Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-05-20 / 21. szám
3-ik olda!. május 20. SZATMÁRI GAZDA Gyümölcsfeldolgozó gépek kikölcsönzése. nyezése alapján az elöljáróságnak bizonylatával együtt terjesztik be hozzám; egyidejűleg pedig teljes anyagi biztosítékot nyújtanak. Budapest, 1916. évi április hó 29-en. A gyümölcsértékesítés előmozdítása cáljából egyes olyan községeknek, melyek a folyó évben nagyobb gyümölcstermést várnak és azt friss állapotba értékesíteni nem tudják, másrészt pedig anyagilag nincsenek abban a helyzetben, hogy gyümölcs feldolgozó-gépeket maguk beszerezhessenek, hajlandó vagyok a rendelkezésemre álló „Mabi!le“-féle almazúzókat (cidermalmokat), a „Ma- bil!e“-fé!e almaborsajtókat, a „Ryder“-fé!e szállítható aszalókat, valamint a dr. Győry által szerkesztett és taligára szerelt szeszfőzőkészülékeket 3—6 heti ingyenes használatra átengedni, ha az illetők eziráníi kérelmeiket az áltáluk kérelmezendő használatbavétel ideje előtt legalább 30 nappal hozzám felterjesztik. Minthogy azonban a múltban előfordult, hogy az egyes gépeket azok, akiknek ingyenes használatra voltak átadva, megrongálva és késedelmesen küldték visz- sza rendeltetési helyükre, a kincstár érdekeit megóven- dő, jövőben gyümöicsfeidolgozögépeket rendszerint csak községeknek fogok használatra átengedni s az egyes kérvényeket csak az esetben fogom érdemleges tárgyalás alá venni, ha a folyamodó községek szavatossági nyilatkozatot adnak, mely nyilatkozatban az engedélyezni kért gyümölcsfeldolgozó-gépek f .ja és darabszáma felsorolandó. A nyilatkozatot a községnek szabályszerű s a törvényhatóság által jóváhagyott képviselőresiületi határozat alapján kel! megtennie. Kivételesen és igen sürgős esetekben -- a törvényhatóság első tisztviselőjének javaslatára — a törvényhatósági jóváhagyás utólagos be-- j mutatását hajlandó vagyok megengedni. Megjegyzem ezúttal is, hogy a szeszfőzőkészülé- , két borseprő és törköly befőzésre egyáltalán nem en- j gedélyezem, minthogy a gépnek ilyen célra való hasz- ! nálata magállapitva nincs. Tekintettel a rendelkezésem alatt álló gépek és eszközök aránylag korlátolt számára, már eleve is figyelmeztetem az érdekelteket, hogy a gépeket első sorban olyan vidékén levő községeknek fogom rendelkezésre bocsátani, amely vidékeken valóban tömeges és ' friss állapotban nehezen értékesíthető gyümölcstermés várható. Különösön indokolt esetekben, kivételképen a fenn jelzett eljárás mellőzésével, olyan egyéneknek a felsorolt gépek id kölcsönzése iránt benyújtandó kérvényeit is hajlandó vagyok megfontolás tárgyává tenni, akik más módon nem értékesíthető jelentékenyebb mennyiségű gyümölcsterményüket feldolgozás utján kívánják értékesíteni és akik ily irányú kérvényeiket a községi elöljáróság tagjainak mint magánszemélyeknek véleméM. kir. földmivelésügyi miniszter. Raj befogásról. Raj befogásnál igen gyakran még gyakorlottabb méhészek is hibát követnek el. Amint a raj megszállt, azonnal hozzá látnak azt befogni és a kijelölt kaptárba elhelyezni. Hogy ilyenkor a még jóbban felizgatott méhek gyakran cserben hagyják uj otthonukat, azon nem is csodálkozha;unk. Ismeretes, hogy nem a királyné, hanem a dolgozó méhek összesége befolyásolja döntően a rajzást. Miután a kirajzott méhek egy bizonyos ideig röpködnek, a pihenés utáni vágy lepi meg őket annál is inkább, mivel mézhólyagjuk mézzel van megtöltve. A tömegből véletlenül egyik fáradt méh leszáll egy faágra és csakhamar köráje telepedik még egynéhány tarsa, ahol aztán többnyire a rajnak telepe- dési helyül is szolgál. Ha már a királyné is oda szállt, úgy a fürt rohamosan megnagyobbodik és csakhamar megcsiilapodik. A méhek ezen csillapodására időt kelt hagyni, mert ha a megszállt rajt nyomban beütjük kasba, s onnan a kaptárba, a felizgatott méheken annyira erőt vesz a nyughatatlanság, különösen pedig a királyné iránti aggodalmuk, hogy nem maradnak meg a kaptárban. Aki tehát az ilyen kellemetlenségektől és ok- néiküli munkától meg akarja magát kirnélni, várja be azt, amikor a raj a megtelepedett helyen egy rendes gömb alakot formálva teljesen lecsilapodott, akkor aztán minden kapkodás nélkül higgadtan lásson a raj befogásához. Ily módon a kaptárba került rajban nem boszusága, hanem öröme lesz a méhésznek. A tudomány és a mezőgazdaság. A mezőgazdaság fejlődéséhez elkerülhetetlen a tudományos bnvárkodás. Tulajdonképen az egész mező- gazdálkodás nem egyéb mint egy végtelenül komplikált és szorosan tudományos alapon végzett kísérlet, melyet az egyszerű földmives oiíhonról szerzett tapasztalatai és a saját természetes eszének dikíandója szerint hajt végre, a képzett gazdászok pedig azoknak az ismereteknek aiapjan, amelyeket sok esztendei iskolázás és szorgalom utján gyűjtöttek. A mezőgazdálkodáshoz rengeteg sok köze van a vegytannak, a íermézetrajznak, a fizikának, a me’erologiának nem számítva azt a körülményt, hogy ma már minden jóravaló gazda nemcsak könyvelő de egyutia! képzett azokban a kereskedelmi ismeretekben is, amelyeket egynémely érdekkörök oly nagyra tartanak.
