgy a folyó, mint a hátralékos tagdijakat : befizetni. Egyesületünk a mai nehéz viszonyok ■ mellett még nagyobb áldozatok árán képes csak ■ működését — melyre a nyomasztó gazdasági viszonyok miatt fokozottabb szükség van — fenntartani; ezenkívül egyes jelentékeny jövedelmi források éppen a háború okozta körülmények miatt vagy kevesbedtek, vagy egészen megszűntek, igy tehát a tagdijak rendes befolyására feltétlen szükségünk van. Tagdijakat kérjük: Szatmármegyei Gazdasági Egyesület pénztára Szatmár, Szatmárvármegyei takarékpénztár r.-t. címre küldeni.
