Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-17 / 16. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA április 17. végre hogy a fél vagy 1 százalékosnál netán erősebb oldatokban mutatkozó perzselő hatása meggátoltassák. 11. Forhin. (Forhin szőlőpermetezési anyaggyár, ' Budapest, V., Tátra-utca 3.) Sürü pépszerü kékeszöld szinti anyag, mely me- lásszból, rézgálicból, mészből és némi ammóniákból készül. Használatkor a Forhin egyszerűen vízzel elkever- tetik. Tartalmaz 39 százalék rézszulfátot. Az első permetezésre 1 kilót és 3 dekát, a töb- i biekre pedig 2 kilót és 6 dekát lehet a viz hektoliterére számítani. Az 1914-iki Forhinban a réz egy részét már hatástalan állapotúnak találtuk. 12. Perocid. Ez a rézmentes védekező anyag a folyó évben kerül forgalomba először, s a Peronospora elleni védekezésre ajánltatik. A m. kir. Ampelológiai Intézet az előbbi években végzett már tájékozó kísérleteket a szerrel s ezek alapján, valamint összetételét s élettani sajátságait egybevetve: szerintünk még széleskörű kísérletekre van szükség értékének eldöntése céljából. Minden esetre figyelmeztetnünk kell a szőlősgazdákat, hogy alaposan tájékozódjanak a szernek ható- j anyag tartalma felől, hogy igy adagolása megfelelően legyen végrehajtható, továbbá gondot kell fordítani a helyes közömbösítésre is. A Perocidból az eredeti utasítás értelmében 2 kiló (2 százalék), illetően 3 kiló (3 százalék) veendő egy hektoliter vízre. A Perocid a liszthar- j mat ellen úgy látszik, hogy nem fejt ki védőhatást, ezért j okvetlen kénporozásra van szükség. 13. Vegyesek. * * A Mészkénlé, Kénmáj s a hasonló összeköttetések, j valamint a Káliumhypermangán peronospora ellen nem pótolhatják a rézgálicot. Kis mennyiségben azonban ezek egyikéből, mási- i kából lehet valamit hozzátenni a rézgálicból kevert le- j vekhez a jobb tapadás, vagy a hatás fokozása céljából. Megjegyzendő azonban, hogyha kénrnájat, avagy mész- kénlevet alkalmazunk valamely lében, akkor ehhez ká- liumhypermangánt nem szabad hozzáadni. A tapadást elősegíti a kénmáj, ha belőle 20 vagy 30 dekát adunk a bordói léhez, — mig a hatást nö- j véli, ha a káliumhypermangánból 12 dekát veszünk 1 hektoliter lére, megjegyezzük azonban, hogy hatása na- i gyón mulékony, mert szerves anyagokkal érintkezve, j azt lehet mondani, hogy azonnal felbomlik, az ily levet leginkább a gyógyító védekezésre használhatjuk, úgy j hogy a levelek fonákjára permetezzük. A mészkénlé a peronospora ellen permetezésre nem alkalmas, mert hatása csak addig tart, mig lugos- sága meg nem sztint, ez pedig (miután perzselés veszélye nélkül csak hig oldatokban lehet alkalmazni) természetesen igen rövid tartamú. A 20 Baumé fok sűrűségű, eredeti törzsoldatot 30—40-szer annyi vízzel kell keverni (azaz 2 és fél százalékosra kel! csökkenteni)* ha a szőlő lombozatára akarjuk permetezni. II. Kiporozásra való készítmények. A. peronospora elleni védekezésben olyan kiporozásra szánt pornemü készítményeket, u. n, rézkénporo- kat is alkalmazunk, melyek kiizzitott (kalcinált) rézgálicból, száraz porrá oltott mészből és kénlisztből vannak összeszitálva. Az ilyen porok a kéntartalom révén a lisztharmat ellen is hatást fejtenek ki. A jól készített rézkénporok- ban a kéntartalom rendszerint 70 százalék körül jár, a kihevitett (kalcinált) rézgálic pedig megüti a 8—10 százalékot, mig a porrá oltott mész 12—22 százalékra rúghat. Ha a rézkénporok nincsenek az állástól összecsomósodva és kikészítésük az egynemű kiporozást lehetővé teszi, meg rézgálictartalmuk megüti a mértéket, a kisegítő védekezésre sikeresen használhatók. De akadnak olyanok is, melyekben a rézgáüctartalom csak 2—3 százalék körül jár és teljesen hiányzik a közömbösitő mésztartalom. Ezek igen gyengék s perzselni szoktak, a szőlőmivelésben nem használhatók. Mindenképen rosszak pedig azok a rézkénporok, melyek rézgálictartalma tökéletesen kihevitve nem volt (nem kalcinált) és azután akár. durvaságánál, akár pedig nagy fajsulyánál, vagy pedig a hibás összekeverésnél fogva, a kifuvás közben az elegyből kihull, — mielőtt még a szőlőre juthatott volna, az ilyenek különben nem is tapadnak meg a lombozaton. 1. Dr. Aschenbrandt-féle rézkénpor. (MMSz.) Finom lisztállományu, egynemű sárga por. Ha nedves helyen tartatik, összecsomósodik, a levegőből szénsavat vesz fel és megződül. Kristályos rézszulfáttar- talma 10 százalék. 2. Adria rézkénpor. („Adria“ technikai cikek gyára.) Sárgaszinü porelegy, mely kénlisztből, rézgálicból, oltott mészből meg zsirkőporbói van összekeverve. Kristályos rézszulfáttartalma 8 százalék. 3. Le Titan. („Adria“ technikai cikkek gyára.) Ugyanolyan alkatrészekből áll, mint az Adria rézkénpor, de kristályos rézszulfáttartalma 9 százalék. 4. Ducancel-féle rézkénpor. (Pick H. és Társa, V., Akadémia-utca 16.) Sötétvörös szinü, kátrányszagu por, mely kénlisztből, porrá oltott mészből, rézgálicból, vashydrátból (gázgyári tisztítókból) és némi kátrányos anyagokból van összekeverve. Kristályos rézszulfáttartalma 12 százalék. 5. Rézmészpor. (Kosztka László gyógyszerész, szőlőbirtokos Izsákon, Pestmegye.) Szárított rézgálicból és porrá oltott mészből kevert porelegy. Kristályos rézszulfáttartalma 10 százalék. Ha esetleg a borba kerül, a savtartalom csökkenni fog.
