Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-03 / 23. szám

4~ik oldal. SZATMÁRI gazda junius 3. bevetetlen maradt. Franciaországban jelentékenyen csők- j kent a bevetett terület. Az Egyesült-Államokból szin- ' tén kedvezőtlen híreket hallunk, amennyiben a termőföld 8 millió acreval csökkent. Kanadában is rossz a helyzet. Látható ezekből, hogy ezen esztendőben nagyobb ne- ; hézségekbe fog ütközni a világ gabonaellátása, mint ta­valy s az idén volt, mit természetesen főként a velünk ellenséges államok éreznek meg. A csalántermelés érdekében. A cs. és kir. had­ügyminiszter uttasitorta az öszes katonai állomási parancs­nokságokat, hogy közöljék mindazokkal az érdekeltek­kel, a kik parlagon heverő földjeiket csalántermelés céljából megmunkáltatni akarják, hogy a katonai hatósá­gok hajlandók ebből a szükséges célból munkaerőt: szolgá­laton kívüli katonákat, lábadozókat s hadifoglyokat ren­delkezésükre bocsátani. A kiutalt munkaerők ellátását a katonai hatóság vállalja magára, a mely ellenszolgál­tatás gyanánt csupán az idei csalántermést követeli. .Minthogy csalán termelésére minden terület alkalmatos és az elültetéssel kapcsolatos munkálatok gyorsan és rövid idő alatt befejezhetők, a hadügyminisztérium ajánlata jó szolgálatot tehet a gazdáknak nemcsak azért, mert a parlagon heverő területek megmukálása jelenté­keny értéket jelent, de azért is mivel a csalán termelé­se remélhetően a békés idők alatt is haszonhajtó foglal­kozás lesz, mert a csalánrosíok ipari feldolgozása állan­dósulni fog. A repceolaj maximális ára. A kormány 1914-1916. M. E, számú rendelete az 1915. évi termésből származó repceolajért, vadrepceolajért és lenmagolajért követelhető legmagasabb árat 100 kg.-ként repceolajra nézve 170 koronában, vadrepceolajra nézve 160 koro­nában, lenmagolajra nézve 180 koronában állapítja meg. A rendelet felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert, hogy a korábbi rendeletekke! zár alá vett repce-, vad­repce- és lenmagolajkészleteket ezeken á maximális árakon rekvirálhassa. Méztermelésünk fokozása. Méhészkedéssel fog­lalkozó gazdáink a háború bekövetkeztével azt hitték, hogy a termelt méz jelentősége és kelendősége egészen háttérbe fog most már szorulni. Annál örvendetesebb jelenség az, hogy a magyar méznek hová-tovább na­gyobb a kelendősége és lényegesen emelkedelt az ára is. Az élelmicikkek általános drágasága mellett, a ke­nyér mellé, kivált nngy családos házaknál igen kitűnő pótlékul kínálkozik a kiadós és egyáltalán drágának nem mondható méz, amelyből a hadvezetőségek közül a németek is igen sokat vásárollak tőlünk. Vegyi alkat­részeinél és kiválóan tápláló erejénél fogva a méz táp­értéke igen közel áll a tojáséhoz és a tejéhez, minél­fogva méhészkedéssel foglalkozó itthon maradt gazdá­inknak és családtagjainak mindenkép csak azt ajánl­hatjuk, hogy méhészetüket igyekezzenek megnagyobbí­tani, alkalmas méhlegelő növények termesztésével pe- dig méheik tápellátását is biztosítani. Takarmányt adó növényeink legtöbbje rendszerint igen jó méhlegelőt ií szolgáltat. A méz jelentősége annyival is inkább foko­zódik napról-napra, mert a cukorrépa termelés s igy a cukorgyártás is folytonosan csökken. Eladó köles vetőmag mintegy 40 méter má­zsa minta megtekinthető egyesületünk titkári hi­vatalában. A hushiány és a házinyul tenyésztés fontos­sága. Háziállataink közül kevés igényüsége s óriási szaporasága miatt kétségen kívül a házinyul szolgáltatja a legolcsóbb húst. S ha eddig bizonyos ellenszenvet tanúsított a fogyasztóközönség a házinyulhus iránt, most: kapva-kapna az olcsóbb hús után, csak volna. Minden gazdának házinyul tenyésztővé kell most átalakulnia, amely 30 napig laríó vemhességével, 3—4 darabból álló szaporulatával, a mai viszonyok között nem meg­vetendő jövedelmet biztosit annyival is inkább, mert, egész nyáron át zöldtakarmánnyal, zöld here, csala- mádé, bükkönnyel tartják, télen át pedig minden el­képzelhető hulladéktakarmánnyal, s igy tartása alig ke­rül valamibe. Legkifizetöbb a belga óriás s a kék óriás tenyésztése, amely utóbbinak gereznája is nagyon ér­tékes. Lehet szabadon is, de leghelyesebb zárt ketre­cekben tartani, ahol a tisztaságra és gyakori fertőtlení­tésre igen nagy gondot keli fordítani. A házinyulte- nyésztők országos szövetsége Budapesten, Csillaghegyen, van amely úgy tenyészanyag beszerzésére, mint egyéb a házinyul tenyésztésére vonatkozó kérdésekre készsé­gesen ad felvilágosítást. Felelős szerkesztő: Világossy Gáspár egyl. titkár. Szerkesztő: Riszdorfer Imre. Lapkiadó és kiadóhivatali főnök: Szász Ferencz. Felkérjük egyesületünk tagjait szíveskedjé- I nek úgy a folyó, mint a hátralékos tagdijakat befizetni. Egyesületünk a mai nehéz viszonyok mellett még nagyobb áldozatok árán képes csak j működését — melyre a nyomasztó gazdasági vi~ 1 szonyok miatt fokozottabb szükség van — fenn­tartani; ezenkívül egyes jelentékeny jövedelmi | források éppen a háború okozta körülmények > miatt vagy kevesbedtek, vagy egészen megszűn­tek, igy tehát a tagdijak rendes befolyására feltétlen szükségünk van. Tagdijakat kérjük: Szatmármegyei Gazdasági Egyesület pénztára Szatmár, Szatmárvármegyei takarékpénztár r.-t. címre küldeni. Gál Jenő mérnöki irodáját Szatmáron, Bercsényi-utca 33. szám alá helyezte át Tele­fon szám: 189. »Északkeleti Könyvnyomda« Szatmár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom