Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-17 / 16. szám

4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA április 17. végre hogy a fél vagy 1 százalékosnál netán erősebb oldatokban mutatkozó perzselő hatása meggátoltassák. 11. Forhin. (Forhin szőlőpermetezési anyaggyár, ' Budapest, V., Tátra-utca 3.) Sürü pépszerü kékeszöld szinti anyag, mely me- lásszból, rézgálicból, mészből és némi ammóniákból ké­szül. Használatkor a Forhin egyszerűen vízzel elkever- tetik. Tartalmaz 39 százalék rézszulfátot. Az első permetezésre 1 kilót és 3 dekát, a töb- i biekre pedig 2 kilót és 6 dekát lehet a viz hektoliterére számítani. Az 1914-iki Forhinban a réz egy részét már hatástalan állapotúnak találtuk. 12. Perocid. Ez a rézmentes védekező anyag a folyó évben ke­rül forgalomba először, s a Peronospora elleni védeke­zésre ajánltatik. A m. kir. Ampelológiai Intézet az előbbi években végzett már tájékozó kísérleteket a szerrel s ezek alap­ján, valamint összetételét s élettani sajátságait egybevet­ve: szerintünk még széleskörű kísérletekre van szükség értékének eldöntése céljából. Minden esetre figyelmeztetnünk kell a szőlősgaz­dákat, hogy alaposan tájékozódjanak a szernek ható- j anyag tartalma felől, hogy igy adagolása megfelelően le­gyen végrehajtható, továbbá gondot kell fordítani a he­lyes közömbösítésre is. A Perocidból az eredeti utasítás értelmében 2 kiló (2 százalék), illetően 3 kiló (3 szá­zalék) veendő egy hektoliter vízre. A Perocid a liszthar- j mat ellen úgy látszik, hogy nem fejt ki védőhatást, ezért j okvetlen kénporozásra van szükség. 13. Vegyesek. * * A Mészkénlé, Kénmáj s a hasonló összeköttetések, j valamint a Káliumhypermangán peronospora ellen nem pótolhatják a rézgálicot. Kis mennyiségben azonban ezek egyikéből, mási- i kából lehet valamit hozzátenni a rézgálicból kevert le- j vekhez a jobb tapadás, vagy a hatás fokozása céljából. Megjegyzendő azonban, hogyha kénrnájat, avagy mész- kénlevet alkalmazunk valamely lében, akkor ehhez ká- liumhypermangánt nem szabad hozzáadni. A tapadást elősegíti a kénmáj, ha belőle 20 vagy 30 dekát adunk a bordói léhez, — mig a hatást nö- j véli, ha a káliumhypermangánból 12 dekát veszünk 1 hektoliter lére, megjegyezzük azonban, hogy hatása na- i gyón mulékony, mert szerves anyagokkal érintkezve, j azt lehet mondani, hogy azonnal felbomlik, az ily levet leginkább a gyógyító védekezésre használhatjuk, úgy j hogy a levelek fonákjára permetezzük. A mészkénlé a peronospora ellen permetezésre nem alkalmas, mert hatása csak addig tart, mig lugos- sága meg nem sztint, ez pedig (miután perzselés ve­szélye nélkül csak hig oldatokban lehet alkalmazni) ter­mészetesen igen rövid tartamú. A 20 Baumé fok sűrű­ségű, eredeti törzsoldatot 30—40-szer annyi vízzel kell keverni (azaz 2 és fél százalékosra kel! csökkenteni)* ha a szőlő lombozatára akarjuk permetezni. II. Kiporozásra való készítmények. A. peronospora elleni védekezésben olyan kiporo­zásra szánt pornemü készítményeket, u. n, rézkénporo- kat is alkalmazunk, melyek kiizzitott (kalcinált) rézgá­licból, száraz porrá oltott mészből és kénlisztből vannak összeszitálva. Az ilyen porok a kéntartalom révén a lisztharmat ellen is hatást fejtenek ki. A jól készített rézkénporok- ban a kéntartalom rendszerint 70 százalék körül jár, a kihevitett (kalcinált) rézgálic pedig megüti a 8—10 szá­zalékot, mig a porrá oltott mész 12—22 százalékra rúghat. Ha a rézkénporok nincsenek az állástól összecso­mósodva és kikészítésük az egynemű kiporozást lehe­tővé teszi, meg rézgálictartalmuk megüti a mértéket, a kisegítő védekezésre sikeresen használhatók. De akad­nak olyanok is, melyekben a rézgáüctartalom csak 2—3 százalék körül jár és teljesen hiányzik a közömbösitő mésztartalom. Ezek igen gyengék s perzselni szoktak, a szőlőmivelésben nem használhatók. Mindenképen rosszak pedig azok a rézkénporok, melyek rézgálictartalma tökéletesen kihevitve nem volt (nem kalcinált) és azután akár. durvaságánál, akár pe­dig nagy fajsulyánál, vagy pedig a hibás összekeverés­nél fogva, a kifuvás közben az elegyből kihull, — mi­előtt még a szőlőre juthatott volna, az ilyenek különben nem is tapadnak meg a lombozaton. 1. Dr. Aschenbrandt-féle rézkénpor. (MMSz.) Finom lisztállományu, egynemű sárga por. Ha nedves helyen tartatik, összecsomósodik, a levegőből szénsavat vesz fel és megződül. Kristályos rézszulfáttar- talma 10 százalék. 2. Adria rézkénpor. („Adria“ technikai cikek gyára.) Sárgaszinü porelegy, mely kénlisztből, rézgálicból, oltott mészből meg zsirkőporbói van összekeverve. Kris­tályos rézszulfáttartalma 8 százalék. 3. Le Titan. („Adria“ technikai cikkek gyára.) Ugyanolyan alkatrészekből áll, mint az Adria réz­kénpor, de kristályos rézszulfáttartalma 9 százalék. 4. Ducancel-féle rézkénpor. (Pick H. és Társa, V., Akadémia-utca 16.) Sötétvörös szinü, kátrányszagu por, mely kénliszt­ből, porrá oltott mészből, rézgálicból, vashydrátból (gázgyári tisztítókból) és némi kátrányos anyagokból van összekeverve. Kristályos rézszulfáttartalma 12 szá­zalék. 5. Rézmészpor. (Kosztka László gyógyszerész, sző­lőbirtokos Izsákon, Pestmegye.) Szárított rézgálicból és porrá oltott mészből ke­vert porelegy. Kristályos rézszulfáttartalma 10 százalék. Ha esetleg a borba kerül, a savtartalom csök­kenni fog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom