Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-08 / 2. szám
SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. január 8 %rti viszonyok között is 4.25—5.75 koronáért kénytelennek a kendert termelni. E panaszok folytán az Országos Magyar Gazdasági Egyesület sürgős értekezlet megtartására kérte fel a földmivelésügyi minisztert, hogy a termelők bevonásával legyenek a teendők megbeszélhetek. A mennyiben itt a háborút megelőző szerződésekről lenne szó, egyszerűen képtelenség volna a termelőket a még békében meghatározott árakon való szállításra kötelezni. Tudjuk nagyon jól, hogy a kender és lenből készült árucikkeknek milyen horribilis áruk van, a mely : yen körülmények között hatásos a visszaéléssel. Elvégre az kétségtelen, hogy a kender termelése még a normális viszonyok között is több köttséggel jár, ma fjedig kétség eién, hogy a termelés sokszorosan többe kerül, ismételjük, hogy a mennyiben a háború előtt kötött szerződésekről van szó, a termelő gazdáknak teljesen igazuk van és igy joggal várhatnak a kormánytól batbatóB védelmet. Széna- és szalmaeladás a had vezetőség számára. Akinek tulajdonában saját házi és gazdasági szükségletet meghaladó széna, őszi és tavaszi szalma van, ajánlja fel mielőbb a hadvezetőségnek megvételre meg akkor is, ha a préseléshez szükséges gépei nincsenek. mert a hadvezetőség e hiány pótlásáról maga fog gondoskodni. Az árakat a hadvezetőség a vármegyei alispánokkal és a gazdasági egyesületekkel együtt állapítja még, tekintettel a vasúti állomás távolságára stb. Akik önként fel nem ajánlják a fölösleget, azoktól sokkai alacsonyabb áron fog az rekviráltatni. A hadifoglyoknak tilos szeszesitalokat adni. A belügyminiszter utasította az elsőfokú rendőrhatóságokat, hogy a hadifoglyok részére szeszes italokat kiszolgáltatni nem szabad, éppen ezért a szeszes italok kimérésével foglalkozók megfelelőleg utasitandók. h nyers borjubőrök, kész borjubőrök és hasított bőrök legmagasabb ára. A hivatalos lap közli a kormány 4337. számú rendeletét, amelyiyel a nyers borjubőrökért, a kész borjubörökért és a hasított borjú- bőrökért követelhető legmagasabb árakat megállapítja. -Ezek az árak a rendelet kiegészítő részét alkotó három jeKyzéfcben foglaltatnak és a vámkülföldről való beszerzésekre nem vonatkoznak. Közhasznú egyesüléseknek, amelyek hadiszükségleti cikkek beszerzésével foglalkoznak, a kereskedelemügyi miniszter megengedheti, hogy a legmagasabb áron felül külön megállapítandó megfelelő pőilékot számíthassanak fel. Oly szállítási kötelezettségeknél, amelyek a rendelet életbeléptetésének napján, tehát december hó 27-én még nem voltak teljesítve, a magasabb árak helyett csak a jelen rendelettel »egállapitott legmagasabb árakat lehet követelni. 1916. tvj január hó 10-ik napja után bőrgyárosok kész bofjubíiröket csak úgy hozhatnak forgalomba, ha azokat gyári cégüket tartalmazó bélyegzővel, továbbá a bőr kikészítés! módját feltüntető megfelelő bélyegzővel látják el, A rendeletben megállapított legmagasabb árak 1916. évi január hó 10-én lépnek hatályba. A borjubőrök maximális ára 2.30 és 4.29 korona között váltakozik, a hasított marhaböröké pedig 7 és 13.50 korona küzött kilogrammonként. Egyesületünk heremagtisztitó raktára Szat- már, Petőfi-utca 19. számú ház (Farkas Antal dr. ügyvéd tulajdona) pincehelyiségeiben. Bejelentések az egyesület titkári hivatalához (Deáktér 23. városi bérpalota) intézendők. A terményszálütás korlátozása. A hivatalos lap közli, hogy január 10-től kezdve a gabonát és más felsorolt terményt mily módon lehet vasúton, hajón vagy gépkocsin szállítani. A rendelet szerint búzát, rozsot, kétszerest, árpát, zabot, tengerit, burgonyát, rizst, valamint az ezekből előállított lisztet és mindennemű egyéb őrleményt és malomterméket (dara, korpa, hulladék, stb.), úgyszintén a fölsorolt gabonanemückből és ezek lisztjéből előállított mindennemű cikket, továbbá — akár hántolt, akár nem hántolt — száraz (érett) egész, felezett, törött, félőrölt babot, borsót, lencsét, úgyszintén mindennemű rostaaljat, trieurhulladékot, csirkebuzát, tönkölyt, hántolt, és hántolatlan tatárkát, hántolt és hán- tolatlan kölest, muharmagot, cirokmagot, durramagat, bükkönyt, vadborsót, mindennemű lóheremagot és lucernamagot, továbbá a repce-, len- és kendermag kivételével egyébb olajos magvakat, mindennemű fü- é* egyéb magvakat, szárított répaszeletet, mindennemű hagymát és fokhagymát, repcepogácsát, napraforgómag-, tökmag- és lenmagolajpogácsát, cukorszörpöt (melasse), szárított szeszgyári és keményitőgyári tengeri- és burgonyamoslékot és szárított sörtörkőlyt nem postai polgári forgalomban csak szállító igazolvány ellenében lehet szállítani. Ezeket az igazolványokat kizáróan az az | elsőfokú közigazgatási hatóság állíthatja ki, amelynek területén a feladó állomás van. Katonaság kivezénylése erdei munkára. A Külügy-Hadügy szerint a fatermeléshez fűződő nagy köz- igazgatási érdek és különösen a tüzifaszükséglet kielégítése céljából az erdei termékek szállításához, feldolgozásához és a többi erdei munkákhoz 20 emberből álló munkáscsoportokat vezényelnek ki 14 napig terjedő időtartamra a katonai hatóságok. A munkáscsoportokat a községeknek,, az egyes birtokosoknak, illetőleg a fatermelőknek és vállalatoknak rendelkezésére bocsátják. Pénzügyőrök a rekvirálásoknál. A m. kir. minisztérium az 1915. évi 3511. M. E 3925. M. E. 4207. M. E. és 4374. M. E. számú kormányrendeletek kiegészítéséül a következőket rendeli: 1. §. a pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a fent idézett kormányrendeletek ellenére be nem jelentett, elrejtett vagy eltitkolt búza, rozs, kétszeres, árpa, zab és tengeri, vala- ! m nt az ezen gabonanemüeknél előállitott liszt és dara, továbbá a bab. borsó és lencse, végül a repcemag-, lenmag és kendermagkészleteket a pénzügyőrséggel fel— , kutathassa, zár alá vétethesse és lefoglaltathassa. 2. §.
