Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-03 / 23. szám
2-ik oldal, SZATMÁRI GAZDA junius 3. csal, útbaigazítással szolgálni, mert jól meg kell jegyeznünk: a jó gyümölcs megtermelésével egyenértékű annak előnyös értékesítése, mivel a gazda csak e kettőnek összhangba hozatalával találhatja meg számítását: befektetett tőkéjének kamatját, fáradságának jut il máts viszont láthatja azt a horribilis összeget, amibe ma a megmunkálás kerül. A midőn magunk részéről is melegen üdvözöljük Korponayt nemes elhatározásáért, ki kell jelentenünk, hogy gyümölcstermelő gazdáink örülhetnek elsősorban annak, hogy ily szaktanácsadót juttatott a sors nekik, kiben a vasakarat, a rendithetlen kitartás, a tapasztalattal és igazi tudással párosulva van. Kérjük a napszámbérek sürgős megállapitását. A járások főszolgabírói dicséretes buzgalommal igyekeztek felhatalmazásuk alapján a napszám- és szak- mány-béreket megállapítani, sajnos azonban ezek a megállapítások a mezőgazdasági célra igénybe veendő katonai munkásosztagokra vonatkoznak, de nem azokra, a kik itthon vannak s minden kitelhető eszközzel igyekeznek kiuzsorázni a bajba jutott gazdát. A szatmári járás körzetének május hó 24.-én tartott értekezletén szóba jött ez a kérdés s igen sok panasz "hangzott fel, hogy a gazdák szorult helyzetét mennyire kihasználja az itthon lévő — mondjuk meg őszintén — amúgy is csekély értékű munkásosztály, mert hiszen nagyon természetesen az értékesebb elem fegyverre! küzd kint a harctéren hazánkért; volt bizonyos megállapodás, hogy ez irányban a május 25 -i vármegyei közgyűlésen akció indittassék meg az ügynek méltányos rendezése iránt ; tudomásunk szerint a közgyűlésen oly irányú indítvány lett előterjesztve, hogy a vármegye sürgős felterjesztéssel forduljon a kormányhoz ennek a kérdésnek lehetőleg azonnali megoldása céljából. Az indítvány nem lett elfogadva egyszerűen azon okból, mivel a közigazgatási hatóságok fel vannak hatalmazva az árak maximálására s azokkal szemben pedig a kik a gazda kiuzsorázására törekesznek, megtorló eszközök alkalmazására s a mezei munkák közmunka- szerű elvégzésének elrendelésére. A napszambérek megállapítása habár szerfelett sürgős, sőt már is elkésett — de nem oly egyszerű, mint igen sokan gondolják. Nagyon helyesen világította meg ezt a kérdést Domahidy Pál dr. főszolgabíró a mikor azt mondotta, a hadbavonuitak itthon maradot- tainak segélye a háború kitörése előtti napszámbérek alapján lett megállapítva, a katonai munkásosztagok napszámbéreinek megállapításánál szintén ezek lettek alapul véve, már most, hogy jön hozzá az a csekélyebb értékű mufikaerő, a mely még a háború szenvedéseitől is teljesen ments itthon folyton munkához tud jutni és szépen kereshet, hogy magasabb napszámbérben részesüljön mint az, a ki katonai szolgálatból jön haza néhány napra mezőgazdasági munkára; ez égbekiáltó sérelem lenne vitéz katonáinkkal szemben. Véleményünk szerint Domahidy főszolgabíró nyilatkozata megadja az irányt, a melyen meg lehet a kérdést oldani, a katonai munkásosztagok részére megállapított napszámbéreket kell alapul venni s akkor az itthon maradottak napszámbére is megállapítható; nem szabad ezt egy percig sem halogatni, a fű és lóhere kaszálás, küszöbön levő kapálás már is érzi a kése- delmezkedésnek káros hatását, az itthoni munkásokkal beszélni nem lehet, ők oly horribilis árakat diktálnak,, hogy elérkezett az idő a hatósági beavatkozásra. Minden óra késés nagy veszedelmet jelent, de különben is semmi sincs útjában, hogy az íigy oly megoldást nyerjen, a minő a fennforgó körülmények között egyedül helyes. A peronospora elleni védőszerek forgalomba hozatalának szabályozása. A szőlő peronosporabetegsége elleni védőszerekkel űzött visszaélések megakadályozása végett a kormány két rendeletet adott ki, melyben az iránt intézkedik, hogy a szőlőnek vagy más növénynek a peronoszpora ellen való megvédésére szolgáló szerként — a rézgáli- cot és a perocidot kivéve — csak olyan szert szabad árusítani, hirdetni, vagy ajánlani, a melynek forgalom- bahozatalát a töidmivelésügyi miniszter előzetesen megengedte. E szerint az utóbbi időben hirdetett mindenféle értelmetlen nevű szernek hirdetése és árusítása tilos. A mi pedig a perocidot illeti, minthogy ez a gyárakból kétféle minőségben, és pedig mint „tisztaperocid“ és mint „nyersperocid“ kerül forgalomba és az előbbi sokkal értékesebb, a hirdetésekben, valamint az eladás alkalmával világosan meg kel! mondani, hogy milyen pe- rocidról van szó. Egyszerűen „perocid“ elnevezés alatt csakis „tisztaperocid*-ot szabad hirdetni és árusítani, a „nyersperocid“-ot pedig kifejezetten mint ilyent kell magnevezni. A tisztaperocidnak legalább 30 százalékot kell tartalmaznia. Ezen kívül a hirdetésben, valamint az elárusitás alkalmával köteles az eladó a vevőt figyelmeztetni, hopy a permetező folyadék készítéséhez egy kilogramm rézgálic helyett a tisztaperocidból legalább
