Szatmári Gazda, 1916. (8. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-01 / 1. szám
Előfizetési ára : érre.............................6 korona. évre .............................3 „ Hegye d évre........................1-50 „ é Saa fmármesyei Gazdasági Egyesület tagjai !h£d)jiUetaitny ellenében díjmentesen kapják. Laptulajdonos: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlő bizottság: '+ Böszörményi Emil dr. Bariba Kálmán Domalndy Lstván Pethő György. SzeSíeszttk«^és kiadóhivatal: Szatmár, 'l\eák-tér 23. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi aliía'áa érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk »:).•» Interurbán-telefon 217. az. Felhívás a tavaszi vetőmagvak beszerzésének mielőbbi biztosítása érdekében teendő intézkedésekre. Hivatkozással egyesületünknél bejelentett tavaszi vetőmag szükségletre és a magyar királyi földmivelésügyi minisztériumnak ez irányban kibocsátott legutóbbi rendeletére — melyet lapunk mai számában szószerint közlünk — felhívjuk gazdaközönségünket, hogy tavaszi vetőmag iránti szükségletüket a vonatkozó miniszteri rendelet értelmében ,a vető- magellenörzö bizottsághoz“ (Nagykároly, vár- megyeháza), vagy a kir. gazdasági felügyelőséghez {Nagykároly), esetleg alantirott hivatalhoz bélyegmentes kérvény alakjában, — kisgazdák községenként csoportosítva - f évi január hó 12.-ig nyújtsák be. Ezu ietiük gazdáinkat arra, hogy egyesületünknél november hó folyamán bejelentett vetőmagszükségletek a fent irt módon ismételten kérelmezendök, mert a hivatott miniszteri rendelet értelmében csak az ily módon beadott kérelmek lesznek figyelembe véve. A vetőmag árak és fizetési feltételekre tájékozást nyújt az alább leközölt rendelet. Az egyesület titkári hivatala. Szózat a magyar gazdaközönséghez* Irta: Bujanovics Sándor, az OMGE. elnöke. Midőn a központi hatalmakat a kiéheztetés politikájával akarják legyőzni, a magyar mező- gazdaság tevékenységének' kétszeres fontossága van. Szerencsétlenségre a háborús két esztendő termése az időjárás mostohasága következtében az átlagnak alatta maradt, úgy, hogy a megnövekedett fogyasztás következtében készleteink éppen hogy hadseregünk és polgári lakosságunk élelmezésére szűkösen elegendők. Ezt is azonban csak a legnagyobb erőfeszítéssel voltunk képesek elérni, mert igás állataink javarészét a hadvezetőség céljaira kellett átengednünk, a hiányzó legjobb gazdasági munkáskezeket pedig az aggok, az asszonyok, a gyermekek és némi részben a .hadifoglyok csekélyebb értékű és kevésbbé szapora munkájával kellett helyettesítenünk. Ehhez járult még az a kedvezőtlen körülmény is, hogy a gazdasági üzem fentartásához szükséges anyagok és cikkek beszerzése a legtöbb esetben éppenséggel nem, vagy csak igen drága áron volt lehetséges, minek folytán a mezőgazdasági termelés csak a legnagyobb nehézségekkel volt folytatható és a mezőgazdaság jövedelme, dacára a magas terményáraknak, nem szolgáltatta azt a hasznot, amit a rendkívüli viszonyok között más foglalkozási ágak könnyen elértek. Éppen azért, teljesen megokolatlanok azok a vádak, amikkel a mezőgazdasági termelőket az utóbbi időben az élelmiszerek drágasága
