Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-09-18 / 38. szám
szeptember IS. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. zetése érdekében az ugocsai társegyesülettől f. hó 1-én megkeresés érkezett, hogy f. hó 3-án az érdekelt vármegyék kiildöttségileg forduljanak a kormányhoz, kérve ( ezen igen fontos akció mielőbbi keresztülvitelét. Az elnökség a megkeresés alapján táviratilag kérte fel a hódoló küldöttségben amúgy is Budapesten levő két alelnökét Csaba Adorjánt és Falussy Árpád drt., > hogy a küldöttségben részt vegyenek. Értesülése szerint a felkértek f. hó 3-án a küldöttséghez csatlakoztak, az eredményről ma még csak annyit jelenthet, hogy a miniszterek kilátásba helyezték a kérdés kedvező megoldását. Elnök jelenti, hogy a termény átvételeknél tapasz- | talt és nap-nap mellett előlordult és sajnos még ma is ! előforduló panaszok és sérelmek orvoslása céljából egyesületi titkárral Budapestre utazott s úgy a földmi- j velésügyi kormánynál, mint a Haditermény részvény j társaságnál eljárt s konkrét esetekre hivatkozva adta elő ■ gazdáink jogos panaszát, sajnos azonban, hogy a köz- ! benjárásnak nem volt meg a kívánatos eredménye, mivel a Haditermény helybeli megbízottai ellen ma is nagy a panasz. Böszörményi Sándor ezzel kapcsolatosan felszólal s előadja azt a minősithetlen eljárást, melyet vele szemben követett el a Haditermény r. t. s indítványozza, hogy az egyesület ebben az ügyben, már csak azért i«, hogy precedenst képezzen a hasonló helyzetben levő gazdák részére, sürgönyileg forduljon gróf Tisza István miniszterelnökhöz s kérje az ügyek orvoslását, esetleg j vizsgálatot. Luby Lajos, Tóth Mór hasonló panasszal lép fel. | Miután a megjelent gazdák közül még többen hasonló értelemben nyilatkoztak s panaszt emeltek az ellen is, hogy a Haditermény a mérleg dijat felszámitja s az ár megállapításánál is önkényesen jár el, határozatilag ki- j mondotta, hogy Tisza István gróf miniszterelnökhöz és a földmivelésügyi miniszterhez táviratilag fordul orvoslásért s felhívja hivatalos közlönye utján a gazdaközön- I séget, hogy mindazokat a sérelmeket, melyeket a Haditermény r. t.. illetve annak megbízottai a termény át- ! vételnél velük szemben elkövettek, irásbelileg sürgősen jelentsék be az egyesület titkári hivatalához. „Elnökség javaslata a cselédhiány megszüntetése tárgyában.“ Böszörményi Emil dr. elnök véleménye szerint mezőgazdaságunkra nézve legnagyobb csapás a bevonulások arányában folyton csökkenő cseléd létszám. Muszka foglyokkal cselédet pótolni nemcsak hogy nem lehet, de veszedelmes is; még ott, a hol a régi cselédségből marad néhány vissza, lehetséges hadifogoly- lyal segíteni a bajon, de tisztán az ellenséges foglyokkal kezeltetni állatállományunkat nem szabad; éppen ezért indítványozza, hogy a 43—50 éyes besorozott cselédek felmentését kérje az egyesület a jövő gazdasági évre is; annyival inkább, mivel az elnökség által kibocsátott körlevélre beérkezett értesítések szerint ez a felmentés számbelileg a hadvezetőség, illetve a hadseregre nézve semmi néven nevezendő nagyobb kockázattal nem jár. Luby Lajos a vármegyében működő 2 állami gőzekének helyes és oly irányú kihasználása érdekében szólal fel, hogy a kisebb igaerővel rendelkező gazdák is igénybe vehessék. Böszörményi Sándor felszólalása szerint az orosz foglyok kiadása nem megy úgy, mint azt a mezőgazdaság igényli és megkövetelhetné; birtokán 1914. augusztus 1 óta 14 cseléd közül 7 teljesít katonai szolgálatot, fordult a kassai hadtestparancsnoksághoz foglyokért s kérte, hogy megfelelő, a gazdasághoz, lóápoláshoz, marhagondozáshoz értőket bocsássanak rendelkezésére, kérelmét azonban figyelembe nem vették, indítványozza, hogy az egyesület sürgős felterjesztéssel forduljon Tisza István gróf miniszterelnökhöz és kérje a besorozott 43—50 éves cselédek felmentését, valamint a hadifoglyoknak oly kiosztását, hogy a gazda, mezőgazdasági munkához értő hadifoglyot kaphasson. Tóth Móritz szerint mentesitendők a 43—50 éves besorozott cselédek s amely földbirtokosnak ily korosztálybeli cselédje nincs, de a korábbi korosztálybeli cselédjei fel vannak mentve, ez a felmentés ezekre nézve is terjesztessék ki. Szoboszlay Sándor véleménye szerint a 43—50 éves cselédek felmentése gazdálkodásunk rendes menete érdekében feltétlenül szükséges. Ugyancsak a napirend előtti felszólalásnál ismé- j telten szóba jött a hátralékos vetőmagvak árának kifizetésére vonatkozó halasztás kérése s a múlt választmányi ülés határozata alapján Böszörményi Sándor felszólalására az ülés kimondja, hogy az 1913. év őszén Mezőhegyesről beszerzett vetőmagvak kiosztásából fennálló tartozások összegéről az egyesület értesíti az érdekelt gazdákat és a fizetési halasztás kieszközlése érdekében felterjesztéssel fordul a kormányhoz és kül- döttségileg is interveniálni fog a földmivelésügyi minisztériumnál. Ezután az ülés áttért a tárgysorozat 2-ik pontjára: Rébay Dezső percentuális adatokkal kimutatja, hogy a mezőgazdasági munkások és cselédek mintegy 60—65 százaléka ma katonai szolgálatot teljesít, a hadifoglyok alkalmazása szükséges, habár nem mondható olcsó munkaerőnek, mivel a napi élelmezésük 2 koronába s egyéb költség 20 fillérbe kerül, ezen kivül jön még a lerongyolódott foglyok felruházása, a mi a mai árak mellett tekintélyes összeg, mindezek dacára azonban számolnunk kell, hogy a reánk jövő télen foglyokkal kell dolgoztatnunk; éppen ezért helyesnek tartja a 43—50 éves gazdasági cselédek felmentése iránti kérelmet; de ezen felül gondoskodni kell, hogy a kiadott